A megújulás visszatérés az első szeretethez – Szentmisével ért véget a házasság hete

Tizenhetedik alkalommal hívták fel a figyelmet a házasság, a család értékeire a szervező keresztény egyházak és civil szervezetek a házasság hete programsorozattal, melynek idei mottója ez volt: „Állandó megújulásban”. A programokon azt járták körül, hogyan tudnak a párok a mai, rendkívül változó környezetben egymásra figyelve, közösen fejlődni, házasságukban megújulni, közös célokat találni, a változó élethelyzetekhez egymással együttműködve alkalmazkodni. A házasság hete központi záró szentmiséje hagyományosan azoknak a lelkiségi mozgalmaknak a közös ünneplése volt, melyek a családot állítják szolgálatuk középpontjába.

„Sokszor kérdezik tőlem, vajon egy pap mit tud mondani a családról, a házasságról. Mi, lelkipásztorok nagyon sok család gondjait ismerjük, így lehet, hogy a tapasztaltak alapján tudunk segíteni azoknak, akik hozzánk fordulnak” – kezdte szentbeszédét Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök.

A házasság ajándék.

Egyszer olyan házaspárokat faggattak a házasság titkáról, akik már legalább huszonöt éve élnek boldog házasságban. Azt válaszolták, hogy a házastársuk a legjobb barátjuk.

A barátunkkal a legmélyebb gondjainkat is megosztjuk. Ám a házasság útján – ahogyan azt az idei mottó is jelzi – újra és újra el kell indulni. A legtöbb romantikus film azzal végződik, hogy kimondják a boldogító igent. Érdemes lenne még folytatni a filmet, és megnézni, mi lett öt év múlva.

Idős házaspároknál lehet megfigyelni, hogy egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt mondják, azért van ez így, mert életük során együtt sírtak, együtt nevettek, alakultak egymáshoz. Az évek során sok minden változik, így az ember is, ehhez pedig alkalmazkodnunk kell.

A mai evangéliumban azt mondta Jézus, hogy „térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban”. A megtérés azt jelenti: meg kell változnunk a gondolkodásunkban, ennek pedig része az állandó megújulás.

Az udvarlás során megélteket – a gyertyafényes vacsorákat, a közös kirándulásokat, a másik megajándékozását – érdemes megtartani a házasságban is. Az évek során ugyanakkor a párok egyre jobban megismerik egymást, tudják egymásról, mikor mire van szüksége a másiknak.

Jegyesoktatáson el szoktam mondani, hogy a férfiak egy olyan tulajdonsággal nem rendelkeznek, amire minden nő vágyik, ez pedig a gondolatolvasás. Ám egy-egy jókor elhangzott szó még ezen is segíthet

– emelte ki a püspök.

A megtérés visszatérés az alapokhoz. Újra idézzék fel a házastársak a maguk számára, mit ígértek a házasságkötés során – ez az egyetlen szentség, amit nem a pap, hanem a házastársak szolgáltatnak ki egymásnak –, emlékeztessék magukat arra, mi volt az, ami miatt pont az lett a társuk, aki.

Egyszer egy kosárlabdázót eskettem, s megkérdeztem tőle, tudod, hogy mi fog most megváltozni? Nos, a zónavédekezésről átállsz a szoros emberfogásra.”

Ma az ideiglenesség korát éljük. A fiataloknál tapasztalhatjuk, hogy mindig úgy érzik, nem dönthetnek azonnal, mert hátha jön majd valami jobb. Fontos, hogy az elköteleződésünk évről-évre megújuljon – hangsúlyozta Fábry Kornél püspök.

A szeretet rendje manapság felborult. Ám az ordo caritatis fontos útmutatást nyújt. Kinek a véleménye számít például abban, hogy mit csináljunk a hétvégén? Az első az Isten, a második a házastárs, őt követik a gyerekek és a szülők. A házastársát mindenki szabadon választja, s e választás célja, hogy boldoggá tegye őt, és segítsen társának eljutni az örök életre.

A megújulás visszatérés az első szeretethez. Újra el kell határozni, meg kell erősíteni, hogy a másikat szeretjük.

„A házasságkötések során meg szoktam kérdezni, hogy melyik az a négy szó, amit nap mint nap használni kell majd a házasság során? Ez a bocsánat, a köszönöm, a kérem és a megbocsájtok. Azt kívánom, hogy legyetek jelek, mely azt mutatja, hogy érdemes házasságban élni. Ehhez kívánom mindenkinek a Jóisten áldását” – fejezte be szentbeszédét Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök.

A szentmise végén a püspök arra kért mindenkit, hogy imádkozzanak az özvegyekért, azokért, akiknek gondjaik vannak a házasságukban, akiket még nem ajándékozott meg gyermekkel az Isten, és azokért, akik bár vágynak a házasságra, de nem találtak még párra.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír