2025. augusztus 29., péntek
Keresztelő Szent János vértanúsága
Beatrix, Szabina
Keresztelő Szent János vértanúsága
Beatrix, Szabina
1398-ban IX. Bonifác pápa engedélyezte a búcsútartást a Szűz Mária tiszteletére felszentelt gyulai Nádi Boldogasszony-templomban, mely máig az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely. A török uralom idején sokan a nádasokban bujkálva gyakorolhatták hitüket. A népet a nehéz időkben is megtartó Nádi Boldogasszony tisztelete később is fennmaradt.
Augusztus 17-én, a búcsúi szentmisén Kiss-Rigó László püspök kiemelte: Máriát sokszor nagynak mondják. Köznapi értelemben azt tartják nagynak, akinek valamiből sok van, hatalommal bír, vagyona van, jó kapcsolatokkal rendelkezik. Ám Máriát, Jézus anyját nem ezért, hanem hite és boldogsága miatt tartjuk nagynak, ezek miatt tekinthetünk rá példaképként.
Mária boldogságával kapcsolatban a főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor másképp értjük a mindennapi életben; hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a boldogság egyenlő a kényelemmel, de könnyen felismerhetjük, hogy a kényelem nem boldogság, mert a kényelmet meg lehet fizetni, a boldogságot viszont nem. Mert az igazi boldogság az, ha valaki a nehézségek ellenére is harmóniában tud lenni saját magával.
Az ünnepi szentmise végén szentségi körmenetet tartottak.
A Szűz Mária tiszteletére felszentelt gyulai templom régi kegyképét a környező nádas területeken élő emberek kezdték Nádi Boldogasszonyként emlegetni.
A hagyomány szerint a Mária-kegykép 1313-ból, Gyulamonostor templomából származik. A kegyurak kérésére 1398-ban IX. Bonifác pápa adott búcsúengedélyt a templom javára adakozók számára. A török elől igen sokan menekültek ide, a rengeteg nádasokba, a „Nádi Boldogasszony” oltalma alá.
A 16. század első felében a törökök immár sokadjára felgyújtották a várost, amely 1566-ban a várral együtt a kezükre került. A 129 évig tartó török uralom alatt a templom helyén Ali bég dzsámija állt. A berendezés és vele együtt a kegykép is elpusztult. A Nádi Boldogasszony tiszteletét a hagyomány őrizte meg. A török uralom alóli szabadulás után, 1699-ben Szentiványi Márton jezsuita atya is említést tett a képről.
A 18. század végén elkészült gyulai plébániatemplomot Máriának szentelték, s az újra benépesedő város címerében is helyet kapott a Boldogságos Szűz képe. Bár XVI. Gergely pápa teljes búcsút engedélyezett a templomnak, ezek a rendelkezések még nem tették látogatott búcsújáróhellyé Gyula városát.
1949. augusztus 15-én Pintér László debreceni püspöki helynök, a nagyváradi egyházmegye magyarországi részének ordináriusa körlevélben jelentette be a Nádi Boldogasszony tiszteletének megújítását. A kultusz újraindításához a Mindszenty József prímás által meghirdetett 1947–48-as Mária-év szolgált alapul.
A Nádi Boldogasszony új kegyképét Borsa Antal festőművész készítette.
A néphagyományban máig él a Nádi Boldogasszony középkori kultuszának emléke. Egy monda szerint egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária, s megmutatta, hogy a Körös nádasaiban hová rejtették el egykor a kegyképet.
A gyulai Nádi Boldogasszony-templom főbúcsúja október első vasárnapja, a kegyoltár felszentelésének emlékünnepe, az úgynevezett virágbúcsú napja. Szent József napja, március 19. és Nagyboldogasszony ünnepe, augusztus 15. helyi jelentőségű búcsús nap.
Forrás: Magyar katolikus lexikon; Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990.
Forrás: Gyula Televízió; Szeged-Csanádi Egyházmegye
Fotó: Gyula Televízió; Kovács Péter plébános (Nádi Boldogasszony-templom, Gyula)
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
6
