A megtört világ meggyógyítása – Jerry Pillay, az Egyházak Világtanácsának főtitkára Pannonhalmán

A konferencia egyik főelőadója Jerry Pillay professzor, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, akit Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője mutat be.

Hogyan lesz egy dél-afrikai hindu kisfiúból a több mint 350 egyházat tagjai között tudó és több mint félmilliárd keresztényt képviselő Egyházak Világtanácsának főtitkára? A történet könnyen rekonstruálható, mert Jerry Pillay, akit 2022 júniusában választottak meg erre a tisztségre, nyíltan beszél a gyerekkoráról. 1965-ben született Dél-Afrikában, az apartheid idején, egy több generáció óta a kontinens déli részén élő, de Indiából származó család gyermekeként. A szülei mindketten hinduk voltak, és bár az indiai származásúak is a hátrányosan megkülönböztetett feketék közé tartoztak, néhány tekintetben kiváltságokat élveztek. Jerry Pillay például ennek köszönhetően kapott lehetőséget arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen. Önálló érdeklődését követve már tizenévesen keresztény vasárnapi iskolába járt, a szülei pedig támogatták vallási útkeresését, így már egészen korán vezető szerepet is betöltött a kortársai között, s egy több mint száz tagból álló ifjúsági csoport élére állt. A csoporthoz tartozó keresztények különböző egyházakhoz tartoztak, így az ifjú Jerry közvetlen tapasztalatot szerzett az „ökumenikus” együttműködésről.

Édesapja váratlan gyógyulásának hatására aztán az egész család megkeresztelkedett, s beléptek a presbiteriánus egyházba, ahol az apa presbiter, az anya pedig egy nőszervezet vezetője lett.

Szinte természetes volt tehát, hogy a vezetőnek született és lelkipásztori igényeket tápláló Jerry Pillay teológiai tanulmányokat kezdett folytatni. 1988-ban szerezte meg a mesterfokozatot, és jóllehet az egyeteme Vestville-ben marasztalta, hogy az oktatásnak szentelje magát, a fiatal teológus inkább a lelkipásztori munkát választotta. Miközben különböző dél-afrikai gyülekezetekben szolgált (egyebek mellett Fokvárosban), folyamatosan arra törekedett, hogy kapcsolatot létesítsen az egyházak lelkészei között. „Valahányszor egy adott térségbe mentem, hogy egy gyülekezetet vezessek, és azon a környéken még nem létezett lelkészi közösség, kezdeményeztem a létrehozását. Nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy egységbe fogjam a különböző gyülekezetekhez tartozó lelkészeket,” idézte fel egyik interjújában.

Jerry Pillay a mai napig azt vallja, minden reggel azért kel fel, mert „tenni szeretne valamit a megtört világ meggyógyításáért”. Dél-afrikai tapasztalatai több szempontból is talajt biztosítanak ehhez a törekvéshez. Ilyen tapasztalat volt az apartheid közvetlen átélése, amely megismertette vele, milyen az elnyomás és a társadalmi igazságtalanság; de szintén lényeges tapasztalatokat eredményezett, hogy egyháza már korán vezetőszerepet ruházott rá, és 2008-ban főtitkárrá választotta. Ekkor már az Egyházak Világtanácsánál is képviselte a közösségét, és nemzetközi látótere még inkább kitágult 2010-ben, amikor a Református Egyházak Világközösségének elnöke lett. Ezt a tisztségét 2017-ig töltötte be, és a pannonhalmi ökumenikus konferenciák látogatói számára érdekes lehet, hogy utóda, Najla Kassab 2025-ben az egyik főelőadója volt a rendezvénynek.

Ezzel párhuzamosan Jerry Pillay a tudomány műveléséhez is visszatért. 2002-ben doktori fokozatot szerzett, s egyháztörténelmet és missziótudományt kezdett tanítani a pretoriai egyetem teológiai karán, ahol 2017-től professzorként tevékenykedett. Ebben az időszakban a dél-afrikai apartheid tapasztalatait igyekezett felhasználni más globális feszültségek teológiai értelmezésére, például az izraeliek és a palesztinok közötti igazságosság és kiengesztelődés megteremtésének lehetséges előkészítésére, kifejezetten a dél-afrikai történelmi fejlemények fényében.

2022-ben tehát, amikor az Egyházak Világtanácsának vezetőjévé választották, már rendkívül összetett tapasztalati és teológiai háttérre tudott támaszkodni: egyaránt ismert volt számára a dél-afrikai egyházak között egység problémája, a globális református világ kontextusa, a Világtanács működése, a nemzetközi politikai feszültségek nehézsége és a teológiai tudományosság működésmódja. Megválasztása után így nyilatkozott a célkitűzéseiről:

Ha hűek akarunk maradni a Szentlélekhez, akkor együtt kell működnünk. Hiszen Isten szeretete valóban arra sarkall minket, hogy átalakítsuk és megbékítsük a világot. Az egyházak egysége az egyik legfontosabb célkitűzésem.

Mivel ez, hogy úgy mondjam, a génjeimben van, természetes vágyam, hogy egységbe fogjam az egyházakat. Hiszem, hogy az egyházak összefogása lényeges, de emellett útmutatást és iránymutatást is kell nyújtanunk a szenvedő világnak. Foglalkoznunk kell az igazságossággal, az elnyomással, a rendszerszintű erőszakkal és hasonló kérdésekkel. Nem csupán azért gyűlünk össze, hogy imádkozzunk, dicsőítsünk – ami nagyon fontos –, de azért is, hogy átalakítsuk a világot.”

A főtitkárválasztási meghallgatáson mondott beszédében szintén a hitnek ezt az egyszerre befelé és kifelé vetülő irányultságát emelte. Rámutatott, hogy kihívásokkal teli és nyugtalan időkben élünk, mivel a Covid-járvány, az ukrajnai háború, az Etiópiában, Szudánban, Mozambikban, Palesztinában és Izraelben dúló harcok, a nemi alapú erőszak, az éghajlatváltozás, a szegénység, az éhínség, a rasszizmus, az etnikai konfliktusok mind-mind arra szólítják fel az egyházat, hogy komolyan vegye azt a küldetést, amelyet Istentől kapott. A programbeszéd néhány eleme igen sokat elárul Jerry Pillay egyházi és teológiai szemléletéről.

Többek között azt sürgette, hogy „erősítsük meg az egyházak közötti testvériséget és látható egységet”,

„vegyünk részt együtt Isten küldetésében, hogy megmentsük, meggyógyítsuk, átalakítsuk, kibékítsük és egyesítsük az emberiséget és az egész teremtést”, működjünk együtt az ökumenikus szervezetekkel, más vallású és nem hívő emberekkel, hogy jobb világot teremtsünk az egész teremtés számára”, „hozzunk létre olyan biztonságos tereket, ahol őszinte, igazságos és bátor beszélgetések folyhatnak, annak érdekében, hogy megismerjük, megértsük és megvitassuk a legkülönbözőbb nézőpontokat”, „adjunk hangot az EV-ben a kirekesztetteknek és az marginalizáltaknak, hogy ne a gazdasági és egyházi hatalom legyen a meghatározó, hanem olyan kultúrát teremtsünk, amely a befogadást, a sokszínűséget és a méltányosságot helyezi előtérbe”.

Az Egyházak Világtanácsának tevékenységéből nagyon sok minden közvetlenül megismerhető az érdeklődők számára – de igen sokféle cselekvésformája rejtett és a nyilvánosság előtt ismeretlen, mert érzékeny vallási és társadalmi problémákat érint, vagy éppen meghatározott személyek biztonságát kell szem előtt tartani. Mindenesetre ennek a hit egységét és a világ meggyógyítását szem előtt tartó, elnyomott hindu fiúból egy hatalmas világszervezet vezetőjévé váló teológusnak a tapasztalatai különösen tanulságosnak ígérkeznek, s Jerry Pillay előadása révén egy olyan szemléletmód lesz megismerhető, amely sokban kiegészítheti mindazt, amiről az európai keresztények tudnak.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: The Canadian Council of Churches

Magyar Kurír