A mártírok vére is táplálta – Centenáriumi ünnepre készül az észtországi katolikus közösség

Kitekintő – 2024. június 4., kedd | 17:02

Az Észtországi Apostoli Adminisztratúra idén ünnepli megalapításának centenáriumát. Az ünnepi előkészületekről Philippe Jourdan püspök, apostoli adminisztrátor beszélt a Vatican News angol nyelvű szerkesztőségének a június 3-án megjelent interjúban.

Miközben az Észtországi Apostoli Adminisztratúra idén százéves fennállásának megünneplésére készül, Philippe Jourdan felidézi, hogy milyen megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük a katolikusoknak a több évtizedes szovjet elnyomás alatt, és milyen reményeket táplálnak egyházuk jövőjével kapcsolatban.

„Száz év talán nem tűnik soknak egy kétezer éves Egyház számára, de Észtország esetében ez valóban kihívást jelentett” – hangsúlyozta Philippe Jourdan apostoli adminisztrátor a Vatican Newsnak adott interjújában.

1924. november 1-jén XI. Piusz pápa létrehozta az Észtországi Apostoli Adminisztratúrát, leválasztva területét a szomszédos Lettországban lévő Rigai Érsekségről. Észtország csak hat évvel korábban, 1918-ban nyerte el függetlenségét Oroszországtól, és a balti államban élő  katolikusok saját helyi egyházra vágytak, ami akkor még nem létezett, holott a katolikusok már évszázadok óta jelen voltak a mai Észtország területén.

Az alapítást követő évtizedek igen nehéznek bizonyultak a fiatal egyház számára.

1931-ben XI. Piusz pápa az apostoli adminisztratúra vezetésével Eduard Profittlichot, Isten szolgáját, a német származású jezsuita misszionáriust bízta meg, akinek boldoggáavatási eljárása jelenleg folyamatban van.

Ő azon dolgozott, hogy felépítse a helyi katolikus egyházat, amelynek hívei többnyire külföldiek voltak (a protestáns országban sokáig büntetéssel járt a helyi születésűeknek katolikusként megkeresztelkedni – a szerk.).

Észtországban a reformáció óta erős volt a lutheránus jelenlét, Profittlich igyekezett ökumenikus kapcsolatokat kiépíteni, valamint az újságokban megjelent írásai révén közel vinni az emberekhez a katolikus hitet.

Ferenc pápa és Philippe Jourdan apostoli admisztrátor Profittlich emléktáblája előtt a tallinni Szent Péter és Pál-székesegyházban

1940-ben a szovjet csapatok megszállták Észtországot, és emberek tízezreit deportálták a szibériai gulágra. „Elődöm, Profittlich érsek a szovjet gulág börtönében halt meg” – emlékezik Jourdan püspök. „A helynök 10 évet töltött börtönben Szibériában, és igen megromlott egészségi állapotban térhetett haza. Sok papot kiutasítottak az országból.” „Nagyon nehéz időszak volt, mondhatjuk, hogy a mártírok ideje volt” – hangsúlyozta a püspök.

Az 1949-ben az 1,1 milliós észt lakosság mintegy 20 százalékát deportálták Profittlich érsekkel egy időben. „Nincs olyan család Észtországban, ahol valaki ne lett volna a gulág áldozata abban az időben” – jegyezte meg Jourdan püspök. „Profittlich érsek élete valóban az észt nép életének szimbóluma volt a 20. században.”

Amikor a Szovjetunió 1991-ben összeomlott, a Katolikus Egyház újjászületett Észtországban, ami a katolicizmus megújulásához vezetett az országban. „Azt mondanám, hogy mindazoknak a katolikusoknak az áldozata, akik Észtországban az elmúlt száz évben szenvedtek, meghozta gyümölcsét” – mondta Jourdan püspök.

Az Észtországi Katolikus Egyház gazdag történelmének és centenáriumának megünneplésére a 2024. november 2–3-i hétvégére rendezvénysorozatot terveznek.

A centenáriumi események csúcspontja a tallinni Szent Péter és Pál-székesegyházban ünnepelt szentmise lesz.

„Sok embert hívtunk meg külföldről, különösen a szomszédos országokból és olyan egyházakból, amelyek a szovjet időkben különleges jelentőséggel bírtak számunkra” – mondta el Jourdan püspök. Példaként említette Raimo Ramón Goyarrola Belda püspököt, Helsinki főpásztorát, akinek elődei a szovjet időkben a bérmálás szentségét szolgáltatták ki az észtországi katolikusoknak. A másik prominens vendég Zbigņevs Stankevičs, a lettországi Riga érseke lesz; az észtországi terület ugyanis történelmileg a rigai érsekséghez tartozott.

2018. szeptember 25-én a Szentatya a tallinni Szabadság téren mutatott be szentmisét

A centenáriumi ünnepi hétvégén a helyi egyháztörténelmet feltáró és bemutató konferenciákat is szerveznek. Az évfordulóra készülve a katolikusok augusztus végén elzarándokolnak az ország legrégebbi Mária-kegyhelyére, a Viru-Nigulában található, 13. században épült Szűz Mária-kápolnához.

Philippe Jourdan püspök rámutatott: a véletlen úgy hozta, hogy idén Tallinnban rendezik meg a taizéi európai ifjúsági találkozót. „Ez nem kapcsolódik szorosan a jubileumhoz – mondta Jourdan püspök –, de természetesen megragadjuk az alkalmat, hogy bevonjuk a fiatalokat a jubileum ünnepébe.”

Észtország lakossága 1,349 millió fő, melyből nagyjából 7000 katolikus (2020. évi adat). Az országban tíz plébánia van és harmincegy pap és szerzetesnővér szolgál. A katolikusok jelentős része litván vagy lengyel, és a nagyobb városokban élnek, mint Tallinn, Tartu és Narva. Az országban két görögkatolikus parókia működik, ahol a templomba járók nagy része ukrán. Philippe Jean-Charles Jourdant 2005-ben szentelték püspökké és nevezték ki az Észtországi Apostoli Adminisztratúra élére. 

Fordította: Kuzmányi István

Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Fotó: Vatican News (nyitóképen a tallinni székesegyház)

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria