A megtisztulás, életrendezés és találkozás helye – Szentkút családbarát zarándokközpont lett

Az átadóünnepségen jelen volt Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, győri megyéspüspök; Tóth Tamás, az MKPK titkára; Berhidai Piusz OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa; Orosz Lóránt OFM, Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely igazgatója és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az eseményen köszöntötték a minisztériumok, az Országgyűlés, a kormányhivatalok, az egyházak és a rendek, az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek és a kivitelezésben közreműködő fő- és alvállalkozó cégek képviselőit.

Orosz Lóránt beszédében idézte a lourdes-i zarándokközpont egykori vezetőjének gondolatait arról, mit vár el a zarándok egy kegyhelytől. A szerzetes előd így fogalmaz: a kegyhely legyen Isten keresésének és a vele való találkozásnak a helye, legyen a hit személyes és a közösségi kifejeződésének a helye, de mindezek mellett fontos az itt megtapasztaltak továbbadása, a tanúságtétel is. A mostani, június 30-án lezáruló fejlesztés célja, hogy e hármas elvárást minél jobban ki tudják elégíteni – tette hozzá a ferences kegyhelyigazgató. A továbbiakban ismertette a projekt történetét, kiemelve, hogy Kálmán Peregrin OFM kezdeményezte a fejlesztést Dobszay Benedek OFM, az akkori tartományfőnök együttműködésével 2017-ben, amikor a miniszterelnök meglátogatta a zarándokhelyet. Orosz Lóránt beszédében végül köszönetet nyilvánított a Jóistennek, a Szűzanyának, majd azoknak az intézményeknek és cégeknek, melyek részt vettek a fejlesztésben.

Soltész Miklós beszédében kiemelte: 800 éves a jelenlét Mátraverebélyen, mely 300 éve vált zarándokhellyé, 250 éve vannak itt ferencesek. A jozefinizmus ugyan nagy kárt tett a kegyhelyben, a kommunisták pedig 1950-ben szociális otthont létesítettek benne, de nem tudták kiirtani a hely hagyományát és üzenetét. 1980-as évek végén a ferences rendtartomány vásárolta vissza a területet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is támogatta a zarándokhelyet, hiszen 2006-ban Veres András püspök és Erdő Péter bíboros nemzeti kegyhellyé nyilvánította Mátraverebély-Szentkutat. 2010-től a kormány és a megye támogatását is elnyerték, 2020-ban pedig külön védelmet kapott a terület azzal, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánították. Soltész Miklós kiemelte, külön öröm, hogy jubileumi évben adhatják át a fejlesztést. „Közösen egy zarándokhely megújulásáért sokat tettünk és fogunk tenni a jövőben is, de annak megmaradását a megélt hit és a lelkiség biztosítja. A kegyhely célja, hogy a kereszténység üzenete mindenkihez eljusson” – zárta beszédét az államtitkár.

„Minden család és közösség életében öröm, ha egy vágyva vágyott célt elérnek, ha egy közös munka befejeződik” – kezdte beszédét Veres András. – Az itteni fejlesztés újabb szakasza zárult le. Számos új szolgáltatás létesült a zarándokok, különös tekintettel a családok számára. A fejlesztések még nagyobb vonzerőt jelentenek majd az elcsendesedni vágyóknak és a lelkigyakorlatozóknak, ugyanakkor azoknak is, akik nem kifejezetten vallási indíttatásból érkeznek ide.

A püspök kitért arra is, hogy a vallási turizmus mostanra általánossá vált helytelen szóhasználatát tisztázni, javítani kell. Mint mondta, vallási turizmus alatt szakrális műemlékek, templomok, monostorok és kulturális események meglátogatását értjük, de ezek nem keverhetők össze semmi esetre sem azokkal a kimondottan lelki természetű tevékenységekkel, mint a zarándoklatok, lelkigyakorlatok és imatáborok. Ezek lényegileg különböznek az előbbiektől, céljukat és természetüket tekintve egyaránt, mégis ezeket is a vallásturizmus fogalmába soroljuk. A püspök figyelmeztetett, hogy jó lenne ezen végre változtatni, a kettőt jól megkülönböztetni egymástól.

Nagy öröm, hogy nemzeti zarándokhelyünk bővülhetett – folytatta beszédét. – Biztosak lehetünk benne, hogy ez a lelki befektetés bőven meghozza majd a gyümölcsét, hiszen akik itt megújulnak, a mindennapi munkájukban és a családi életükben is jobban helyt tudnak állni.

A püspök arról is beszélt, mit jelent a zarándoklat a hívő ember életében. Mint mondta, a Zsidókhoz írt levél úgy írja le a vallásos életet, mint az élet végéig tartó zarándoklatot. Az apostolok és a vértanúk sírjához már az első századokban elindultak a hívek. A püspök rámutatott, hogy maga a zarándokút válik igazán fontossá, mindaz, ami közben az ember lelkében végbemegy, hiszen intenzív idő ez az egyén és Isten kapcsolatában. Vannak, akik valódi újjászületésen mennek keresztül egy hosszabb zarándoklat alatt, eljutnak a hit örömére.

Mindenkinek szükséges olyan értékes idő, melyben átgondolhatja önmagával, Istennel és embertársaival való kapcsolatát. Mátraverebély-Szentkút, az évszázadokon át milliók által beimádkozott hely nagyszerű lehetőséget kínál erre a megtisztulásra, életrendezésre. 

A Mennyei Édesanya tiszteletére kialakult nemzeti kegyhely vonzza ide az embereket, hogy vágyat, lelkesedét nyerjenek az ő Jézust követő életpéldájára” – fogalmazott végül a püspök, majd áldást kért az itt szolgáló ferencesekre.

Berhidai Piusz a rendtartomány nevében mondott köszönetet a kegyhelyen való beruházás résztvevőinek. Hangsúlyozta: a zarándokhely rendeltetése, hogy minden embert Istennel való kapcsolatára vezessen vissza, függetlenül attól, honnan érkezik, hogyan áll a Jóistennel, milyen a származása. Mint mondta,

ez a hely azt az ígéretet hordozza számára, hogy a Jóistennel találkozhat, az imája meghallgattatik.

A tartományfőnök Alvernával, az olaszországi zarándokhellyel vetette össze a szentkúti kegyhelyet, ahová Szent Ferenc remeteként vonult vissza, és misztikus tapasztalatra tett szert, megkapta Jézus szent sebeit. Mint mondta, mindkét helyen megvan az, ami lehetővé teszi az Istennel való találkozást: van templom, körülötte természet és egy testvéri közösség, mely fogadja a zarándokot. A beruházás a találkozást kívánja szolgálni, ez a mi hivatásunk – tette hozzá.

A bátonyterenyei művészeti iskola zenetanárai Gounod Ave Mariájával és egy Bach-művel emelték az ünnep fényét.

Orosz Lóránt vezetésével a résztvevők megtekintették elsőként a Kálváriakápolnát. Az épületre az évtizedek folyamán rácsúszott a hegyoldal, ezért egy patkó alakú, több mint 400 férőhelyes urnatemetővel vették körül. A kápolnára került egy kis mediterrán harangtorony is. A belső teret Mátyássy László Szent Mihályt és Szent Rafaelt ábrázoló domborművei díszítik. A kápolna előtti kisebb téren szabadtéri szentmisét lehet bemutatni.

16 családi apartman és egy fedett, grillezésre is alkalmas közösségi tér emelkedik a zarándokközpont bejáratánál mintegy 1100 négyzetméteren. 89 főt tudnak benne elszállásolni, így a kegyhely befogadóképessége 220 fős lett. A típusháznak nagy fedett terasza van, teakonyhája, két hálószobája és egy fürdőszobája. A kegyhely fejlesztésének vezető tervezője Borbás Péter DLA építész.

Játszóteret, többfunkciós sportpályát, két kempinget, napelemparkot és beltéri játszószobát is létesítettek a zarándokközpont területén, fejlesztették a közműveket, több ezer négyzetméternyi új utat és hatalmas parkolót építettek, megoldották a vízelvezetést, szolgálati lakásokat hoztak létre. Fűtés került a templomba, mely lehetővé teszi, hogy télen is lehessen elsőszombati ájtatosságokat tartani.

Ugyanakkor nemcsak új épületekkel és létesítményekkel gazdagodott a zarándokközpont: elültettek 627 facsemetét, bővítették a kegytárgybolt termékeit, egy angol és magyar nyelvű kiadványt és egy tudományos kötetet készítettek, valamint új weboldalt fejlesztettek.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír