Michael Wallace Banach érsek az elmélkedés bevezetőjében Ferenc pápának a betegek 31. világnapjára írt üzenetéből idézett: „Mindannyian törékenyek és sebezhetők vagyunk; mindannyiunknak szükségünk van arra az együttérző figyelemre, amely tudja, hogyan kell megállni, közel lépni, gyógyítani és felemelni.”
A pap is ilyen ember, aki a közelség, az együttérzés, és a gyengédség embere kell hogy legyen. Minden, amit a pap tesz, Jézus Krisztussal is összhangban van. A születéstől a halálig kíséri mindazokat, akiket szolgál, ehhez pedig a hit emberének kell lennie. A nuncius arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitoktatásban és a közösségépítésben a papnak mint az eucharisztia emberének a legjobb forrás a Szent Liturgia.
„Papságunk egymással is összeköt minket” – mutatott rá az apostoli nuncius, ahogyan ez a latin rítusú papszenteléskor a kézrátétel mozzanatában is megnyilvánul.
Végül a papokért ajánlotta Ferenc pápa első, A hit világossága kezdetű enciklikájában az Egyház és a hit Anyjához megfogalmazott imáját.
Michael Wallace Banach érsek másnap reggel a püspöki székház kápolnájában a püspök és munkatársai jelenlétében bemutatott szentmise után köszönt el vendéglátóitól.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria