KÉPGALIÉRIA – klikk a képre!
A Szent Gellért Héten, a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjének ünnepén Kiss-Rigó László megyéspüspök mutatott be szentmisét a szegedi dóm előtti téren. Koncelebráltak: Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Pápai Lajos győri, Bosák Nándor debreceni, Spányi Antal székesfehérvári, Gyulay Endre nyugalmazott püspök, valamint Martin Roos temesvári püspök és az egyházmegyében szolgáló papok.
Fekete Károly, a Tisztántúli Református Egyházkerület püspöke, a testvéregyházak képviselői, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Tőkés László európai parlamenti képviselő, a közélet képviselői is részt vettek a szentmisén.
Az ünnepi alkalomra a Szent Gellért-zarándoklat keretében buszokkal érkeztek az egyházközségek hívei, akik zsúfolásig megtöltötték a dóm előtti teret.
Kiss-Rigó László szentbeszédében a kereszténység és a keresztény hit meghatározásából indult ki. Rámutatott: a kereszténység hagyomány, kultúra, erkölcsi normák rendszere. Adottság, mely identitást ad annak, aki hívő, és annak, aki nem, vagy más vallású.
A kereszténység gyökereket jelent, építkezést lehetővé tevő hagyományokat. Megerősít, immunitást ad, aki ezt elveszíti, meggyengül. Szent István legfontosabb hagyatéka számunkra a kereszténység – hangsúlyozta a püspök.
A keresztény hit viszont nem adottság – emelte ki a főpásztor –, hanem személyes ismeret, tudatosan vállalt és megélt személyes kapcsolat. Ezt bárki, bárhol megélheti. A szentmise olvasmányai mutatják meg, mit jelent ez a hit. Jézussal való személyes kapcsolatunk ad éleslátást, hogy felismerjünk a hosszú távú és végső célokat. Vezet minket, ha sötétségben tapogatózunk.
Szent Gellértnek mindkettőt köszönhetjük. Élete és az általa létrehozott mű adják gyökereinket, személyes hite pedig hiteles tanúság számunkra. Rá emlékezve történelmi, kulturális gyökereinket erősítjük, hite erőforrás számunkra. Válaszunk a tanúságtevő szolgálat kell, hogy legyen – buzdított a szeged-csanádi püspök.
A szentmisét követően a megújult dóm átadásával folytatódott az ünnepség. Kiss-Rigó László és Balog Zoltán miniszter mondtak köszöntőt.
Ünneplésünknek sajátos hangsúlyt adnak a kerek évfordulók: 85 éves a templom, mely fogadalmi templomnak épült, de a történelem alakulásának következtében az egész egyházmegye közösségét jelképező székesegyházunkká vált. 985 éves az egyházmegyénk, 15 év múlva millenniumot ünneplünk. A mai nap az első állomás: lelkileg, szellemileg, egyénileg és közösségileg megkezdjük a felkészülést most, amikor jelképesen, liturgikus szempontból újra használatba vesszük megújult templomunkat – fogalmazott Kiss-Rigó László.
Majd hozzátette: Szent Gellért ünnepén megerősítjük identitásunkat, tudatosan megéljük keresztény gyökereinket. Vállaljuk értékrendünket, és ezzel egész Európát gazdagítjuk.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében rámutatott: ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és a hit sem létezhet kultúra nélkül, keresve sem találnánk alkalmasabb templomot a dómnál. A dóm építésében megmutatkozik a hit ereje és mellette a kultúra ereje is.
A miniszter kiemelte: Schulek Frigyes, Róth Miksa, Dohnányi Ernő, Fadrusz János, Klebelsberg Kunó a kor legjobbjai voltak az építészetben, az üvegművészetben, a zenében, a szobrászatban, a nevelésben, az oktatáspolitikában. A kultúra csúcsteljesítménye, a templom építése nemcsak az árvízre volt válasz, hanem a világháború szörnyű pusztítására, a legnagyobb vesztségére, Trianonra is.
A hit válasza: van újrakezdés, nemcsak ilyen-olyan, hanem a legjobbak újrakezdése – hangsúlyozta Balog Zoltán. – A hit felemeli a tekintetet, az erőt adó példák, így Szent István, Gellért, arra irányítják figyelmünket, ahonnan erőt kapunk. A dóm, a „mennyei erőforrások minisztériuma” arra ad bizonyítékot, hogy ott, ahol a hit és a kultúra összekapcsolódik, boldog ország épül.
Megújítása révén szebb a dóm, mint valaha, hiszen korunk is hozzáadja a maga tudását, így például a világítás kiemeli, amit eleink létrehoztak – mondta Balog Zoltán, és rámutatott feladatunkra: nemcsak meg kell őriznünk múltunk értékeit, hanem meg is kell újítanunk azokat, hogy így adhassuk tovább a következő nemzedéknek. Azáltal, hogy megújítunk, megerősítjük közösségeinket. Végül így fogalmazott: a dóm jelképe annak is, hogy a magyarság soha nem adja fel, mindig fel tud állni. A dóm és a széles európai, sőt világszintű összefogással újjáépült Szeged a megmaradás jelképe. A megújult templom ma is a hitre hív, nyitott kapujával legyen jelképe Magyarország megújulásának.
Az ünnepi beszédeket követően Kiss-Rigó László és Balog Zoltán átvágták a felújítást jelképező nemzeti színű szalagot az ünneplő közösség előtt.
Látványos megújulás
A 2014 májusában kezdődött felújítási projekt során, mely az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatásból valósult meg, külső és belső felújítások sorát végezték el a Foerk Ernő által tervezett szegedi Fogadalmi templom épületén és környékén, valamint infrastrukturális fejlesztés is történt.
Megújult a Dóm tér U alakú épületegyüttesének bal oldali árkádsora, illetve a Nemzeti Emlékcsarnokban (Pantheon) elhelyezett szobrok. Egy sikeres turisztikai pályázat révén mobilalkalmazás segítségével is bejárhatóvá válik a dóm. Látogatható a kupolakerengő, a fedélszék, valamint a különleges térélményt nyújtó, a főhajóban az árkádívek felett végigfutó alacsony, nyitott folyosó, a trifórium. A Dömötör-torony is megnyílik a látogatók számára. Megtekinthetők továbbá az Aba-Novák Vilmos-freskók és az eredeti keresztelőkút. Az altemplomban látogatóközpontot alakítottak ki.
És a projekt folytatódik...
Az altemplomban létesített látogatóközpontban zajlik a kiállítási helyszínek berendezése, az interaktív eszközök elhelyezése. Kívülről még állványokat látunk: a külső homlokzat renoválásának befejezése a következő időszak feladata.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


































