A magyar zarándokokat is várják az aacheni búcsúra – Az eseménynek Erdő Péter is résztvevője lesz

Évezredes kapcsolat fűzi a magyarokat Aachen városához és az ott őrzött ereklyékhez. A Jézus megtestesüléséhez köthető textíliák zarándokok százezreit vonzzák ide Nagy Károly uralkodása óta. A hétévente megrendezett zarándoklatok alkalmával kihelyezik közszemlére az ereklyéket, s azok jelenlétében ünnepelnek a hívők tíz napon át. 

– Mit tudunk az ereklyékről, melyek a nagy múltú aacheni zarándoklat középpontjában állnak?

– Az aacheni zarándokok tiszteletének tárgya négy ereklye, melyeket Nagy Károly frank uralkodó a jeruzsálemi pátriárkától kapott, majd Aachenben való letelepedésekor az ott épített templomnak ajándékozott. E négy becses relikvia: Szűz Mária ruhája, Jézus pólyája, a kendő, amelyen Keresztelő Szent János feje feküdt, illetve az ágyékkötő, amely a kereszten függő Jézust testét fedte. Ezek az ereklyék immár egy évezrede vonzzák ide a búcsújárókat. A 14. században kialakult szokás szerint hétévente rendeztek zarándoklatot a tiszteletükre. Aachen a középkori Európa harmadik legjelentősebb búcsújáróhelye volt Róma és Santiago de Compostela mellett. A hagyomány 1349 óta máig is töretlenül él. A koronavírus-járvány miatt tavaly el kellett halasztani a zarándoklatot. Legközelebb 2023-ban, június 9. és 19. között várjuk a zarándokokat Nagy Károly városába.

– Aachen magyar kapcsolatai Szent István idejére nyúlnak vissza, és Nagy Lajos királyunk korában erősödtek meg.

– Valóban, magyar búcsújárók már Szent István idejében érkeztek Nagy Károly városába. Nagy Lajos király édesanyja, Piast Erzsébet 1357-ben fényes kísérettel zarándokolt Aachenbe, és felhívta fia figyelmét a szent helyre. Ennek hatására Nagy Lajos 1367-ben kápolnát építtetett a székesegyházhoz, alapítványt tett, és két magyar papot rendelt a kegyhelyen a magyar zarándokok fogadására. Később II. József császár tiltó rendelettel vetett véget a zarándoklatok hagyományának, melyet 1986 óta próbálunk újra feleleveníteni. Az aacheniek ma is magyar kápolnaként emlegetik az egykori gótikus kápolnát, amelyet később barokk stílusban felújítottak. Itt őrizzük az Oltáriszentséget. Reméljük, hogy Erdő Péter bíborossal együtt számos magyar vendéget köszönthetünk majd Aachenben a következő zarándoklaton.

– Az aacheni zarándoklat ünnepélyes pillanata az ereklyetartó megnyitása.

– Igen, a tíznapos eseménysorozatnak kitüntetett eseménye a négy ereklyét tartalmazó úgynevezett Mária-szekrény megnyitása. A zárja míves ötvösmunka. A zarándokok néma csendben várakoznak, megtörténik az első kalapácsütés, aztán a második, és a tömeg számol… 2014-ben harminckét kalapácsütéssel sikerült megnyitni a zárat. Ezután következik a selyembe burkolt ereklyék kiemelése a szekrényből. Mária ruháját széthajtják és egy állványra akasztják, a másik három relikvia pedig összehajtva kerül az oltárasztalra a fő szentmiséken.

– Mit mondhatunk a zarándoklat zárószertartásáról?

– A zarándoklat utolsó napján az ereklyéket hét évre visszahelyezik az ereklyetartóba. Újabb zár készül, a zárba ólmot öntenek, és a kulcsát elfűrészelik: fejét a dóm prépostja, tollát a város polgármestere kapja meg, szimbólumaként annak, hogy a hit őrzése közös ügy.

– Miben látja az aacheni ereklyék jelentőségét? Mennyire foglalkoztatja ma az Egyházat ezek hitelessége?

– Hogy viselte-e Mária ezt a ruhát, és valóban ez a kendő fedte-e Jézus testét a kereszten, ennek a kérdésnek a hetvenes évek óta egyáltalán nincs jelentősége számunkra. Az ereklyék a megtestesülés valóságáról szólnak. Jelképei Jézus születésének, az általa vállalt szegénységnek és áldozatnak, Keresztelő János hűségének. Ezért fordulunk tisztelettel az ereklyék felé. A relikviákkal kapcsolatos első írásos feljegyzés a 9. századból maradt ránk, ennél régebbi tudásunk nem lehet ezekről a tárgyakról.

– Aachenben is keresik, miként lehet megerősíteni a holnap Egyházát. Hogyan próbálnak új lendületet adni a zarándoklatnak?

– „Fedezz fel engem!” – ez a zarándoklat mottója, ami személyes meghívás. Arra szólít fel, hogy gondoljuk át, ki számunkra Jézus, és életünket átható hitünkkel valljuk meg, kiben és miért hiszünk. A német Egyház nehézségekkel küzd, megítélése megosztottá tette a német embereket. Azt szeretnénk, hogy az aacheni zarándoklat a hit közös ünneplése legyen. Ezt igyekszünk kifejezni a zarándoklat hagyományos és újszerű elemeivel egyaránt.

– Hogyan épül fel a tíz nap programja?

– Minden napot imával kezdünk és zárunk, a laudes és a kompletórium egyre több résztvevőt vonz. A fő szentmise mindig 11 órakor kezdődik, szabadtéren ünnepeljük, helyszíne az úgynevezett Katschhof. Az első szombaton a német püspöki kar elnöke a főcelebráns, vasárnap Németország apostoli nunciusa, a következő vasárnap pedig a kölni a bíboros. Minden alkalommal meghívott vendégünk Magyarország és Kolumbia, Bogotá ugyanis Aachen testvérvárosa. Erdő Péter bíboros a következő zarándoklaton június 13-án mutat be szentmisét. A tíz nap során a délután mindig egy-egy célcsoporté: a gyerekeké, fiataloké, betegeké, katonáké, motorosoké… Ezúttal még a lovasok is meghívást kaptak. Gazdag lelki, istentiszteleti élményekről gondoskodunk. Az igényes liturgiák mellett más imádságos és meditatív alkalmakra is várjuk a résztvevőket. Az ereklyéket a zarándoklat idején egy vitrinben tartjuk, a dómban, ahová folyamatosan érkeznek a zarándokok, hogy leróják tiszteletüket a relikviák előtt.  

– Milyen más események kapcsolódnak a zarándoklathoz?

– Minden alkalommal jelentős a kulturális kínálat. Két színpadot állítanak fel a dóm közelében, esténként ezek nagy koncertek és más produkciók helyszínei. Ezekkel a programokkal főként az Egyháztól távolabb állókat szeretnénk megszólítani.

– Egyszer az életben minden európainak el kell mennie Aachenbe?

– Úgy gondolom, aki eljön, az nem fogja megbánni. Én már sokadik alkalommal veszek részt a zarándoklaton, és mindig különleges élményt jelent számomra. 2014-ben több mint százhúszezer ember ünnepelt együtt. A mostani magyarországi látogatásom célja, hogy bemutassam ezt a különleges zarándoklatot, és meghívjam a magyarokat Aachenbe. Remélem, sokak érdeklődését sikerül felkeltenem.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. április 10-i számában jelent meg.