A mesterséges intelligencia alkalmazásainak teremtésvédelmi vonatkozásairól tanácskoztak a Pázmányon

A Magnifica humanitas („Fenséges emberiség”)  XIV. Leó pápa első enciklikája, amelyet 2026. május 15-én írt alá, a Rerum Novarum (XIII. Leó enciklikája) megjelenésének 135. évfordulóján. (Hivatalos címe: Encyclical Letter of His Holiness Pope Leo XIV on Safeguarding the Human Person in the Time of Artificial Intelligence.) A dokumentum a katolikus társadalmi tanítás keretében vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) és a digitális technológiák kihívásait, az emberi méltóság védelmét helyezve előtérbe.

A történelmi jelentőségű eseményhez a PPKE számos módon kapcsolódik.  Ennek egyik legnagyobb ívű megmutatkozása, hogy a Pázmány-egyetem Az ember és gép határán címmel indít nemzetközi kutatóhálózati munkát.

Az eddigi MI etikai rendezvények folytatásaként, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet GENEZIS Kiválósági Diákműhelye és PPKE Jog- és Államtudományi Kar Környezetjogi- és Versenyjogi tanszéke szervezésében valósult meg a június 10-i kerekasztal, AI és teremtésvédelem címmel.

A kérdezett előadók egyetértettek abban, hogy

XIV. Leó pápa első enciklikája a remény himnusza, miszerint az emberiség nagysága Istenben valósul meg, így ez egy globális felhívás a közös építkezésre.

Ujházi Lóránd intézetvezető (PPKE, NKE) a MI katonai erő alkalmazásában betöltött szerepét a Katolikus Egyház társadalmi tanításának fényében mutatta be. Kifejtette, hogy a pápa különös hangsúlyt adott a témának, mert az enciklikában egy egész fejezetet szánt ennek elemzésére. A Szentatya fő üzenete a MI lefegyverzése – mondta Ujházi Lóránd. Rámutatott, hogy az egyetem számára is kiemelt jelentőségű a téma: Az ember és gép határán címmel indított kutatásban részt vesz a Háború és Béke kutatócsoportot, amelyet nemzetközi együttműködésben vezet.

Nyéky Kálmán tudományos munkatárs (PPKE JÁK) a lélek-intellektus kapcsolatát boncolgatta. Leszögezte: az AI-t nem lehet az emberi intellektushoz hasonlítani, mert hiányzik belőle a lélek, az erkölcsi érzék és a szabad akarat.

Nem nevezhetünk intelligenciának egy matematikai eszközt, még ha mindenki így is beszél róla. Ez megtévesztő az etikai értékelés szempontjából.

Leó pápa transzdiszciplináris megközelítést javasol: jogászok, morálteológusok és más tudományok együttműködése szükséges a fogalom megragadásához. Az AI katonai alkalmazása során létkérdés lenne a „Ne ölj!” parancs beépítése a rendszerbe, hogy ne a magát megsemmisítő és más életeket kioltó robotoktól várjuk a győzelmet. A megadás lehetőségét a másik félnek mindig biztosítani kell – hangsúlyozta Nyéky Kálmán. – Volt olyan híradás, hogy élő katonák robotoknak adták meg magukat. A környezet szennyezése a drónok megsemmisítésével is zajlik, aminek véget kell vetni – tette hozzá.

Markovics Milán Mór docens (NKE) kiemelte, hogy a Magnifica Humanitas enciklika nagyon képszerűen utal arra, hogy a jelen technofeudális „ritkaföldféme” az adat és a figyelem.

Utóbbi lényegében

napjaink kognitív világháborúja: influenszerek és algoritmusok küzdenek a felhasználók tudatának és idejének minden egyes másodpercéért, miközben a digitális platformok a figyelem folyamatos monetizálásával és az emberi viselkedés manipulálásával építik ki újfajta hatalmukat.

Szilágyi Pál Béla tanszékvezető docens (PPKE JÁK) szerint a mai társadalomban hihetetlen sebességgel nyílik az olló a mesterséges intelligenciát használók és nem használók között, és ez részben annak is köszönhető, hogy erős a szkeptikusok száma, akik valamilyen oknál fogva elbátortalanítják a használókat. Óriási a felelősségünk, hogy az emberközpontú használatra bátorítsunk mindenkit.

Gerencsér Balázs Szabolcs docens (PPKE JÁK) egy idén záruló kutatást mutatott be, amelyben karközi együttműködésben a Pázmány jogász és informatikus kutatói és oktatói vettek részt (ADATNAP).

A kutatásban nagy állami nyilvántartások együttműködési képességét vizsgálták. Mérnöki eszközökkel algoritmus által értelmezhetővé tett eljárásokat modelleztek, melynek során azt vizsgálták, hogy mi az oka az együttműködési hiányosságoknak. Hangsúlyozta, hogy a technológia alkalmazása segíti az élhetőbb világ kialakulását, azonban minden technológia alkalmazásánál fokozottan kell figyelni arra, hogy azt az ember szolgálatában tartsuk.

Tahyné Kovács Ágnes docens (PPKE JÁK) a mesterséges intelligencia környezetjogi és etikai vonatkozásait mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmazások környezeti lábnyomának kalkulálása és csökkentése mellett a mesterséges intelligencia használata új utat nyitott a bolygó hármas környezeti válságának (biodiverzitás pusztulása, klímaválság, súlyos szennyezések) kezelésében. Ferenc pápa örökségeként is az enciklika kiemelt szerepet ad a teremtésvédelem körében, a fenntarthatóság és szegénység kapcsolatának, a szolidaritás kérdésének, valamint a környezet és a természeti erőforrások védelmének.

A kerekasztal tagjai a közös munkát folytatják.

Szöveg: Tahyné Kovács Ágnes

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír