A Német–Magyar Kollégium szentelési anyakönyve – A Fraknói Kutatócsoport könyvbemutatója Budapesten

Vonatkozó kutatását és eredményeit a szerző, Tusor Péter ismertette. A szemináriumon részt vettek hallgatók a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről.

A kötet első fejezete összefoglaló képet ad a Német–Magyar Kollégium történetéről. A második fejezet a vizsgálat középpontjában álló szentelési anyakönyvet elemzi. A harmadik fejezet a forrásközlés szempontjairól nyújt tájékoztatást.

A könyv korpusza kivonatos formában a magyar Szent Korona országaiból érkező növendékek szentelési bejegyzéseit közli. A növendékek neve és az egyházi rend szentelés során feladott fokozata mellett megtalálható a szentelés ideje és helye. Ez legtöbbször a lateráni bazilika, a kollégium temploma, illetve kápolnája, de több más rendszeres és alkalmi helyszín is előfordul. Mindig szerepel a szentelő püspök személye is.

A szentelési anyakönyv bejegyzéseinek proszopográfiai és biográfiai forrásértéke a leginkább jelentős. A máshonnan csak elvétve kinyerhető papszentelési adatok kiemelt információi egy történeti életpályának. Egyúttal segítik tudatosítani a köz- és művelődéstörténeti szerepük kapcsán a történeti emlékezetben megőrzött szereplők konfesszionális karakterét a felekezetszerveződés korából, akár a német, akár a magyar növendékek esetében.

Az utóbbiak között ott találjuk Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek utódainak, így Lósy Imre (1637–1642), Lippay György (1642–1666) és Szelepchény György (1666–1685), valamint számos egyéb főpap, például Bosnyák István, Szegedy Ferenc, Pálffy Tamás, Gubasóczy János és Jaklin Balázs bécsi udvari magyar kancellárok adatait. Feltűnik Telekessy István is, aki egri püspökként egyedül állt II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a spanyol örökösödési háború erőterében folytatott Habsburg-ellenes rendi küzdelme mellé (1703–1711).

Az egyházi emlékezetben kiemelt helyet elfoglaló, a három kassai vértanú egyike, Kőrösi Márk esztergomi kanonok is szerepel a kötetben, akinek az 1612-es tonzúrafelvételétől kezdve az 1615. áprilisi papszentelésig az összes szentelési adata megismerhetővé válik.

A könyv dedikációja püspökszentelés első évfordulóján Martos Levente Balázsnak, a római Német–Magyar Kollégium volt növendékének szól.

A kutatást egy 2022 decemberében zajlott római nemzetközi konferencia inspirálta. A kötet megjelenése a Fraknói-emlékévhez is kapcsolódik. A modern történettudomány részéről Fraknói Vilmos (1843–1924) foglalkozott a kollégium történetével a Katholikus Szemle hasábjain 1887-ben megjelent tanulmányában.

További részletek és a kötet e-book változata elérhető IDE KATTINTVA.

Forrás: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír