A magasságos spiritualitást kiegészíti a testi valóság – Az újratervezést segítette a Pálferis tábor

A keresztény alapokon nyugvó mentálhigiénés szellemiségű közösség Pál Feri 2000-ben elindult keddi, hasonló témájú előadásainak törzsközönségéből alakult ki a Pálferi Alapítványt ma is vezető Gláser András kezdeményezésére, és az előadások 2018-as megszűnése után is együtt maradt. Az Újratervezés mottó már nem annyira a közösség, hanem az egész társadalom koronavírus-járvány miatt megváltozott élethelyzete folytán volt igazán aktuális.

Az ökumenikus jellegű közösség szervezői gárdájában – akárcsak a tábor és a többi program résztvevői között – a katolikusok mellett más felekezethez tartozók is épp olyan lelkesen vannak jelen, sőt számos, az istenhitet csak kóstolgató kereső is aktív részese a közegnek. Az idei főszervező, a már évek óta egyre nagyobb szerepet vállaló Ágoston Kata is evangélikus.

A járványhelyzet súlyossága miatt csak nagyon későn derült ki, hogy meg lehet rendezni a tábort, így másfél hónapra sűrűsödött össze az a szervezői munka, ami különben mintegy fél év alatt zajlik. Ezért is esett a választás a két évvel ezelőtti helyszínre, Keszthelyre és a Pethe Ferenc Kollégiumra, ahol kellően laza és együttműködő hozzáállással találkoztak akkor és most is, mondja Kata.

A programok jó része: a kastélylátogatás, a városi séta, a hévízi-tavi fürdőzés, a Keszthelyi-hegységben tett, kilátókkal megtűzdelt útvonalon vezető túra, a Kis-Balaton felfedezése, na meg a Helikon-strand és a Balaton már 2019-ben is szerepeltek a programban, akárcsak a hagyományos reggeli ima és torna. Újdonság volt viszont például Cakó Ferenc nagy sikerű homokanimációja, amelyet a Balaton Színházban nézhettek meg az érdeklődők, Havasi Bálint régésznek, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesének előadása a Kis-Balaton mentén élők újrakezdéseiről, valamint a limonádé formájában felszolgált welcome drink, amely a 35 fokos melegben testi-lelki frissülést, igazi szeretettel teli gondoskodást nyújtott a megérkezőknek.

Eső miatt beltérivé avanzsált a péntek esti tábortűz, és az újratervezés alól a tábor egyik főeseménye, Pál Feri szombat esti szentmiséje sem vonhatta ki magát, a nagy vihar miatt nem a kollégium kertjében, hanem az étteremben gyűltek össze a résztvevők. „Slusszpoénként” az evangéliumban is az újratervezés volt a téma: Jézus látta, hogy az örömhír hirdetése során a tanítványai mennyire kifáradtak, ezért el akart vonulni egy csendes helyre csak az ő társaságukban, de a sok ember észrevette szándékukat, és őket megelőzve ugyanott termett. Jézusnak megesett rajtuk a szíve, és a pihenés helyett mégis a szolgálat mellett döntött.

Mindannyiunknak volt már olyan élményünk, hogy megvolt a saját szempontunk, de aztán valaki vagy valami teljesen keresztülhúzta a számításainkat – mutatott rá a tábor névadó szónoka. Pál Feri arra kívánt rávilágítani, hogy a különböző szempontok, értékek, bár az evangéliumban és a saját életünkben is fesztültséghez vezethetnek, de helyesen szemlélve őket kiegészítik egymást. A lelkipásztor még a koronavírus-járvány első hulláma alatt betegedett meg, egy olyan kórral, amivel az orvos sem találkozott. Így aztán Pál Feriben egyszerre volt meg az az érzés, hogy bízik az orvosban, meg hogy muszáj bizalmatlannak is lennie vele szemben, hiszen ő sem ismeri a betegséget. Rájött, hogy

ezt a kettősséget nézheti egy kicsit másképp is: úgy, hogy nem a bizalom és a bizalmatlanság van benne egyszerre, hanem az orvos iránti bizalom és a saját felelőssége, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, mindenképpen jót szülhetnek.

Ugyanígy az evangéliumban is felfedezhetjük az egymást kiegészítő értékeket: a küldetés teljesítése kiegészül a pihenés, a test regenerációja igényével. A magasságos spiritualitást kiegészíti a testi valóság, a munkát a pihenés, a „mi”-t a mások.

Pál Feri arról is beszélt, hogy

sok háborúság fel tud oldódni, ha észrevesszük, hogy ugyanaz a terület nemcsak a miénk, de másoké is.

Nemrégiben látott egy sorozatot, ami az európai gyarmatosítás történetét dolgozta fel. A hódító európaiak partra szálltak Amerikában, ahol az őslakos nép nagy szeretettel fogadta őket, heteken, hónapokon át együtt éltek. A kedvesség hatására a hódítókban megmozdult annyira az emberség, hogy mielőtt bármit cselekedtek volna, szóltak a népnek, tűnjenek el arról a földről, mert az már az övék. Erre egy küldöttség érkezett az őslakos népből hozzájuk: „Mi jó szívvel fogadtunk titeket, továbbra is megosztjuk veletek a földünket.” Az európaiak helyes szemléletmóddal megmaradhattak volna ennél a közös tulajdonlásnál, ezzel szemben a hódítók teljesen kiirtották a népet. Ettől még a mi életünkben a „mi” és a „ti” együttélése életképes lehet.

Nemcsak a külső, hanem a belső ellentétek békés együttélése is nagyon lényeges a mentálhigiénés szakember szerint az életünkben. Annál érettebb valaki, minél nagyobb szélsőségeket képes magában integrálni. Mint mondta,

mindig örömmel látja, hogy ugyanazok az emberek, akik a lehető legnagyobb áhítattal vesznek részt a tábori szentmisén, amikor ő már hazafele veszi az irányt, ugyanolyan beleéléssel vetik szét a tagjaikat, „megy a bugi”.

Ha ez nem hasításban jelenik meg, hanem ugyanaz az emberi lélek van jelen mindkettőben, az igazi érett személyiséget jelez.

A személyiségünk és az életünk különböző tartalmainak egységét nem egy pillanatban, hanem egy folyamat révén élhetjük meg igazán – folytatta a szónok.

Lehet úgy élni, hogy mindig mást akarunk csinálni, mint amit lehet: két éve még azt mondtuk, nem igaz, hogy sosincs nyugi; amikor meg nyugi volt, akkor azt, nem igaz, hogy nem lehet sehová sem menni.

Ám lehet úgy is élni, hogy mindig az adott életállapotunknak megfelelően teljesedünk ki, hol a munkában, a karrierben, hol ha két-három évig otthon vagyunk a gyermekkel, akkor abban, ettől még a másik alkotóelemünket nem veszítjük el teljesen. Éppen a koronavírus-járvány vagy bármi más miatti kiszolgáltatottságunkban csodálkozhatunk rá, hogy még így is milyen szabadok lehetünk, még így is mennyi választási lehetőségünk van, vagy éppen rádöbbenhetünk a felelősségünkre.

Pál Feri rámutatott, a másokkal való kapcsolatunkban is az egymást kiegészítő értékek teszik teljessé a másikat. Annak az azóta püspökké lett papnak az esetét hozta fel példának, akinek a prédikációját az egyik falusi plébánia sekrestyés és mindenes segítő asszonya tizenvalahány éven keresztül mindennap hallhatta, mégsem ezekre emlékezett, hanem azt nem felejtette el soha egykori plébánosának, hogy amikor rosszul lett, bevitte a Trabantjával a kórházba. Jót tett a testével, ezáltal tett jót az asszony lelkével is.

Jézusban is azért hiszünk, mert a testünknek és a lelkünknek egyaránt jót tett:

amikor a kicsi lányt felkeltette holtából, rögtön azt mondta, adjanak neki enni.

Jézussal kapcsolatban arról is elgondolkoztatott a szónok, hogy a benne lévő Isten és ember is ilyen egymást kiegészítő értékek. Amikor ragyog az embersége, akkor is benne van az Isten; amikor meghal az ember, attól még az Isten él, és attól még, hogy mint Isten feltámad, ember is marad.

A Pálferis táborban is az a szép – ahogy maga a névadó is utalt rá –, hogy a különböző értékek kiegészítik egymást. Ágoston Kata ezt úgy fogalmazza meg: test, szellem és lélek együttes ápolását szolgálja ez a szűk öt nap. Lelki és testi feltöltődést nyújtottak a változatos tematikájú (önismereti és kreatív, relaxációs, játékos, pszichodráma jellegű, kreatív agyagos, önvédelmi témájú) workshopok is, amelyekre hatalmas igény mutatkozott. Kata nagyon fontosnak tartja, hogy önkéntesek nélkül nem valósulhatna meg a tábor.

Az önkéntesség egy életforma, nyitottság az emberek felé, szoros barátságok születhetnek általa. Másokról és magunkról is tanulunk, miközben egy jó ügyért cselekszünk

– ez is a Pálferis tábor és az egész közösség célja. A főszervező úgy látja, erre a mentalitásra most talán még nagyobb az igény, mint a korábbiakban: megmutatkozott, hogy a lehető legszuperebb programnál is nagyobb igényük van az embereknek arra, hogy együtt legyenek másokkal, közösségben.

A közösségben való együttlétet és a korosztályok egymást kiegészítését hasonlóan megtapasztalták az Open Sky-osok és a Pálferis családi tábor résztvevői is. A Pál Feri szellemisége iránt érdeklődő huszonéveseket megszólító Open Sky közösség tavaly ünnepelte volna létrejötte ötödik évfordulóját, de a pandémia ezt nem tette lehetővé, nyári táborukat azonban ők is megrendezték idén. Nagy Bendegúz kerekesszékes világjáró és Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója előadása mellett thai boksz és NIA tánc, borkóstoló, kirándulás és hévízi fürdés szerepelt többek között a 20 és 38 év közötti korosztály programjában, akik az esti eseményeken a pálferisekkel együtt vettek részt – mondta el Somogyi Alexandra főszervező. Az Open Sky-osok hosszabb távú együttműködést terveznek mentálhigiénés szakemberekkel, a közeljövőben megrendezendő workshopnapot és kisebb találkozókat szeretnének tartani, tette hozzá Alexandra, aki a pálferis közösségre jellemző komplexebb, de kevésbé gyakorlatias mentálhigiénés szemléletet kiegészítendő gyakorlatiasabb mentálhigiénés szemléletre törekszik az ifjabb korcsoport esetében.

A pálferis családos tábort először 2015-ben szervezték meg Sátoraljaújhelyen, azóta is Linczmayer Betti a mozgatórugója. Bettinek és férjének, Salamin Zsoltnak nagyon fontos volt, hogy a közösség családos tagjai ne nagyon különüljenek el, ezért is kezdték tudatosan is ugyanakkorra szervezni a nyári táborukat, mint amikor az „alaptábor” van, még ha gyermekekkel egy más jellegű struktúra sokkal egyszerűbb is lenne.

A jövő a gyermekeké, és azt szeretnénk, hogy meg tudják tartani ezt a közösséget, bele tudjanak nőni.”

A családos tábor nem arról szól, hogy a gyermekeket külön foglalkoztatják, hanem a szülőkkel közösen vesznek részt a programokon. A legtöbbször a pálferis tábortól külön utakon mozogtak, de például a Kis-Balaton látogatóközpontba a nagy tábor egyes résztvevőivel együtt látogattak el. Bettiék célkitűzése az, hogy a gyermekek megtapasztalják a saját bőrükön, hogy egy közösségben kicsi és nagy, fiatal és idős egyaránt jól érezheti magát, megtalálhatja a maga helyét. S ez amiatt is lényeges, hogy a Pálferis közösségnek, amellett, hogy elsősorban mentálhigiénés szemléletű, alapvető vallási jellege is van, az Egyházba is belenőnek általa a gyermekek.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Lábó Melinda, Szűcs Veronika

Magyar Kurír