A mennyország felé vezető útra koncentráljunk – Megújult a görögkatolikus templom Álmosdon

Hazai – 2021. június 22., kedd | 14:15

A harmadik templom felszentelésére került sor június 20-án annak a pályázatnak a keretében, amelynek köszönhetően a Hajdú-Bihar megyei Kokad, Bagamér és Álmosd görögkatolikus lelkihajlékai újulhattak meg. Álmosdon a közösségi ház és a parókia is megszépülhetett. Az épületeket Szent Liturgia keretében szentelte meg Kocsis Fülöp érsek-metropolita.

1835-ben épült fel a magyar–román határ menti településen, Álmosdon a görögkatolikus templom, amelyen utoljára hét évvel ezelőtt végezték el – az egyik hívő anyagi támogatásának köszönhetően – a tető korszerűsítését. Teljes körű felújításra azonban évtizedek óta nem volt lehetőség. 

Az egyházközség az uniós és hazai pályázaton nyert pénzből hőszigeteltette az épületet, kicseréltette a nyílászárókat, valamint az egész elektromos hálózatot.

Belülről is megszépült a templom, a mintegy 350 hívő nagy örömére, hiszen visszakapta eredeti pompáját az ikonosztázion, és az egyik egyházközségi tag jóvoltából a nyílászárók közé díszüvegek is kerültek. Nagylelkű felajánlásáért Ferenc pápa áldásában és a Hajdúdorogi Főegyházmegye elismerésében részesült Markovits László.

A mintegy 44 millió forintos beruházás része volt a közösségi ház megszépítése is, amelyet nemcsak a görögkatolikusok, hanem minden álmosdi nagyon várt már, hiszen számos programnak, előadásnak, képzésnek nem volt helye. Az iskolából lett közösségi házat szintén hőszigetelték, teljesen megújították tetőszerkezetét, a régi fa nyílászárókat új faajtókra és -ablakokra cserélték, és az elektromos hálózatot is korszerűsítették. A fűtést elektromossá alakították át, az energiaellátást pedig napelemrendszer is segíti már. Az épület energetikai besorolása így a kiemelkedően rossz kategóriából a korszerű kategóriába kerül át, ami jelentősen csökkenti mind a környezetterhelést, mind pedig az üzemeltetési költségeket.

A régóta várt szentelési ünnepségre nagyon sok hívő gyűlt össze; jelen volt Tasó László, a térség országgyűlési képviselője és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke is.

A Szent Liturgián Szent Pál apostol rómaiakhoz írt leveléből hangzott el az apostoli szakasz, amely a hitről, illetve a hit által megélt szabadságról szól – nem könnyű olvasmány, ezért ennek magyarázatával kezdődött Kocsis Fülöp tanítása:

„A bűntől megszabadulva az igazság szolgái lettetek” – egyfajta szabadságról beszél Szent Pál, de úgy, hogy közben arról ír: az igazság szolgái lesznek a megtértek. A metropolita szerint

az ember sohasem lesz szabad, abban az értelemben legalábbis biztosan nem, hogy szabad mindentől, mert ilyen nem létezik.

Az ember számos megkötözöttségben él, sok minden meghatározza, legyen szó a gondolkodásáról, viselkedéséről, gesztusairól.

„Be kell látni, hogy meghatározott lények vagyunk, s hogy aztán milyen szűkre szabott a szabadságunk, az attól függ, hogy ki-ki milyennek érzi. Szűknek talán, mert úgy érzem, mindenki nekem parancsol és nincsen saját gondolatom, vagy pedig bár sok minden határozza meg életemet, de én a keretek között szabad vagyok. Erről beszél Szent Pál” – részletezte a főpásztor.

Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy

ha az igazság szolgálatába állok, Jézus Krisztust választom. Ha őt választom, akkor is sok megkötözöttséget vállalok, hiszen aki megkeresztelkedik, annak igazodnia kell Krisztushoz,

attól kezdve őt kell mintáznia, és gyakorlatilag az ő életét élnie. A végtelen szolgálatába áll, aki megkeresztelkedik, aki Krisztus-hívővé válik – fogalmazott Kocsis Fülöp.

„Egy megkereszteltnek nagyon sok előírást kell megtartania, ez ránk, görögkatolikusokra különösen is érvényes. Mivel mi eléggé ragaszkodunk a hagyományainkhoz,

nemcsak a szokásaink miatt, hanem az egész lelkületünk, teológiánk, egyházi berendezésünk miatt nekünk nagyon sok előírásunk van. Ez megkötözöttséget, rabságot jelent vajon?”

– tette fel a kérdést az érsek-metropolita. – Ha úgy vesszük, akkor igen, hiszen már egy ilyen megszépült templomba betérni, mint amilyen az álmosdi is, meggátol minket abban, hogy például lássuk a falaktól a természetet; vagy az ikonosztázion eltakarja előlünk a szentélyt. De ha valaki ebben él, akkor nem hátráltatva érzi magát ettől, hanem megérti, hogy a hitnek ez a végtelen távlatát jelenti.

A római katolikusok sokkal több mindent engednek láttatni szentmiséjükből. De mi is egy szertartás lényege? Az, hogy Krisztus nekünk adja magát, közösségünkbe fogad. Mit lehet ebből látni? Fizikailag semmit, erre a hitünk vezet rá – tette hozzá a szónok.

Az ikonosztázionon látható üdvtörténeti események mégis mutatnak valamit, amikor fizikai szemünkkel ránézünk: nemcsak az alakot láttatják, a történetet mesélik el, hanem sokkal messzebbre visznek.

„Azt szoktuk mondani az ikonokra, hogy azok ablakok a mennyországra; tehát a szentély magát a mennyországot jelképezi. Amikor megkötöttséget érzékelünk az Egyházban, az valójában tartalmat ad nekünk, mindegyiknek üzenete van számunkra. Minél több előírást ismerek meg, tartom magam ezekhez, annál gazdagabb leszek” – mondta a főpásztor, s megjegyezte:

figyelmen kívül lehet hagyni az előírásokat, és megtehetjük például, hogy felhatalmazás nélkül besétálunk a szentélybe, de attól a mennyországhoz még nem kerülünk közelebb.

Vannak pillanatok, amikor kinyílik a királyi ajtó, és belátást kapunk a szentélybe, mint például, amikor kilép onnan a pap igét hirdetni vagy az evangéliumot felolvasni, szentáldozás előtt pedig Krisztus testét és vérét hozza ki a szolgálattevő, hogy abból valóságosan részesülhessünk. A metropolita Kiemelte: nemcsak szimbólumok ezek, hanem így tanít, vezet minket az Egyház, és kelti fel a vágyat bennünk a mennyország felé, hogy amikor a kenyeret és a bort magunkhoz vesszük, addigra felkészültek legyünk, s megértsük, hogy ez nem holmi enni- és innivaló.

„Ha a mennyország felé vezető útra koncentrálunk, egyre kevésbé fognak minket a földi törvények, kívánságok lekötni. Szent Pál szavaival élve már nem a tisztátalanságnak és a gonoszságnak adjuk át magunkat, hanem az igazság, Krisztus és az Isten szolgálatára.

Görögkatolikus Egyházunk különleges pedagógiája, hogy bevon bennünket, sok-sok mindent előír, s ezen keresztül szabadít meg minket a világ vonzásától.

Minél inkább részesei vagyunk az Egyháznak, benne élünk, annál inkább érezzük, hogy mennyire hiábavaló az, amit a világ kínál” – hangsúlyozta Kocsis Fülöp érsek. Tanítását azzal zárta: hálát kell adni azért, hogy egy ilyen szép templomban elmélkedhetünk azon, miként is gazdagít minket a Jóisten.

Az ünnepi Szent Liturgiát megelőzően áldotta meg Kocsis Fülöp érsek-metropolita az épületet, és annak gazdáját, Jaczkó Dániel parókust is komoly elismerésben részesítette. A lelkivezető és családja 2006 óta teljesít szolgálatot a településen (illetve a fíliákban, Bagaméron és Kokadon), és eddig elvégzett munkájáért papi mellkereszt viselésére hatalmazta fel a főpásztor.

A közösségi házat és a parókiát a szertartás végén szentelte meg a főpásztor.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria