A nyírbátori Krucsay-oltár különös története – Értékek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében

A nyírbátori gótikus stílusú, egyhajós teremtemplomot Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni a család ősi fészkén 1480-ban. Közel száz év múlva azonban a templomot és a kolostort felgyújtották, kifosztották, a templom alatt lévő kriptákat is feldúlták. 130 év után, 1717-ben Kelemen Didák, Erdélyből származó minorita szerzetes kezdte meg a templom helyreállítását, a munkálatok 1725-ig tartottak. A kriptákat is rendbe hozták, és ettől kezdve oda csak a kiváltságosok temetkezhettek, amit az 1717 utáni feljegyzések is tanúsítanak. A Felső-Tiszavidék apostolának is nevezett szerzetes a katolikus vallás üldözésének idején a lerombolt templomok helyett új templomok és iskolák építését szorgalmazta.

A templom oltáraitól témájában és kivitelezésében is különbözik a hármas csoportból álló, tíz jelenetben harminc szoborral Krisztus szenvedését bemutató Krucsay- (Passió-) oltár. Cselekménysorozata az Olajfák hegyén történtek jelenetével indul, a bal oldali konzolon az ostorozás, jobbról és balról fent Jézus megcsúfolása látható, míg középen az „Ecce homo” jelenete. Itt Pilátus török turbánt, díszes kaftánt visel. Az ostorozó katonák kuruc kori pitykegombos ruhába öltözött poroszlók. Az „Ecce homo” alatt helyezték el az építtetők Krucsay János és Pogány Borbála címerét. Az ostorozással átellenben a keresztre vitel látható, míg lent, az oltár jobb sarkán a keresztrefeszítés. Az oltár liturgikus központjában a kálvária áll. A predella mélyén a halott Jézus fekvő szoboralakja látható.

Az oltárt nem mindennapi története szerint Nádfőy Krucsay János kisvárdai várkapitány, Magyarország utolsó pallosjogú ura, földesúr és felesége, Pogány Borbála építtette engesztelésül 1731-ben.

Krucsay János 1700-ban feleségül vette a nála jóval fiatalabb Tolvay Borbálát. A férfi II. Rákóczi Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. 1711-ben a fogságból hazatérve felesége, Tolvay Borbála hűtlenségének híre várta. Haragjában és keserűségében feljelentette feleségét, és halált kért a fejére, de rövid idővel a kivégzés előtt megbocsátott az asszonynak. Tizenhat évvel később, 1727-ben Borbála ismét hűtlen lett a férjéhez, és a korábbi halálos ítélet emléke miatti félelmében a rádi minorita kolostorba menekült. (Rád az Ondova és a Latorca összefolyásánál, a Zemplén déli részén fekszik.) Krucsay egy kis civakodásra hivatkozva Jósvay Ferenc kisvárdai plébánostól kért segítséget, hogy hozza ki a minoritáktól az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, és rábeszélésére Borbála tizenegy nap után elhagyta a kolostort. Ám a fegyveresek azonnal elfogták, és az 1727. december 17-i közgyűlésen Krucsay János ismét halált kért felesége fejére. A tárgyaláson Jósvay plébános tiltakozását fejezte ki, amiért Krucsay félrevezette, sőt csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását is. A várkapitány azzal védekezett, hogy a plébános kiforgatta a szavait, és a felesége önként hagyta el a kolostort. A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták. A férj ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének, így kimondták a halálos ítéletet, és a kisvárdai vár bástyáján Borbálának fejét vették.

Krucsay János kevesebb mint három hónap elteltével elvette felségül a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Cseby Pogány Borbálát. A gyorsaság azt a gyanút keltette, hogy az ismeretség régóta fennállhatott. Krucsay János boldogságát azonban hamarosan beárnyékolta a súlyos lelkiismeret- furdalás első felesége halála miatt. Engesztelésül új feleségével megbíztak egy eperjesi mestert a Passió-oltár elkészítésére. Krucsay János valószínűleg azért Nyírbátorban állíttatta a Passió-oltárt, mert a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugsággal, valamint azért, mert Nyírbátorban a minorita szerzetes, Kelemen Didák éppen akkor kezdte meg a templom újjáépítését, így ennél jobb helyet nem talált az oltárnak.

A Passió-oltárt 1729-ben kezdték el építeni. Krucsay János 1741. június 18-án hosszas szenvedés után meghalt. Nyírbátorban, a minorita kolostor udvarán ravatalozták fel, és végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik.

A templommal egybekötött kolostor, a minoriták rendháza az ötvenes években, a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam kezébe került, kivéve öt szerzetesi szobát. Ezekben működött hosszú ideig a plébánia. Minorita szerzetesek 2002 óta nem tartózkodnak Nyírbátorban. A kolostor épülete jelenleg megyei fenntartású múzeum.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2011. május 14-én ünnepi szentmisében újraszentelte a Hit és egészség turisztikai projekt keretében felújított nyírbátori minorita templomot, és megáldotta a templomhoz tartozó Kelemen Didák Lelkigyakorlatos és Közösségi Házat.

Szöveg: Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 

Magyar Kurír