A kegyképet a szegedi görögkatolikus Szent Rozália-kápolna körül köszöntötték az összegyűlt hívek. A programok sorozata paraklisszal (könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához) kezdődött, melyet Kocsis Fülöp püspök végzett. Közben a hívek hosszú sorban a kegyképhez járultak kifejezni tiszteletüket.
A szegedi Szent Rozália-kápolna két ízben került áthelyezésre és átépítésre történelme során. Az első kápolnát fogadalmi templomként építette a pestistől megrémült lakosság. Az 1879-es nagy szegedi árvízben az épület megsérült, ekkor arra az elhatározásra jutottak, hogy lebontják és új helyen építik fel. 1924-ben a körülötte folyó nagyszabású építkezés miatt a kápolna sorsa újra veszélybe került. A lebontása helyett végül az áthelyezése mellett döntöttek. Az épületet darabokra vágták, a megszámozott darabokat pedig a Lechner térre szállították, és ott építették fel.
A Szent Rozália-kápolnából gyalogosan vitték a kegyképet az alsóvárosi ferencesek templomába, melyet a Szögedi Segítő búcsújáróhelyének is szoktak nevezni. Itt Szaplonczay Miklós görögkatolikus parókus mondott köszöntő beszédet. Elmondta, milyen nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Szegeden köszönthetik a Szűzanyát, aki oly sokszor és sokféleképpen kifejezte szeretetét és anyai gondoskodását a szegedi hívek felé is.
Megkérdezte egy riporternő, nem bánt-e bennünket, magyar görögkatolikusokat, hogy csak a kép másolata van Máriapócson. Semmiképpen, hiszen a kép értékét nem az adja, hogy mikor és ki festette, másolat vagy eredeti, hanem az előtte végzett imádság, mely 300 éven keresztül szüntelenül folyt. A kép, mely az Istenszülő Szűz Máriát ábrázolja – s melyet szemlélve Őt szólítjuk meg, és az Ő közbenjárására Krisztus segít bennünket –, pontosan ezáltal lesz számunkra értékes. A kép, mely most itt van Szegeden – s nemcsak mi görögkatolikusok, illetve Máriapócsra zarándoklók szemlélhetjük, hanem mindenki – legyen a kegyelem forrása, Istenhez vezető út – fogalmazott köszöntőjében a a parókus.
A római katolikus szentmisét – amelyen a Szent Efrém férfikar énekelt – Kiss-Rigó László püspök a város és az egyházmegye családjaiért mutatta be. Szentbeszédében kifejezte, hogy Szent József ünnepén különösen is igaz, hogy családban érzi magát, hisz Szent József mellett ott van velük a Szűzanya és mint minden szentmisében, jelen van Jézus. A főpásztor azt kívánta, ahogy az Isten a tenyerén hordozta a Szent Családot, a hívek is bízzák magukat az Úrra.
Boldogok azok az emberek, akik hallgatják az Isten szavát és meg is tartják azt. Szűz Mária mindig nyitott volt az Úr szavára. Ha a mindennapi életünkben mindig ilyen lelkülettel keresnénk Isten szándékát, a magunk boldogságát és a másokét is, akkor bizony sokkal boldogabbak lehetnénk – hangsúlyozta Kiss-Rigó László.
A máriapócsi könnyező Istenszülő kegyképét Szegedről Nyíracsádra vitték, ahol a görögkatolikus Szent Piroska Általános Iskola udvarán fogadták a gyerekek, a nyíracsádi, környékbeli és a határon túli hívek.
A nyíradonyi kórus éneke után Kapin István köszöntötte a híveket, majd bejelentette a jó hírt: Ferenc pápa aznap megalapította a Hajdúdorogi Metropóliát, és Kocsis Fülöp püspököt nevezte ki annak első metropolitájává.
Ezt követően Tóth Elek nyíracsádi parókus köszöntötte a könnyező kegyképet és a híveket. Beszédében kiemelte Szűz Máriának a kánai menyegzőn elhangzott mondatát: „Bármit mond nektek, tegyétek meg.” Ha boldogan akarunk élni, tegyük meg, amit Jézus kér tőlünk. Szűz Mária közbenjárásával megkapjuk azt, ami lelkünk üdvére válik – hangsúlyozta a parókus.
Nagy János, Nyíracsád polgármestere Máriát a soha el nem múló világosságként köszöntötte. „A részleges napfogyatkozás után Názáretből, Máriapócsról a mennyei világosság érkezett Szűz Máriával Nyíracsádra” – mondta.
Végül Szimicsku Ferenc kerületi esperes köszöntése hangzott el, aki úgy fogalmazott, „a napba öltözött asszony, Mária kijött a fényre, közénk jött, hogy megnyissa több tízezer ember szívet az Isten felé. Az emberi kézzel alkotott ikonon 300 évvel ezelőtt megcsillant Isten csodája, üzenete, és ez a csoda, üzenet ma teljes valójában közénk érkezett.”
A köszöntések után a nyíracsádi népdalkör énekelt Mária-énekeket, majd díszes kísérettel elindult a menet, hogy a könnyező kegyképet átkísérjék a templomba. Az iskolások köszöntése után kígyózó sorokban álltak az emberek, hogy letehessék örömeiket, fájdalmaikat, kéréseiket égi édesanyjuk elé.
Az este az előszenteltek liturgiájával, rózsafüzér ájtatossággal és római katolikus misével folytatódott, ezt éjszaka paraklisz, zsolozsma és gyertyás körmenet követte. Másnap az utrenye és akathisztosz után délelőtt Keresztes Szilárd püspök vezette a Szent Liturgiát, majd délben Debrecen felé folytatta útját a kegykép.
A nyíracsádi közösségi házban ikonkiállítás látható, amely a kegykép története mellett a nyíracsádi ikonfestő tábor és ikonfestő kör alkotásait is bemutatja.
Fotó: Hajdúdorogi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria