A marista George Sabè a szíriai szankciók feloldásáról: Az őrszem nem hagyja álomba ringatni magát

Ugyanakkor a szíriai keresztények óvatosak maradtak, és továbbra is kitartanak amellett, hogy tiszteletben kell tartani valamennyi közösség jogát a méltóságteljes élethez – mondta George Sabè marista pap Aleppóban.

„Váratlanul ért minket a bejelentés, nagyon meglepődtünk” – mondta a marista atya Jean-Benoît Harelnek, a Vatican News francia újságírójának.

George Sabè a Szíria északi részén fekvő Aleppóból, szülővárosából nyilatkozott, ahová

2011-ben, a háború kitörésekor saját kérésére tért vissza.

Itt egy házaspárral együtt 2012-ben megalapította a „kék maristákat”, amikor megkezdődött a város ostroma; mintegy harminc önkéntes segítségével gondoskodtak a rászorulókról.

A 2023 februári aleppói földrengés után is menedéket nyújtottak az otthonukat vesztett embereknek: mérnököket kerestek, akik felmérték a kárt szenvedett épületek állapotát, adománygyűjtő kampányt szerveztek.

A szíriai lakosság 2011 óta átélt egy elnyúló háborút, egy világjárványt, majd a szankciók éveit; Aleppó egy földrengést is.

Lebombázott iskolák, munkanélküliség, mélyszegénység, kivándorlás, vízhiány, az eletromos áram hiánya – és még sorolhatnánk.

Május 13-án Szaúd-Arábiában jelentette be Donald Trump a Szíriát sújtó amerikai szankciók feloldását, így esélyt adva a közel-keleti országnak a „naggyá válásra”. Szíria-szerte örömteli megmozdulások kezdődtek, a legjelentősebb a damaszkuszi Umayyad téren.

Az Aszad-rezsim idején kiszabott szankciók tönkretették az ország lakosságának az életét, különösen a 2011-ben kezdődő háborúval együtt – jóllehet az első szankciókkal még 1979-ben sújtotta Szíriát az Egyesült Államok.

„Ez a szíriaiak mindennapi életét változtatja meg, így nagy öröm számunkra” – folytatta a marista pap. Mindazonáltal óvatosságra int, „beteljesül egy remény” – mondta, hozzátéve, hogy a szíriaiak óvatosan figyelik a fejleményeket: „Olyanok vagyunk, mint az őrszemek.”

Először is azért, mert várhatóan Amerika kérni fog valamit a szankciók enyhítéséért vagy feloldásáért cserébe.

Másodszor azért – magyarázza Sabè atya–, mert amellett, hogy újjá kell építeniük az alapvető infrastruktúrát, elsősorban az utakat és a kórházakat, „arra is gondolnunk kell, hogyan tudjuk újjáépíteni az emberi személyeket, a kapcsolatokat, a megbocsátást és az igazságosságot.”

Ezenkívül tisztázni kell azt is, hol van a helye a vallási kisebbségeknek. „Továbbra is arra szólítunk fel, hogy valamennyi közösség igazságos elbánásban és tiszteletben részesüljön, hogy méltósággal élhessen, saját értékeinek megfelelően” – folytatta George Sabè, ismét az őrszem hasonlatával magyarázva:

Az őrszem nem hagyja álomba ringatni magát, mert jó hírek jöttek; az őrszem őrzi az értékeket.”

Amikor 2024 decemberében hatalomra került az új kormány Szíriában, az Egyesült Államok egyfajta kivárásos hozzáállást alkalmazott, és nem volt hajlandó azonnal feloldani a szankciókat, kérdésesnek látva az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartását a régióban. A szaúdi trónörökös, Mohammed ben Szalmán kérésére Donald Trump igazodott az Európia Unió, az Egyesült Királyság és Kanada álláspontjához. A szankciók feloldásának konkrét menetrendje még nem ismert, emellett az amerikai kongresszus jóváhagyására is szükség lehet az intézkedés életbe léptetéséhez.

Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége; FMSI

Fotó: Vatican News; Frères Maristes d’Alep

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír