A mesterséges intelligencia etikai és jogi kihívásairól tartottak konferenciát a Pázmányon

A rendezvény szervezője, Tahyné Kovács Ágnes docens, Ferenc pápa szavait idézte: „a mesterséges intelligencia koncepciójának és használatának felelősségteljessé tétele azért szükséges, hogy az emberiség és közös otthonunk védelmének szolgálatába álljon”.

A konferencia előadói azt vizsgálták, hogy lehet-e etikus, illetve értéksemleges egy rendszer? Hogyan szabályozta az EU MI-rendeletében az etikai kérdéseket?

Az egyetem képviseletében Szabó István rektorhelyettes nyitotta meg a konferenciát, amelynek során az MI szerepéhez Roska Tamás gondolatait kapcsolta: az Isten által teremtett világban fellelhető dolgok iránt mindig nagyobb bizalommal kell lennünk, mint amelyeket csupán az emberi ész hozott létre (felfedezés és feltalálás).

Nyéky Kálmán az MI alkalmazásaiban az emberi elsőbbségre helyezte a hangsúlyt a technokrata jelennel szemben.

Az MI-alkalmazások kapcsán az ész elsőbbsége helyett a szív elsőbbségére kell a figyelmet irányítani – hangsúlyozta Birher Nándor előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az etika szó használatát a MI-vel kapcsolatosan gyakran félreértik, mert erényetikaként értékelik és egy technikai szógyűjteményt értenek alatta. Az élet értelmét kutató etikai megközelítés elkerülhetetlen.

Zsedrovits Tamás a PPKE ITK képviseletében a kutatás legújabb eredményeiről számolt be.

Könczöl Miklós az argumentatív erények példáin keresztül azt kutatta, hogy egy nem emberi létező lehet-e erkölcsös.

Petruska Ferenc előadása szerint a fegyveres összeütközések jogában az analógia nem működik, mivel eddig az MI-alapú autonóm fegyverrendszerekhez még hasonló fegyver sem létezett. Így a jogszerű alkalmazás és a felelősség kérdésében leginkább a hadijogi alapelvekre lehet támaszkodni.

Fehér András Tibor Szuperintelligencia régen és most című előadásában kimutatta, hogy bizonyos ateista hitek hogyan szövik át a tudományos kutatásokat.

Ligeti Balázs a genomikai nyelvmodellek alkalmazásairól szóló előadásában az új patogének, mikrobiom-mérnökség és az egészség közti összefüggésre világított rá.

Horváth E. Írisz a kiszolgáltatott csoportok bírósági helyzetéről szóló előadásában kiemelte, hogy megfelelő nemzeti és nemzetközi keretrendszer kialakításával, a segédeszközök integrációjának segítségével, a technológiai fejlesztésekkel jelentős lehet az akadálymentesítés.

Aczél-Partos Adrienn előadása szerint a plágiumról általában nincs egységes szabályozás, és a kiveszőben lévő erkölcsi szabályok nem pótolják a jogi szabályozást. Halaszthatatlan az egységes felsőoktatási álláspont kidolgozása.

Pogácsás Anett szerint 300 éve alakult ki a kulturális piac. A szerzői jogi elméletek mögött az alkotó ember áll, az inspirációt, az emberit védi a szerzői jog, nem pedig az újat.

Kovács György az EU MI-rendelet etikai szabályait elemezte.

Pünkösty András a mesterséges intelligencia etikai diskurzusának teremtésvédelmi szemléletű elemzését mutatta be.

Nagy Dávid előadásában a nagy nyelvi modellek felsőoktatási alkalmazási lehetőségeit ismertette.

A konferencia szervezője, Tahyné Kovács Ágnes előadása aszerint az MI jelensége a korábbiakban soha nem tapasztalt kihívás elé állítja a szabályozókat, nemcsak folyamatai összetettsége és hatásai elhatárolhatatlan volta miatt, hanem a szédületes tempójú fejlődés okán is.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír