A médiaoktatás és a pedagógiai módszertan időszerű kérdései – Sajtóbeszélgetés a piaristáknál

Zsódi Viktor SchP tartományfőnök, Nyerges-Zombó Katalin, a Mosonmagyaróvári Piarista Iskola igazgatója és Valaczka András, a tartományfőnökség Pasztorális-Pedagógiai Titkárságának vezetője vett részt a sajtóbeszélgetésen, amelyet a Budapesti Piarista Központ Sík Sándorról elnevezett termében tartottak.

Zsódi Viktor bemutatta a 2023–2024-es Piarista Évkönyvet. Elmondta, hogy a rendalapító Kalazanci Szent József tevékenysége az Egyház és a társadalom minden rétegének párbeszédére épült. Meg tudta szólítani a Róma utcáin játszadozó szegény gyerekeket, valamint meggyőzte az Egyházat és a római lakosokat a keresztény népiskola létrehozásának szükségességéről.

„Kalazanci Szent József kései utódaiként szeretnénk folytatni ezt a kommunikációt, s ennek része az évkönyv is, amelyben a tavaly augusztusi rendi tanácskozástól egészen az idén nyári Piarista Nemzetközi Ifjúsági Találkozóig minden egyes eseményről szerepelnek képek és beszámolók – mondta a tartományfőnök.

Fontos, hogy ne csak a kihívások, a nehézségeink legyenek a szemünk előtt, hanem tudjunk örülni is, legyünk büszkék az elért eredményekre, amiért dolgoztunk, s mindebből erőt, támogatást merítsünk, hálát adva Isten ajándékaiért.”

A sajtótájékoztatón ismertették a rend négynyelvű nemzetközi évkönyvét is (Annuario 2022–2023), amely bemutatja a világ számos részén jelen lévő piaristák szolgálatát, amelyet a szegény gyerekekért és a keresztény nevelés ügyéért végeznek.

Zsódi Viktor az idei tanévre vonatkozó piarista tervekről, programokról is beszélt. Az egyik fő cselekvési irányvonal a fokozottabb odafigyelés a rendalapító karizmájára, a másik pedig a társadalommal folytatott párbeszéd kiszélesítése, „figyelemmel az idők jeleire”. Ennek jegyében szerveznek nemzetközi szerzetesi köznevelési konferenciát idén novemberben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, lehetőséget adva a nemzetközi (olasz, osztrák, spanyol) szakmai párbeszédre, bevonva a közös gondolkodásba a hazai tanügyben tevékeny szerzetesrendeket is.

2025 márciusában Budapest ad otthont a piarista rend római generátusának (vezetésének) szervezésében megvalósuló, egy héten át tartó nemzetközi piarista kongresszusnak, melynek keretében szerzetesek, világi tanárok – összesen közel kétszázötvenen – számolnak be a világszerte (többek közt Peruban, Kamerunban, a Fülöp-szigeteken) zajló nevelői munka tapasztalatairól.

A tartományfőnökségen megtartott sajtótájékoztatón a továbbiakban Nyerges-Zombó Katalin, a Mosonmagyaróvári Piarista Iskola igazgatója az intézményben 2023-ban elindult médiaoktatásról beszélt. Ez a pedagógiai terület rövid időn belül népszerűvé vált, a most induló tanévre megkétszereződött a diákok száma. A cél az, hogy a diákokból tudatos médiafogyasztókat neveljenek, így képessé váljanak felismerni és elkerülni a média-manipulációkat.

Nyerges-Zombó Katalin kifejtette: a tananyag igen változatos, szerves részét képezi az önismeret is. A diákok a média különféle területeibe nyernek bepillantást: újságírás, fotózás, rádiózás, podcastkészítés, filmezés, vágás is szerepel az oktatási anyagban.

A képzés fejlesztéséhez szükséges a külső erőforrás is, amit a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal való együttműködés révén biztosítanak, ennek köszönhetően nyílt lehetőség az eszközfejlesztésre is. A képzésbe szakértőket, vendég előadókat vonnak be, szakmai kirándulásokat szerveznek. A gyerekek médiatartalmakat állítanak elő, ezáltal megismerik azon médiaplatformok technikai hátterét, amelyekkel leggyakrabban találkoznak; ez visszahat a médiahasználói tudatosságukra is.

Valaczka András, a piarista tartományfőnökség Pasztorális-Pedagógiai Titkárságának vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a titkárság szakemberei két területen is fontos fejlesztésen dolgoznak, szándékuk szerint inspirációt adva az egyházi iskoláknak, sőt általánosságban a magyar oktatásnak.

Az egyik fejlesztés a nevelés területét érinti: kézikönyv készül személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő gyakorlatokhoz. A másik a tanítás világával kapcsolatos: az úgynevezett performatív tanulás módszertanát dolgozzák ki.

A kézikönyv a spiritualitásra is koncentrál: összegyűjtik a különféle szerzetesrendek, illetve más keresztény szervezetek, intézmények irodafiókjaiban lapuló, vagy a szervereken tárolt munkaanyagait, amelyket lelki napokhoz, lelkigyakorlatokhoz, csendes napokhoz, osztályfőnöki órákhoz, személyes kíséréshez, mentoráláshoz készítettek.

„Eddig nem igazán ismertük egymás munkáját ezen a téren – mutatott rá Valaczka András, – most a tapasztalatok megosztása, rendszerezése, indexálása, közzététele következik.

A profán mentálhigiéné, önismeret, csapatépítés fontos, de ugyanannyira fontos a diákokkal folytatott lelki, vallási, spirituális, meditatív munka, az imádkozás is.”

A több száz oldalas – online hozzáférhető – kézikönyvben gyakorlati segédanyagokat találhatunk majd az egyéni munkához, a rövid, tízperces feladatokhoz, a kooperatív tevékenységekhez, vagy éppen a frontális, egész osztályokat mozgató és vezető komplex, akár több napos lelkigyakorlatokhoz.

„A másik fejlesztés, az úgynevezett performatív tanulást segítő módszertan célja, hogy előmozdítsa a tanítási órán azt a tanulási módot, amikor a gyermek cselekszik, alkot, létrehoz, bemutat, előad” – folytatta Valaczka András.

Elhangzott, hogy pécsi agykutatók már képalkotó eljárásokkal is kimutatták az információrobbanásnak a fiatalok agyára gyakorolt morfológiai hatásait, amely bizonyos agyterületek méretének csökkenésével jár. „Erre nekünk, pedagógiai szakembereknek reflektálnunk kell” – szögezte le Valaczka András. – Meggyőződésem, hogy

tévút a digitalizáció iskolán belüli erőltetése; az adatok inputja, tagolatlan és szervetlen befelé áramlása helyett és mellett napjainkban az output, az alkotó tanulás, a cselekvés pedagógiája vált fontossá. A tanulás arányát kell növelnünk a tanításhoz képest, ezt a tanári attitűdöt kell fókuszba állítani a pedagógustársadalom legszélesebb körével együttműködve.”

A szakember elmondta, e módszertani fejlesztés érdekében már megalakultak a piarista munkacsoportok, de az idei tanévben más iskolák munkatársait is bevonják, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttműködve a tanárképzésben is rá akarnak mutatni a lépésváltás kényszerére és hasznára.

„Úgy gondolom, e módszertan kidolgozásával történelmet írunk. Bár újat nem kell feltalálnunk, a módszer a piarista oktatás-nevelésnek mindig is része volt, de gondolhatunk Csapó Benő professzor eszményére, a kutatásalapú tanulásra is” – tette hozzá a sajtóbeszélgetésen Valaczka András.

Körössy László/Magyar Kurír

Fotó: Csapó Viktória

Magyar Kurír