A mélypontok leküzdhetők – Birnbauer Botond parasportoló a Veszprémi Érseki Főiskolán

Néha úgy érezzük, hogy felemésztenek a napi gondok, nem látjuk a kiutat; pedig minden csak viszonyítás kérdése, s gyakran ez is erőt ad kilábalni egy problémából. Az egészség minden helyzetben egy értékelhető plusz az életben. Amióta Hencsei László Birnbauer Botond paraúszó edzőjévé vált, merőben átértékelte az életét, a mindennapjait.

Az este során Botond mosolyogva emlékezett vissza a kezdetekre, amikor szülei először vitték el úszni. Feltették rá a karúszókat, beengedték a medencébe. Ám ahogy megérezte a vizet, megélte a szabadságot – levette a karúszókat, és csak élvezte a vizet. Így kötötte össze az élet edzőjével, Hencsei Lászlóval.

„Az első versenye egy mozgásjavító kupa volt, és bár nem igazán a számára megfelelő kategóriában versenyezhetett, de érezte, hogy ez számára több mint hobbi” – idézte fel Hencsei László, hogyan vált Birnbauer Botond versenysportolóvá. Az addig egészséges sportolókkal dolgozó edző élete is merőben megváltozott: „ A versenyeken olyan testi fogyatékossággal élő gyermekeket látok, amit korábban el se tudtam képzelni – fogalmazott. – Ezeknek a gyerekeknek micsoda akaraterejük van! Itt tűz van a szemekben! Pedig a lehetőségeik le vannak korlátozva. Az, hogy milyen utat választasz egészségesen, az a te vagy a szüleid döntése. Hogy mit választasz egy kerekesszékből, na, azt el kell osztani százzal. Sokáig kerestük, hogy melyik úszásnemben lenne kiemelkedő Boti. Végül arra jutottunk, hogy a saját állapotában, sérültségi fokában ő a hátúszásra van kitalálva.”

A parasportolókat a sérültségük foka szerint 14 kategóriába sorolhatják be. Az első kategorizálás mindig a hazai versenyek előtt van, míg ha nemzetközi versenyekre kvalifikál, akkor ott külön vizsgálatok alapján történik a besorolás, és az felülírja a korábbi hazai minősítést is.

„Legelőször, amikor voltam ezen a vizsgálaton, olyan kategóriát kaptam, ami számomra nem megfelelő. Ezt nem tartottam fairnek, mert abban a kategóriában a versenytársaim használták a lábukat, vagy legalábbis tudtak lábtempózni, és nekem mellettük kellett megmutatnom, hogy mit tudok – idézte fel Botond a kezdeteket. – Ez tartott tavalyig, amikor elmentem a párizsi világkupára, ahol előtte volt egy nemzetközi klasszifikáció, amelyen már hozzám illő kategóriát kaptam, aminek nagyon örültünk Laci bácsival együtt. Ez az S6-os kategória (akik két végtagjukat nem tudják használni az úszáshoz – a szerk.).” Így Botond 2029-ig ebben a számban fog versenyezni, tehát a Los Angelesben megrendezésre kerülő paralimpián is.

„Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy a magyar válogatott színeiben versenyezhetek. Részben egy pici nyomás is van rajtam, mert szeretnék megfelelni a magyar válogatottnak, szeretném megmutatni, hogy én megérdemlem ezt a helyet.”

Az eseményről szóló beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Érseki Főiskola

Magyar Kurír