A máriakéméndi Nagyboldogasszony-kegytemplom főbúcsúját ünnepelték

A szentmise kezdetén a közösség plébánosa, Bukovics István köszöntötte a nyugalmazott megyéspüspököt, a máriakéméndi polgármestert, a híveket és a zarándokokat.

Mayer Mihály püspök szentbeszédében kiemelte: mindannyiunk szemében különleges település Máriakéménd, hiszen a nevében is benne van a Mária szó – az a név, amely a kegyhely névadója is. A Szűz Máriáról elnevezett falu megnevezése méltó a búcsújáróhely rangjához, mely ősidők óta összegyűjti a híveket és zarándokokat.

A megimádkozott templom falai és a szent hely mindenki előtt nyitva áll, s ezen a helyen mindnyájan erőt meríthetünk az évszázadok kegyelméből. Az Úristen velünk van ezen a csodás helyen, hiszen itt mindenki megérezheti azt a kisugárzást, amelyet az elődök imái a falakba véstek. Ha a kövek és falak beszélni tudnának, folyamatosan ezt közvetítenék számunkra – fogalmazott a nyugalmazott pécsi megyéspüspök.

A templomokat régen mindig kelet–nyugati irányban tájolták. A reggeli szentmiséken a hívek a templomba a sötétebb, nyugati oldalról belépve csodálhatták a napfény ragyogását. A templom legfontosabb része a szentélyben elhelyezett tabernákulum, a szentségház, mely őrzi az Oltáriszentséget. Amikor a hívek a templomba lépve térdet hajtanak, a tabernákulumban jelen lévő Krisztust köszöntik – mondta Mayer Mihály püspök.

Korunkban nem könnyű a helyes utat megtalálni, olykor minden a feje tetejére áll, és mindenki diktálni akar. Sokszor a politika hoz erkölcsi törvényt, vagy szabja meg az egyházaknak, mit tegyenek – emelte ki a szónok.

Talán sokan nem tudják, de az európai uniós zászló nem a tagállamok számának csillagait jelképezi, hanem éppen tizenkét aranyszínű csillagot ábrázol, amelyek kék alapon egy kört alkotnak.

A tizenkét csillagból álló koszorú a mindenség királynőjének méltóságára utal. A kék szín pedig nem más, mint a Szűzanya színe.

Ezért fontos, hogy megmaradjon kultúránk az eredeti eszmék mentén. Nem szabad hagynunk, hogy a közéletben tabu legyen a keresztény világ, s bátran merjük vállalni istenhitünket, vallásunkat. Mi vagyunk kevesebben, de a kisebbség sokszor csodákra képes, így ha kitartunk hitünk mellett, a világot jobb irányba vihetjük – zárta szentbeszédét a nyugalmazott pécsi megyéspüspök.

A szertartás végén Bukovics István plébános megköszönte Mayer Mihály püspöknek a prédikációt, és a szederkényi énekkarnak a zenei szolgálatot. A hála és köszönet jeleként Fábiánné Mester Rita, Wilhelm Fülöp és Mammel Krisztina adták át a püspöknek Máriakéménd és Hásságy települések ajándékait. A szentmise végén a Himnuszt és a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket énekelték el a hívek.

A búcsúünnep az egykori kolostorból kialakított zarándokszállás épületében szeretetvendégséggel zárult.

*

Máriakéménden az első csodás Mária-jelenés 1740-ben volt, s az eseményt 33 évvel később ismerte el XIV. Kelemen pápa, aki 1773. augusztus 15-én teljes búcsúi jogot adott a templomnak. Az esemény 251 éve történt, azóta Máriakéménd híres kegyhelye a Pécsi Egyházmegyének.

Ahogy 251 évvel ezelőtt, úgy azóta is minden évben búcsúi szentmisével ünnepli a helyi közösség és a környékből érkező zarándokok Mária mennybevételének ünnepét. A hívek többsége idén a plébánia területéről érkezett, de jöttek Pécsről, Kaposvárról, Keszthelyről, Bonyhád környékéről és Kiskunmajsáról is.

A mennybe felvett Boldogasszony augusztus 15-i ünnepét már István király uralkodása idején is megülték. Szent István Székesfehérvárott gyönyörű templomot építtetett a mennybe felvett Királynő tiszteletére, és augusztus 15-ére országos búcsút rendelt el.

Szöveg és fotó: Biki Endre Gábor, a máriakéméndi kegyhely gondnoka

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír