A lelkünknek kell végre megújulnia – Szent István király ünnepe egyházmegyéinkben

A főpásztorok által bemutatott szertartásokról közlünk összefoglalót az egyházmegyék beszámolói alapján.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szent István király ünnepén, augusztus 20-án – a templom felszentelésének 120. évfordulóján – Nyíregyházán hálaadó ünnepi szentmisét mutattak be a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. A szentmise főcelebránsa Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt.

Az ünnep előestéjén Csordás Gábor, a nyíregyházi társszékesegyház plébánosa vezetésével ünnepi vesperást végeztek. Majd Illyés Gábor történész előadást tartott a nyíregyházi társszékesegyház születésének történetéről.

„Szent István királyra hálával, tisztelettel, de legfőképpen figyelemmel gondolunk, mert műve máig velünk van – mondta az augusztus 20-i ünnepi szentmise homíliájában Bosák Nándor püspök. – A magyarság történelmének olyan időszakában kapott hivatást a népe vezetésére, irányítására, amikor korszakváltás volt. A magyar nép az előtte lévő évtizedekben mintha nem találta volna a helyét a Kárpát-medencében, és a külső népekkel való harcokban kereste életének értelmét. Szent István azonban ezt a területet nem átmeneti szállásnak tekintette, hanem a nép igazi otthonává tette.”

István királyt szentként ünnepeljük, nagy tanulékonysággal figyeljük az életét, és próbáljuk azt életünkben megvalósítani. Országalapítónknak, apostolunknak, vezetőnknek tekintjük őt – fogalmazott a nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. – Szent Istvánnak különös bölcsessége, lelki ereje víziója volt. Fölmérte, hogy az adott történelmi helyzetben mi az, ami e nép jövőjét biztosítja.

Nemcsak a földi dolgokat látta, hanem azt a dimenziót, amely az emberi élet igazi értékét, súlyát adja.

„Fiára, Szent Imrére – a hozzá intézett Intelmekben – örökségként hagyta, hogy amikor a hivatásáról, jövőjéről gondolkodik, első dolog az Istenbe vetett hite legyen, és ahhoz igazodjon.”

Szent István uralkodásának egyik célja volt a népe keresztény hitre térítése; papokat, szerzeteseket hívott az országba, kolostorokat alapított, és elrendelte, hogy minden tíz falu építsen legalább egy templomot, hogy a nép a vasárnap megszentelésével kifejezhesse az Istennek való szolgálatát. „Ez a gondolat itt, Nyíregyházán különösen is megfontolandó, (...) templomának fölszentelésére Szent István napján emlékezünk. Ez a templom 120 év óta nemcsak a városnak, de a környékén lakóknak is olyan hely és forrás, ami az Isten jelenlétét mutatja, és az Istenből táplálkozó emberek otthonává válik.”

„Ez a mi templomunk, érezzük magunkénak, és engedjük, hogy a kisugárzása, kegyelemközvetítő szerepe az életünket befolyásolja és irányítsa” – hangsúlyozta Bosák Nándor püspök.

Az ünnepi szentmise végén a nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök megáldotta az új kenyeret.

Az esemény végén a templomépítő, Samassa József bíboros emléktáblájánál koszorút helyezett el az egyházközség nevében Bosák Nándor püspök és Csordás Gábor plébános, illetve az önkormányzat nevében Ulrich Attila alpolgármester.

Kovács Ágnes beszámolója teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Kardos György, Kovács Ágnes

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Hagyományos módon az új kenyér megáldásával kezdődött az ünnepi szentmise az egri bazilikában augusztus 20-án.

István király életműve kikerülhetetlen. Népét elvezette a római egyházba és Európa népei közé – mondta prédikációja elején Ternyák Csaba egri érsek. – Nemcsak ezt látjuk benne, hanem népünk legnagyobb szentjét, jótevőjét. Ő ma is választóvonal és mérték. Szent István kérdése ma, hogy visszacsúszunk-e a pogányságba, vagy megmaradunk kereszténynek.

Első szent királyunk házat és hazát épített Krisztus tanításának sziklaalapjára; templomokat építtetett, hogy a hit bástyái legyenek. Tettekre kell váltanunk az evangéliumot, hogy hitünket megőrizve Szent István méltó és igazi örökösei lehessünk, meg kell fogadnunk fiához intézett Intelmeit. „Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok, akik a Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni... próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, (arra) különös gondod legyen.“

Szent István műve kiállta az idők próbáját – hangsúlyozta a főpásztor. – Mindig volt egy szent maradék, amely hűséges maradt örökségéhez és a Boldogasszony tiszteletéhez. A századok folyamán nemcsak a külső ellenség jelentett veszélyt, hanem a pogányság is újra és újra felütötte a fejét, és fenyegeti a nagy király hagyatékát.

„Kérjük a Nagyboldogasszony anyai oltalmát, Szent István király, Boldog Gizella, Szent Imre herceg és az összes magyar szent és boldog közbenjárását, hogy esedezzenek értünk és kérjék az egek Urát, hogy példájukon felbuzdulva nyomukban járjunk, és mindhalálig kitartsunk őseink szent hitében” – fohászkodott szentbeszédében Ternyák Csaba érsek.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió

Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Államalapító királyunk ünnepén a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás; szónoka Aurel Percă bukaresti érsek-metropolita, a Romániai Püspöki Konferencia elnöke volt.

„Hálát adunk, hogy annyi évszázad után közösségként, nemzetként ma is létezik a magyar nép. Hálát adunk, mert a történelem útját nem egyedül járjuk, hanem az Isteni Gondviselés és a Boldogságos Szűz Mária pártfogása kísér minket – fogalmazott a szentmise elején köszöntőjében Erdő Péter bíboros. – A Gondviselés jelének érezzük templomaink megújulását, de

tudjuk, hogy a falak csak a külső környezetet jelentik. A lelkünknek kell végre megújulnia! (...)

Legyen a mai ünneplés a remény és a keresztény öröm jele mindannyiunk számára, fakadjon belőle bizalom a gondviselő Istenben, Szent István király és a Magyarok Nagyasszonya közbenjáró szeretetében. Ezzel a bizalommal áldjuk meg most az új kenyeret, kérünk reményt és békességet népünk és az egész emberiség számára.”

Az ünnep a nemzet kenyerének megáldásával folytatódott.

„Megtiszteltetésnek érzem, hogy részt vehetek Szent István király ünnepén, aki a magyar nemzet apostola és igehirdetője volt – fogalmazott homíliája elején Aurel Percă bukaresti érsek. – Valószínűleg nincs más olyan ünnep, amely annyira mélyen gyökerezne az Önök nemzetének lelkében, mint Szent István király ünnepe, és olyan sokféle értéket hordozna, mely őrzi a múltat és meghatározza a jövőt.”

A bukaresti főpásztor felidézte: Szűz Mária iránti mélységes odaadásában rejlett Szent István sikerének titka, hogy népét keresztény hitre vezette. Királyságát az ő oltalma alá helyezte, és csodálatos templomot építtetett tiszteletére. 1038-ban, Szűz Mária mennybevételének ünnepén utolsó szavait az egyházi és állami vezetőkhöz intézte, utasítva őket, hogy védjék és terjesszék a katolikus hitet. 42 évig volt Magyarország uralkodója, és 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron. Példája arra emlékeztet, hogy mennyire fontos keresztény hitünk a polgári életben, s hogy dolgoznunk kell a hit terjesztésén ott, ahol nem vert gyökeret, városainkban és falvainkban, de a szívünkben is.

„Ezért gyűltünk össze itt Budapesten, hogy az ő Jobb Keze ma is vezessen minket a sokat dicsért és régóta várt úton egy új és virágzó Európa felé. Vezessen minket az Istenbe vetett hitünkben, a keresztény értékek és hagyományok ápolásában az erkölcsi hanyatlás, a szekularizáció és egy újfajta pogányság veszélyével szemben, amely Európa keresztény országait fenyegeti – hangzott el Aurel Percă érsek szentbeszédében. – A kereszténység ma is az a tengely, amely körül Európának és minden nemzetnek mozognia kell. (...) A nagy keresztény kultúra, amely fejlődést és jólétet hozott az emberiségnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára a kiteljesedést biztosította, most meginog.”

Szent István szavai, amelyeket fiához, Szent Imre herceghez intézett Intelmeiben, ma is érvényesek: „...ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen”. A szent király ránk hagyta lelki, szellemi végrendeletét is, olyan örökséget, amely elpusztíthatatlan alapvető értékeket hordoz – mondta a bukaresti érsek.

Homíliája végén a főpásztor magyarul kérte Isten áldását: „Isten, áldd meg a magyart!”

A hagyományos Szent Jobb-körmenetet nem tartották meg, így a Szent István-bazilikában hangzott fel az ima, első szent királyunk pártfogását kérve Magyarország számára. Az oltárra helyezett Szent Jobb előtt Szent István király közbenjárását kérték a papság és a hívek közötti egyetértés erősödéséért, hűségünk megújulásért, országunk békéjéért.

A litániát követően felolvasták Szent István fiához, Imréhez intézett Intelmeit, majd Erdő Péter bíboros felemelte a Szent Jobb-ereklyét, megáldva a jelen lévő híveket.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

*

Győri Egyházmegye

Államalapító királyunk, Szent István király ünnepén szentmisét mutatott be Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az augusztus 20-i ünnepi szertartáson koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános és Császár István, a győri Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa. A főpásztor a szentmise keretében megáldotta az új búzából készült kenyeret.

„Boldog az a nép, amely tud ünnepelni” (Zsolt 89,16) – indította prédikációját Veres András megyéspüspök a zsoltárost idézve. –

Az ünnep erősíti közösségeink összetartozását, az egymás iránti tiszteletet, szeretetet és az áldozatvállalás készségét. Ezért ragaszkodnunk kell az ünneplés lehetőségéhez, törekedjünk családjainkban is megőrizni ezt a szándékot.

A mostani Szent István-napi ünnep is lehetőséget kínál arra, hogy együtt ünnepeljünk, imádkozzunk családjainkért, társadalmunkért és egész nemzetünkért.

Szent István arra hív bennünket, hogy maradjunk meg az Evangélium sziklaszilárd alapján, mert csak a krisztusi hit tud az egyéni és a közösségi életnek biztos alapot adni. Mert elvész az a nemzet s az az ország, amely nem akar Istennek szolgálni (vö. Iz 60,10)

– idézte Izajás prófétát a főpásztor. Kérte, imádkozzunk azért, hogy nemzetünk körében a meggyengült krisztusi hit erősödjön és növekedjen.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ábrahám Kitti

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

Augusztus 20-án Kaposváron a Kossuth téren ünnepélyes zászlófelvonást és ünnepi műsort tartottak, majd Varga László megyéspüspök megáldotta az új kenyeret.

Ezt követően a Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott szentmisével ünnepelték Szent István királyt.

A főpásztor prédikációjában kiemelte: amikor államalapító királyunk megszervezte a Kárpát-medencében népünk életét és Egyházunkat, akkor még az igazság abszolút volt. Ha nincs az ember fölött álló igazság, akkor minden relatív; nincs mihez igazodni, csak a saját érzéseim, véleményem, igazságaim mentén szervezhetem az életemet. „Ez káoszt eredményez az erkölcsi életben, a társadalomban és az Egyházban is. A relativizmus diktatúrája (..). Ezért ezen az ünnepen nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy van igazság, egyetlen, abszolút igazság, akit mi úgy hívünk, hogy Jézus Krisztus” – hangsúlyozta Varga László püspök.

„Én vagyok az út, az igaság és az élet” – hirdette Jézus. Egyetlen vallásalapító sem merte kimondani magáról, hogy ő az igazság, arról beszéltek, hogy merre van az igazság, merre keressék az emberek, s mit kell tenniük ahhoz, hogy megtalálják. Mi pedig azt hirdetjük, hogy egyetlen igazság van, a többi pedig vélemény. Egyetlen abszolút igazság van: az Úr Jézus Krisztus, az élő Isten Fia.

Az abszolút igazság, a mi Urunk, Jézus Krisztus sorsközösséget vállal a szenvedőkkel, nélkülözőkkel, betegekkel. Nemcsak a templomban, az Oltáriszentségben, a Szentírás igéjében, hanem a szenvedő testvéreinkben is találkozhatunk az igazsággal, a szeretet igazságával – emelte ki a főpásztor.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

*

Pannonhalmi Főapátság

Orgonakoncerttel, jubileumi Intelmek-előadással, tárlatvezetéssel, kenyérszenteléssel és ünnepi szentmisével várták államalapító Szent István király ünnepén Pannonhalmán a főapátságba érkezőket.

A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt pannonhalmi monostor története szorosan összefonódik hazánk történelmével. Szent István király rendelése szerint Szent Márton hegyén a bencés szerzetesek mindennap imádkoznak hazánk fennmaradásáért. István király számos alkalommal megfordult a falak között, az első templom építése is nevéhez fűződik. A jelenleg is álló bazilika alapfalai máig őrzik Szent István emlékét.

Az augusztus 20-i ünnepi szentmisén Hortobágyi T. Cirill főapát prédikációjában kiemelte: államalapító királyunkat „az első magyar szentnek kijáró vallásos tisztelet is övezi. Ezért áll Szent István ereklyéje oltárunk közepén”.

Vajon jámbor szent volt István, népének apostola és keresztény hitre térítője, vagy inkább erőskezű politikus, aki hatalmát fegyverrel is megszilárdította, és így képes volt megteremteni az egységes Magyar Királyságot, a regnum Ungaricumot, ahogy ő maga nevezi a pannonhalmi alapítólevélben? – tette fel a kérdést szentbeszédben a pannonhalmi főapát.

„Szent István mélyen megértette Krisztust – talán Szent Gellért és a mi monostorunk első szerzetesei lehettek ebben leginkább segítségére. Ő megértette Krisztust. Népünk, országunk jövője formálásnak munkájában ott állt előtte a népét összegyűjteni és Isten uralma alatt egyesíteni kívánó Krisztus törekvése.”

Jézus mindenkinek meghirdeti Isten országa örömhírét; elindul városról városra, faluról falura tanítványaival, és a helyzetnek megfelelően tanít és gyógyít, bátorít és békét teremt, megfedd és megbocsájt, gonosz lelket űz el és kiárasztja a Szentlelket. Összegyűjti, ami szétszóródott, hirdeti Isten országának eljöttét. „Szent István megértette Krisztust, és népünk, országunk jövője formálásának munkájában ott állt előtte a népét összegyűjteni és Isten uralma alatt egyesíteni kívánó Krisztus törekvése, mert az ő népe is megosztott volt és ellenségeskedő csoportokból állt – hangsúlyozta Hortobágyi T. Cirill. –

A megújulást önmagán kezdte: Krisztust követte, aki nem azért jött, hogy őt szolgálják, hanem hogy ő legyen mindenki szolgája.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

*

Pécsi Egyházmegye

A Pécsi Egyházmegye főtemplomában Máger Róbert püspöki irodaigazgató celebrált szentmisét államalapító szent királyunk ünnepén, ahol az oltár elé helyezték ki a szentmisét megelőző városi ünnepségen megáldott, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret.

Augusztus 20-án este rendhagyóan trombitaszóval köszöntötte az ünnepi szentmisén a bevonulást Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész-zeneigazgató a pécsi székesegyházban, majd fokozatosan vette át az orgona hangja a kezdőének dallamát.

A szentmise homíliájában Máger Róbert a szikláról épített házról szóló jézusi példabeszédről elmélkedett, melyet évről-évre felolvasunk Szent István király főünnepén a liturgián, mégis minden alkalommal van aktuális mondanivalója.

A példabeszéd arra ad útmutatást, hogyan kell viszonyulnunk Jézus tanításához. Mi döntjük el, mi legyen az alapja személyes életünknek, közösségeink, családunk és nemzetünk sorsának. Mi döntjük el, hogy mire építkezünk, mire használjunk az életünket, minek tekintjük azt. Annak, amit mi birtoklunk, vagy annak, amit ajándékba elfogadunk az Istentől és nagy gonddal őrzünk.

A keresztény ember számára a kőszikla maga Jézus Krisztus, az ő személye és tanítása, őrá építjük családunkat, nemzetünket

– emelte ki beszédében a szónok.

Kősziklára építeni ugyanakkor fáradságos és nehéz munka, időt, energiát, elgondolást igényel, hogy a megfelelő alaphoz leássunk a kőszikláig, és csak azután lehet ráépíteni a ház alapját. Ennek következményeként külső behatásra sem dől össze.

A nehézségekben tűnik ki, van-e az életünknek igazi kapaszkodója, rajtunk múlik mire, de sokkal inkább, hogy kire építjük a házunkat. Szent István ünnepe ezekhez az alapokhoz vezet vissza minket. Ő sziklára akart építkezni, személyes, egyéni meggyőződését a közösség szolgálatába állította. Irányelvnek a krisztusi tanítást választotta, mert tudta, hogy csak így tudja az embereket, a családokat, a nemzetet megőrizni a történelem viharai közepette.

A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy szűntelenül meg kell újulnunk, mert új és új viharok jönnek az életünkben. Erre a megújulásra hív meg minket személyes és családi életünkben Szent István példája, mert az járul hozzá nemzetünk és társadalmunk megújulásához, ha mindenki a saját életét komolyan veszi, és a keresztény, krisztusi hit alapjaihoz visszanyúlva tud nap mint nap megerősödni.

Csak ezeken a szilárd alapokon tud minket megújítani az Isten, annak reményében, hogy halálunk után örök otthonunk és hazánk lesz a mennyben – zárta beszédét Máger Róbert püspöki irodaigazgató.

A Szent István király főünnepén bemutatott szentmisét követően a pécsi székesegyházból kilépve mindenki vehetett egy darabkát a városi ünnepség keretében megáldott kenyérből.

A szentmise felvételről megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Püspöki szentmisével, kenyéráldással ünnepelték Szent István királyt Székesfehérváron is.

„Szent István király ünnepe minden magyar embernek fontos, különösen is itt Székesfehérváron, az első magyar szent család városában, az ország történelmi fővárosában” – mondta a város papságával bemutatott ünnepi szentmise kezdetén Spányi Antal püspök.

A Szent Korona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a főpásztor a szent királyról mint az erős jellemű vezetőről, a keresztény férfi eszmény megvalósítójáról, az igaz hit és a keresztény értékek mellett cselekvően kiálló, a nemzetéért áldozatot vállaló, felelős uralkodóról beszélt.

„Finom lelkének benső figyelmével megérti a keresztény vallás üzenetét, és azt, hogy ez az üzenet jelenti az életet a magyar számára. Akaratának hajlíthatatlanságával van ereje a megismert jót véghez is vinni, kész saját életével utat mutatni – mondta Szent Istvánról a főpásztor. – Okos szervezéssel építi az országot, szervezi annak rendjét. Végiggondolva mindent ad törvényt, mely az igazság szerint rendezi e nép életét. Politikai érzékkel keres és talál szövetségeseket, melyek nemcsak a politikai érdek, de a közös értékek nyomán születnek meg. Embersége figyel az elesettre, segíti a rászorulót. Mint keresztény családfő családját is így vezeti, példát ad, hogy közös lélekkel éljék meg hitük üdvösséget hozó tanítását. A keresztény férfi erejével viseli a szenvedéseket, a családját sújtó haláleseteket, a nemzetet pusztító villongásokat, belső harcokat. Rendíthetetlen, szilárd ember.

Példája a magyarnak nemzedékek hosszú során át, de példája a férfi jellemnek is. Egyenes és korrekt, megbizonyosodik az igazságról, és attól nem tántorodik el. (...) A férfi erejével és méltóságával viszi keresztjét élete végéig, melyekből neki is bőven kijutott, de melyeket elfogadott, tiltakozás nélkül, mert tudta, hogy a kereszt valójában az élet fája lesz.”

Államalapító királyunk „példája nyomán született a szenteknek az a serege, mely a magyarországi egyházat ékesíti, így születtek a régi és az újabb korok szentjei, a vértanúk és hitvallók, a szeretet országát építők és a békét szolgáló, másokért élő példaképek” – mondta homíliájában Spányi Antal püspök.

A hagyományoknak megfelelően a szentmise végén a főpásztor megáldotta az új kenyeret. Isten áldását kérte a magyar családok kenyerére, életére, és Szent István közbenjárásáért imádkozott népükért, nemzetünkért.

A megyéspüspök arra kérte a templomban összegyűlteket, hogy a szent király példáját nyitott lélekkel fogadják be és kövessék.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Berta Gábor

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Államalapító szent királyunk ünnepén Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök mutatott be ünnepi szentmisét a szombathelyi Kálvária-templomban.

Szentbeszédében a gyökerek fontosságáról elmélkedve elmondta: egy túrázása alkalmával tarvágást látott, ahol néhány fát meghagytak, amelyek azonban a későbbiekben kifordultak gyökerestül. Pedig mennyire fontosak a gyökerek – hangsúlyozta a püspök.

„Minket, magyarokat a Gondviselés idehozott a Kárpát-medencébe; rengeteg háborút megvívtunk, sokat vesztettünk, mégis megvagyunk, nem adtuk fel. Szent István megtanított minket talpon maradni. Kereste annak a módját, hogy ez a maroknyi nemzet hogyan tud fennmaradni; kereste a táptalajt, hogy a gyökerek jó mélyre tudjanak kapaszkodni.”

A szentmise végén a püpsök megáldotta az új kenyereket.

Az ünnepség végén a templom közelében található Szent István-szobornál megemlékezést és koszorúzást tartottak a város vezetői.

A teljes beszámoló ITT olvasható. 

Szombathelyi Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Augusztus 20-án Udvardy György veszpérmi érsek a tapolcai Nagyboldogasszony-templom kertjében mutatott be szentmisét; koncelebrált Csonka Nándor plébános.

Sziklára akarjuk építeni az életünket. Ezt a sziklát keressük életünk minden pillanatában, minden élethelyzetben. Az élet alapját Jézus Krisztusban találhatjuk meg. Szent István király nyomán, aki Jézus Krisztusban ismerte fel a sziklát. Erre építette életét, családja, népe, nemzete életét. Döntött Krisztus mellett, és kitartott mellette – emelte ki homíliájában a főpásztor. – Mély személyes meggyőződés vezette el Krisztushoz és a Krisztus melletti döntéshez. Erre építette törvényeit. Meg volt győződve arról, hogy a törvényhozó Isten tekintélyével hozza meg törvényeit, ami népének javát szolgálja. Szent István közösséget akar teremteni, olyan közösséget, amelyben sorsközösséget vállalunk egymással.

„Jézus törvényei egyént formálnak, közösséget alakítanak és jövőt építenek. (...) Krisztust akarjuk keresni, Krisztusban akarjuk fölismerni újból életünk Urát, dönteni akarunk mellette és kitartani – mondta a veszprémi érsek. – Ragaszkodni akarunk Egyházunkhoz. (...) Bízni akarunk a másik jóságában, a másik elköteleződésében. Bízni akarunk abban, hogy a jót közösen akarjuk.”

„Sziklára akarunk építeni. És jöhet a zápor, süvíthet a szél, a házunk nem dől össze, nem lesz romhalmaz, mert életünk alapja Jézus Krisztus. Szent István király példája, ünnepe erősítsen bennünket abban is, hogy úgy akarjunk jövőt építeni, hogy gyermekeinknek, unokáinknak mindig legyen mindennapi kenyér az asztalukon, az a kenyér, amiről tudják, hogy Istentől van, kemény munkának az eredménye, de egészen biztos, hogy a jövőt jelent.”

A szentmisét követően a főpásztor megáldotta az ünnepi kenyeret, amelyet a Batsányi néptáncegyüttes tagjai osztottak szét a jelenlévők között.

Bővebb beszámoló és az érseki homília teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Tapolca Média

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír