A nagyszüleinek földjéről való kő olyan, mint Ferenc pápa

Kultúra – 2025. május 1., csütörtök | 20:28

Ferenc pápa nagyapjának szülőföldje, Liguria, Olaszország egyik északi régiója adta a pápa kérésére a sírhelyéhez felhasznált nyersanyagok egy részét. A szakember szerint a pala „alázatos, tartós, nélkülözhetetlen. Mint ő, a pápa, aki mindig közel állt a legkisebbekhez. Olyan anyag, amely nem parancsol, hanem elkísér; kikövezi az utakat; melegséget sugároz”.

Amikor Rolandas Makrickas bíboros, a Santa Maria Maggiore-bazilika koadjutor főpapja bejelentette, hogy Ferenc pápa kérésének megfelelően ősei szülőföldjéről származó kőből készül a síremléke, Cogorno, a tengerre néző település minden lakója meghatódott.

Erről a vidékről származik a pala, a „nép köve”, a „liguriai márvány”, amely meleg fényű és sokoldalú, bármilyen anyaggal tud harmonizálni, és gyakran használják az utak kikövezéséhez – mintha maga a kő is tükrözné Ferenc pápaságának jellemző vonásait.

A Cogorno nevű olasz kisvárosban egy palából készült emléktábla őrzi Ferenc pápa dédnagyapja, Vincenzo Sivori emlékét, aki az 1800-as években vándorolt ki Argentínába. Már ott született unokája, Regina Maria Sivori: Ferenc pápa édesanyja. Mivel a pápa ritkán említette liguriai kötődését, Cogorno alpolgármestere, Enrica Sommariva nagyon meglepődött, amikor tudomást szerzett róla, hogy Ferenc pápa a nagyszülei szülőföldjéről való kőből szeretné a sírját elkészíttetni.

A pápai bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében, a Szent Ferenc-oltár közelében alakították ki Ferenc pápa síremlékét, ahol április 26-a óta nyugszik.

Rolandas Makrickas bíboros már korábban egy televíziós beszélgetésben megemlítette: Ferenc pápa kifejezte kívánságát, hogy „liguriai kőből, nagyszülei hazájából való kőből” készült sírban szeretne nyugodni.

„Tisztában voltunk a származásával” – magyarázta Enrica Sommariva, Cogorno település alpolgármestere.

Az alig több mint ötezer lakosú Cogornóból látni a tengert, mintegy három kilométerre található tőle, és közel a Portofino-félsziget. Itt született Vincenzo Girolamo Sivori, Ferenc pápa nagyapja 1850. január 20-án, a Tigullio nevű régióban. Oly sok honfitársához hasonlóan kivándorolt Argentínába, ahol fiatalon meghalt, 1882-ben.

E-mail Buenos Airesből, hívás a Vatikánból 

A pápa ritkán emlegette liguriai felmenőit, így annál nagyobb volt a helyiek meglepetése, amikor közzétették végakaratát. Évekkel ezelőtt Caterina Sturla és Vincenzo Sivori, Ferenc pápa dédszülei házassága kapcsán derült fény liguriai származására; egyszercsak jött egy telefonhívás Buenos Airesből, majd e-mailben egy családfa, és a meglepetés: Angela Sivori, aki még mindig Cogornóban él, megtudta, hogy ő a pápa unokatestvére. Lánya, Cristina mesélte el a történetet, hozzátéve: „Nagy ajándékot adott nekünk. Egy utolsó meglepetést. Azt mondta, hogy a nagyszülei kövén akar megpihenni. Ez annyira szép.”

Ferenc pápa pontifikátusa során még soha nem fejezte ki ilyen nyíltan a Liguriához fűződő kapcsolatát; apai ágon való rokonaival találkozott Piemontban. Két olyan eset volt, amikor a liguriai kötődés előtérbe került. A második alkalommal valósult meg a találkozás az anyai ágon való rokonokkal, Genovában, 2017 májusában; erről Angela Sivori lánya, Cristina számolt be. „Édesanyám akkor 87 éves volt. Utolsó pillanatig nem tudtuk, valaha találkozhatunk-e vele [Ferenc pápával].

Három nappal előtte hívtak minket a Vatikánból. Felsorakoztunk heten. Ő pedig köszöntött minket mint egy unokatestvér »a világ végéről«. Kezet nyújtott, nevetett: »Végre megismerem a Sivorikat!« – kiáltott fel.”

Ezt megelőzően, pápasága második évfordulója után nem sokkal egyszer már kapcsolatba került Ferenc pápa a liguriaiakkal és a liguriai palakővel: 2015. március 18-án a Sestri Levante-i filharmonikusok játszottak az általános kihallgatáson. Az őket kísérő helyi küldöttség nem érkezett üres kézzel: egy palából készült képet vittek Ferenc pápának ajándékba, amely a Szent Lőrinc-templomot ábrázolta. Az egyházfő némán vette át az ajándékot, de a helyiek úgy érzik: nyomot hagyott benne az ajándékuk, talán abból fakadt az örök kötelék, amely a síremlékében fejeződik ki.

Nem parancsol, hanem elkísér

„A palához értő helyiek úgy vélekednek: van valami különleges és mély hasonlóság Ferenc pápa szellemisége és a palakő között. Elég, ha meghallgatjuk a történetét, jól megnézzük a követ, és követjük a nyomokat. Hirtelen nyilvánvalóvá válnak az analógiák” – fejtegeti a Vatican News munkatársa, Edoardo Giribaldi, aki Franca Garbarinóval, a tizennyolc bányát és tizenkét céget tömörítő „Palakörzet” elnökével beszélgetett.

„Nem nemes kő – magyarázta az elnök asszony. – Mindig is a nép köve volt.

Alázatos, tartós, nélkülözhetetlen. Mint ő, a pápa, aki mindig közel állt a legkisebbekhez, az utolsókhoz. Olyan anyag, amely nem parancsol, hanem elkísér. Kikövezi az utakat, ahogy Montale írja. Melegséget sugárzó kő”

– teszi hozzá Franca Garbarino.

„Ha megérinted a márványt, az olyan, mintha jég lenne. A pala viszont melegséget áraszt.

Mint egy simogatás, mint egy vigasztaló jelenlét.

A gyengédség pápája, aki nem félt lehajolni. Aztán ott van a színe is. Sötét, mély. De soha nem komor. És illik bármilyen más anyaghoz – emeli ki a szakember. – A pala soha nem zár ki, hanem alkalmazkodik. Mint Ferenc pápa, mindenkivel szót ért. Párbeszédben hívőkkel és nem hívőkkel, távoli kultúrákkal, mindazokkal, akik keresnek és akik elvesztek.”

Forrás: Vatican News spanyol nyelvű szerkesztőség

Fotó: Vatican Media; Wikimedia Commons

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria