A mohácsi csata hősi halottaira, köztük Paksy Balázs megyéspüspökre emlékeztek Győrben

Ezt követően megemlékezést tartottak a Püspökvár kertjében található emlékoszlopnál. 

Győrben ugyanis a püspökség udvara őriz egy obeliszket, amely annak mementója, hogy az akkori győri püspök, Paksy Balázs (1535–1526) is a csatában vesztette életét katonáival együtt.

A történelmi eseménnyel való szomorú kapcsolat miatt egy nappal a mohácsi vész évfordulója után természetesen Győrben is megemlékeztek a csatában elesettekről.

Mi, mai magyarok, ezekért az ott veszett hősökért azt tudjuk tenni, hogy imádkozunk értük, hogy Isten legyen irgalmas hozzájuk és bűneik elengedése után adjon részt a mennyei dicsőségben”

– emlékeztetett az ünnep jelentőségére Veres András püspök, a szentmise főcelebránsa.

„Ne hasonuljunk ehhez a világhoz, hanem mindig azt keressük, ami Istennek kedves, igaz és jó” (vö: Róm 12,1–2) – hangzott el a szentmisében. A mai szentleckében hallott buzdításhoz kapcsolódva, egy másik páli levélből vett idézettel kezdte homíliáját a győri megyéspüspök: „Jézust gyöngeségében ugyan megfeszítették, de Isten erejéből él” (vö: 2Kor 13,4).

Aki Krisztus akaratát keresi, azt akarja követni, sokszor kerül olyan helyzetbe, mint azok a hősök, akikre ma emlékezünk – mondta Veres András. – Ezek a katonák a biztos halálba mentek, hiszen akkora túlerővel voltak szemben, amely szinte bizonyossá tette, hogy ott fognak veszni a harcmezőn. Ennek ellenére szembementek az iszlám sereggel, és készek voltak vállalni az ütközetet a krisztusi hit védelmében. Az újabb történelmi kutatások rámutatnak arra is, hogy akik nem a harcban estek el, azokat brutális módon kivégezték.

Emberileg nézve nem is magyarázható meg igazán, hogyan maradhatott meg mégis ez az ország a keresztény hitben, még 150 évvel a mohácsi csata után is.

A krisztusi hitben való kitartásunk mentette meg ezt a nemzetet, ezt az országot, hogy ma is a katolikus hitben élve építhetjük ezt a hazát – fogalmazott a főpásztor.

Hogy mondta Pál apostol? „Jézust gyöngeségében ugyan megfeszítették, de Isten erejéből él” – emlékeztetett Veres András püspök a tanításának elején feltett kérdésre. – Egy már elhunyt, idősebb paptestvér mondogatta mindig, hogy: „Nézzétek meg, nekünk, magyaroknak mindig kell egy háború ahhoz, hogy észhez térjünk. A háború után újra megerősödik a vallásos élet, többen járnak templomba, és jobban odafordulnak Istenhez az emberek.” Ám fel kell tennünk a kérdést:

Miért kell nekünk mindig egy kataklizma ahhoz, hogy észhez térjünk?

A zsoltárvers szavai jussanak eszünkbe: „Uram, jóságos vagy, szelíd és nagy irgalmú azokhoz, akik segítségül hívnak téged.” Szólítsuk az Urat ma mindnyájan azokért, akik készek voltak vállalni, akár életük árán is, hogy kiállnak hitükért, Egyházukért. Szólunk azokért is, akik nem szaladtak el gyáván, hanem vállalták az áldozatot, s szólunk azokért is, akik ugyan ma másfajta harcok közepette, de készek vállalni a küzdelmet hitükért, Krisztus Egyházáért. Ismerjék föl mindig, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a jó.

Szólunk az Úrhoz azokért, akik félnek és néha talán kétségbe is esnek félelmükben a megpróbáltatások közepette. Jusson eszünkbe mindig Pál apostol filippiekhez írt buzdítása: „Nektek az a kegyelem jutott, hogy ne csak higgyetek Krisztusban, hanem szenvedjetek is érte” (Fil 1,29).

De szóljunk az Úrhoz azokért is, akik a keresztények ellen támadnak ma bárhol a nagyvilágban, hogy ők is eljussanak a felismerésre, mint Pál apostol, amikor meghallotta: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” (ApCsel 9,5)

Ismerjék föl, hogy nem jó úton járnak, és legyenek készek az értéket maguk is befogadni, mert csak azzal lehet egymást tisztelő és egymásért áldozatot vállaló életet élni.

A mai misekönyörgésünk így hangzott: „Urunk, öntsd szívünkbe irántad való szereteted. Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkünkbe kegyelmi ajándékaidat.” Így imádkozzunk azért, hogy a keresztények, akik bárhol bántódást szenvednek, vigasztalást kapjanak, Egyházunk erősödjön, és mindig kész legyen a krisztusi evangélium mellett tanúságot tenni, s mi magunk is ilyenekké váljunk – zárta elmélkedését megyéspüspök.

A liturgia bemutatása után a győri Püspökvár kertjében folytatódott az ünnepi megemlékezés a haza védelméért elhunyt győri püspököknek emléket állító oszlopnál.

„A mohácsi csata 500. évfordulóján hősi halált halt Paksy Balázs győri püspökre, valamint az oldalán harcoló püspöki, székeskáptalani és vármegyei bandériumok katonáira emlékezünk” – köszöntötte az egybegyűlteket Nemesné Matus Zsanett, a Szent László Látogatóközpont igazgatója.

Majd korabeli forrásokból olvasott fel Oláh Róbert, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ levéltárosa.

Kisfaludy Károly Mohács című verséből szavalt részletet Fekete Anna Sára, a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium végzős diákja.

A megemlékezésen Veres András püspök a hősi halottakért mondott imádságot: „Isteni Megváltónk, Jézus Krisztus! Te magad mondottad: »Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért.« Akikért most imádkozunk, nem kímélték magukat, életüket – áldozatuk árán sem – hazánkért, keresztény hitünkért és Krisztus Egyházáért. Tekints rájuk kegyesen, és részesítsd őket kereszthalálod végtelen érdemében.

Nekünk pedig add, hogy a drága vérrel megszerzett és megvédett hazát odaadóan és önfeláldozóan szeressük, érte dolgozni ne vonakodjunk. Add, hogy a hősök véréből és áldott emlékéből a komoly kötelességteljesítés, a hősies áldozathozatal szelleme áradjon reánk.

Adj nekünk nem csüggedő szívet, hogy a harctereken elesett honfitársaink nyomában magyar hazánkért és Egyházunkért mindent megtegyünk, törvényeid és tanításod szerint éljünk dicsőségedre és embertársaink javára.”

Az eseményen részt vett a MH Dánielfi Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred képviseletében Huber Tamás ezredes, Csapó László alezredes és Szalai Tibor őrnagy parancsnokhelyettes, valamint a Magyar Honvédség Klempa Kálmán 7. Területvédelmi Ezredtől Fekets Zoltán ezredes.

Az ünnepség zárásaként megkoszorúzták a mohácsi csatában hősi halált halt Paksy Balázs győri püspök és katonái emlékoszlopát, majd a résztvevők együtt elénekelték a Boldogasszony Anyánk régi magyar himnuszt.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

Magyar Kurír