Tavaly 6300-an vettek részt a harmincnapos lelki úton, amely Szűz Mária életének szemlélésével kívánja közelebb vinni a résztvevőket ahhoz, hogy ők is igent mondjanak arra az életre, amit Istentől kaptak. A jelentkezők nagy számához akkor minden bizonnyal a koronavírus-járvány is hozzájárult, de az, hogy idén is több mint 4000-en regisztráltak 25 országból, mutatja, ezen is túlmutató spirituális igényt elégítenek ki a lelkes szervezők.
A két szerzetesnővér, Balla Erika SJC és Mézinger Gabriella SJC és két fiatal világi, Jacsó Annamária és Szebedy Bolda együttgondolkodásából szárba szökő lelkigyakorlat tavaly a járványhelyzetben egyedülálló módon tudott összefogni sok-sok nőt, akik az e-mailen elküldött napi összeállítás (szentírási részletek, valamint egy képi és egy zenés inspiráció) segítségével – a szervezők szándéka szerint – 30-60 percet töltöttek imádságban.
A keretek nagyrészt ugyanazok, de a szervezői csapat egy kicsit átalakult Suller Melinda SJC, a Jézus Szíve Társasága elöljárója vezetése alatt: Tyukodi Beáta SJC vette át rendtársa, Mézinger Gabriella SJC helyét, és egy harmadik világi, Békési Erika is csatlakozott.
A nyitó szentmise elején Suller Melinda SJC köszöntötte a jelenlévőket és az online módon bekapcsolódókat. A Jézus Szíve Társasága elöljárója elmondta,
ez a lelkigyakorlat olyan, mint a jelképe, a tulipán: a gumója sok hónapon át van a földben, és készül arra, hogy szárba szökkenjen.
A lelkigyakorlat esetében négy hónapnyi komoly összefogás előzi meg azt, hogy most májusban elinduljon a tulipán fejlődése. Az elöljáró a tahi lelkigyakorlatos központ kertjéből hozott egy valódi tulipánt is, ami a szentmise alatt az oltár díszeként szolgált.
Martos Levente Balázs szentbeszédében hangsúlyozta, Isten nagyon sokféle ajándékokat tartogat nekünk, ennek a különleges kegyelemnek az útját kísérő szentírási szakaszokat válogattak a nyitómisére a lelkigyakorlatozók számára. Szent Pál apostol a galatáknak írt levélben azt írja, elérkezett az idők teljessége, amikor az Isten Fia a szűztől megszületik. A lelkigyakorlat elején jó, ha számba vesszük, minek van itt az ideje, mi az, amire szükségünk van. Természetesen ehhez tudnunk kell, hogy Isten végtelenül több, mint amit mi elképzelünk.
Egyszer egy kisfiú azt kérte Balázs atyától, hogy a mise kicsit rövidebb legyen, mint máskor. A lelkipásztor megkérdezte, mennyire rövid. A kisfiú mondta: tíz perc. Persze a tanítói mondták, hogy neki már ez is nagy időt jelent egy helyben ülve, de azért Balázs atya azt válaszolta a kisfiúnak:
a levesnek is, amikor anya odateszi, idő kell, hogy megfőjön, hogy a hozzávalók összeálljanak egy étellé. Nem tudjuk most, hogy milyen ízeknek kell összeállniuk, de ahhoz idő kell, amit Istennek ajándékozunk.
Az evangéliumból a kereszténység által talán leggyakrabban olvasott és ábrázolt történet az angyali üdvözlet. Gyakran úgy jelenítik meg ezt a bibliai részt, hogy egy ájtatos fiatal lány látható a szobájában egy térdeplővel, sokszor még egy imádságos könyv is van mellette. Ez a bájos és kedves ábrázolás annyiban mindenképp igaz, hogy
az imádságot igazán a szív kamrájában tudjuk megélni
– mutatott rá a szónok. – Van olyan helyzet, amikor mindenkinek egyszerre dobban a szíve, egyszerre imádkozunk, de sokszor úgy imádkozunk, hogy belépünk a rejtekhelyre, ahol a mennyei Atya lát minket. Az 51. zsoltár 8. verse mondja: „Te a szív igazságát akarod”; mindez rámutat, hogy az őszinteség nagyon jó belépőjegy az imádsághoz. Bár azt szeretnénk, hogy rögtön ajándékokkal találkozzunk imánk során, de olykor ezeket megelőzik furcsa kísértetek. Bárhogy induljon is azonban az imádság, Isten be akar lépni a szívünkbe.
Szent Bernát egyik fohászában az egész mindenséggel és az egész Egyházzal együtt kéri a Szűzanyát, hogy mondjon igent Istennek.
Minden imádsággal mi is „jézusabbá” válunk, istenhordozók tudunk lenni.
Hogy nekünk mit készít Isten, azt előre nem tudjuk, de ha sikerül odatenni a fazékot, akkor kifő valami – hangsúlyozta Martos Balázs.
A szónok tolmácsolta a szervezők intését: ez nem egy teljesítménytúra, itt nem arról van szó, hogy száz felülést vagy kétszáz fekvőtámaszt el kell végezni, hanem arról, hogy azt, amit tud az ember, jó szívvel Istennek ajándékozza. Jó esetben a másik, azaz Isten arcát látva aztán még többet tudunk adni, de ha ez nem valósul meg, akkor sem kell kétségbe esnünk. Nagyon sok apró fordulatra, új és új Istenhez való odafordulásra van szükség.
Amikor az evangéliumban a tanítványok Jézussal együtt el akartak vonulni, hogy pihenjenek egyet, a tömeg észrevette a szándékukat, és nem hagyta őket elmenni, így Jézusnak ahelyett, hogy pihent volna, az emberek sokaságával kellett foglalkoznia. A lelkigyakorlat során utánunk is utánunk jönnek a dolgok, a gondok, gondolatok, de megtanulhatunk Jézus szemével nézni rájuk – tette hozzá a rektor.
Martos Levente Balázs azt kívánta a lelkigyakorlatozóknak, hogy kinek-kinek a maga életének most aktuális fordulata megtörténjen, s ezáltal szebb legyen mindannyiuk közössége, környezete.
A szentmise végén elhangzott egy igent mondó vers, Túrmezei Erzsébettől: A legnehezebb kérés.
Balla Erika SJC elmondta, a szervezők örülnek minden igennek, eddig is szívükben és imáikban hordoztak minden résztvevőt, és ezután is így lesz. „Máriával együtt induljunk el harminc napon át együtt ezen az úton” – hívott mindenkit.
Jacsó Annamária meghatottan árulta el, hogy több mint négyezren regisztráltak a lelkigyakorlatra huszonöt országból. Mindennap hajnalban fogják a jelentkezők megkapni e-mailben az aznapi imádságot segítő anyagot, amely emellett az Igent mondok Facebook-oldalra is kikerül, és a Mária Rádióban is lesz naponta 7 órától egy lelkigyakorlatos összeállítás.
Május 1-jén és 22-én este 7 órától egy-egy virtuális imacsoport gyűlik össze, amelynek keretében ritmikus és Szent Ignác-i imamódokat tanulhatnak az érdeklődők. Ezekre a tahi lelkigyakorlatos ház honlapján lehet jelentkezni. Ezenfelül május 8-án, vasárnap két helyen – Tahiban és Erdélyben – lesz egy-egy személyes együttlétre lehetőséget adó imaalkalom.
A lelki út ezúttal is egy szentmisével ér véget, a tavalyihoz hasonlóan a bodajki kegyhelyen, május 29-én. Aki nem tud személyesen részt venni, ezúttal is bekapcsolódhat majd online módon.
A nyitómise visszanézhető ITT.
Szerző: Agonás Szonja
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria