Notre-Dame-tűz után: ki fizet, ha leég egy magyar katedrális?

A felbecsülhetetlen eszmei veszteségen túl súlyos eurómilliárdokba kerülhet a francia államnak és a jótékony adakozóknak a párizsi Notre-Dame várhatóan hosszú évekig tartó újjáépítése. Mint kiderült ugyanis, az épületre nem volt vagyonbiztosítása a tulajdonos francia államnak, a felújítását végző kivitelezők pedig szerény felelősségbiztosítással rendelkeztek. Az eset apropóján adja magát a kérdés: ki állná a számlát, ha egy magyar székesegyházat vagy más jelentős egyházi épületet érne hasonlóan súlyos tűzvész? Mint kiderült, a notre-dame-i tűzvésznek a magyar biztosítási piac számára is van tanulsága, aminek az esztergomi bazilika közelgő négy évig tartó felújítása ad különös aktualitást.

Legnagyobb számosságuk miatt a hazai katolikus templomok helyzetének jártunk utána. Mint megtudtuk, két szempontból is eltér e templomok biztosítotti státusza a párizsi Notre-Dame-étól:

– Az állam és egyház szigorú szétválasztását képviselő Franciaországgal ellentétben a liturgikus célra használt templomok egyházi tulajdonban állnak Magyarországon, így biztosításuk megteremtése nem állami feladat. Tulajdonosi szempontból volt korábban néhány kivétel, de például 1999-ben a Mátyás-templom, 2001-ben pedig a Szent István-bazilika is egyházi tulajdonba került a korábbi állami tulajdonból.

– A római katolikus és görögkatolikus egyházmegyék templomaira és egyéb ingatlanjaira is vagyonbiztosítási keretszerződéssel rendelkezik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amit közel negyed évszázada a Generali Biztosítóval kötöttek, és ötévente (legutóbb 2017-ben) újratárgyalják, megújítják.

Megkérdeztük a Generali vállalatbiztosítási üzletágának igazgatóját, Sinkó Ferencet, aki elmondta: a biztosított egyházi ingatlanok között természetesen nem csak templomok találhatók, alapvetően két fő csoportba sorolhatók:

– egyrészt a liturgikus célokat szolgáló épületek, templomok, valamint minden egyéb az egyházmegyék tulajdonában álló ingatlan, amelyek biztosítottságát az említett keretszerződés garantálja.

– másrészt a férfi- és női szerzetesrendek tulajdonában álló ingatlanok (túlnyomórészt rendházak, iskolák, óvodák és szociális intézmények), amelyekre nem vonatkozik a keretszerződés, de az egyházi együttműködés révén ezeket is nagy számban a Generali biztosítja.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel például önálló szerződése van a társaságnak, de más oktatási és szociális intézményeknél, illetve egyházaknál, vallási egyesületeknél a biztosítási piac más szereplői is megtalálhatók szolgáltatóként.

Az írás teljes terjedelmében ITT érhető el.

Forrás: Portfolio.hu

Fotó: Mudrák Attila/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír