A Mosoni Esperesi Kerület papjai és hívei zarándokoltak a győri Nagyboldogasszony-székesegyházba

A kívül-belül megújult Nagyboldogasszony-székesegyház újraszentelése szeptember 13-án, 10 órakor lesz, amelyre Veres András megyéspüspök szeretettel vár minden hívőt.

Minden kor minden embere számára nagyon fontos volt, hogy legyen egy olyan hely, amelyet kiemel a profánból, és szentként tekint rá. Ez legtöbb esetben egy templom volt – kezdte szentbeszédét Bodó Zoltán. Hozzátette: A templom Isten jelenlétének helye, és ennek az ószövetségi templomnak a helyébe lépett Jézus mint a világmindenség középpontja, mint Isten tartós jelenléte az emberek között – mégis az újszövetségi nép számára is fontos maradt a templom. Példaként hozta erre az örök emberi, jellegzetesen keresztény vágynak a megtestesítőjeként – és utalva a székesegyház szerepére – a lateráni bazilikát. A bazilika bejáratánál tábla hirdeti: „Omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput” – vagyis: „A város és a világ minden templomának anyja és feje.” Valamint az esztergomi bazilikát, melynek homlokzatán az alábbi felirat olvasható: „Caput, mater et magistra ecclesiarum Hungariae” – azaz: „Feje, anyja és tanítómestere minden magyar templomnak, az egész Magyar Katolikus Egyháznak.” Így jogos – mondta Bodó Zoltán –, hogy a győri Nagyboldogasszony-székesegyházra is úgy tekintsünk, mint egyházmegyénk templomainak fejére, anyjára és tanítómesterére. Ezután a kerületi esperes röviden ismertette a főtemplom történetét.

Szent István király nevéhez fűződik, aki a győri püspökséget és az egyházmegyét is megalapította 1001-ben. Első formájában román stílusban épült itt templom a 11. században. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, a 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát épített – itt őrzik ma a Szent László-hermát, és itt található Apor Vilmos vértanú püspök sírja. A templom gótikus stílusjegyeinek visszaállítása 1480-ban fejeződött be, akkoriban a kéttornyú templomot Antonio Bonfini, Mátyás király udvari történésze „rendkívül fényes székesegyházként” jellemezte. A törökök 1529-es győri megjelenése után az épület nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másik tornyot az 1580-as években villámcsapás pusztította el. Ekkoriban egy részét katonai raktárként használták, majd az 1594 és 1598 közötti török megszállás éveiben erődnek rendezték be. A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kezdték átépíteni. A kora barokk stílusú átalakítás 1639 és 1645 között zajlott. A templom jelenlegi tornya az 1680-as években készült. A 17. század végén és a 18. század elején elkészültek a székesegyház barokk oltárai, a templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.

Ezután a szentmise szónoka az említett három latin kifejezés mentén megvilágította, mit is jelent számunkra a győri székesegyház.

Caput – vagyis feje minden templomnak: a székesegyház a mindenkori püspök temploma. Itt található a főpásztor katedrája; Veres András püspök személyében immár a hetvennyolcadik püspök ül ezen a katedrán, és tanítja a rábízottakat.

Mater – vagyis anya. Minden egyes templom anyaként öleli magához és védelmezi gyermekeit. Krisztus ezért alapította meg Egyházát, hogy anyaként oltalmazza azokat, akik a keresztség által Isten gyermekeivé lettek. A templom ennek látható jele. Ugyanakkor egy anyára, Máriára is rábízta gyermekeit a kereszten. Ez az oltalom, anyai ölelés különösen is kifejeződik itt e székesegyházban, hiszen a Boldogságos Szent Szűz jelét adta ennek az anyai szeretetnek, amikor 326 évvel ezelőtt képmása véres könnyeket hullatott. Ezért keressük fel évről évre március 17-én, hogy köszöntsük a győri Könnyező Szűzanyát, és kérjük segítségét.

Magistra – vagyis tanítója az egyházmegye minden templomának. E falak közelében és e falak között készülnek fel a fiatalok, akik a papi szolgálatra kaptak meghívást. Valamint abban is tanító a székesegyház, hogy itt zajlik a liturgia mintája. Az a minta, amelynek minden templomban folytatódnia kell az egyházmegye területén. Végül az egyházmegye legfőbb tanítója, a püspök homíliáiban itt tanítja a megjelenteket.

A székesegyház újbóli felszentelésére készülve nem csupán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem Isten állandó jelenlétére – folytatta Bodó Zoltán. – A székesegyház, mint minden templom, hosszan tartó és kitartó emberi munka gyümölcse, amely mögött mindig ott láthatjuk az egekbe tornyosuló hitet. Ezért a templom nemcsak egy épület, hanem sok ember hitének, szeretetének és áldozatkészségének a tanúja. Arra is hív minket e templom is, hogy ne csak kőből valót építsünk, hanem mindenekelőtt lelki templomot, amely élő emberek közössége, akik között ott lakik az Isten. Mit érnek az üres falak emberi lélek nélkül? Jézus maga is példát adott a templom fontosságára; sok helyen olvashatjuk a Szentírásban, hogy amikor felment a templomba, Jézus úgy tekintett rá mint az Istennel való találkozás különleges helyére.

Így tekintsünk mi is e háromszoros búcsújáró helyre, és érezzük fontosságát életünkben. Gyakran jöjjünk e szent helyre, ünnepeljünk együtt egyházmegyénk püspökével, papjaival és híveivel. Legyen ez a hely számunkra fej, anya és tanító – zárta elmélkedését Bodó Zoltán.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

Magyar Kurír