A Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja nyerte el a Lubik Imre-trombitaverseny fődíját

Kéthelyi Gergely első osztályos volt, amikor rézfúvós tanár édesapja „nyomására” trombitálni kezdett. Hatan testvérek, és zenészcsalád sarjaként mindegyiküknek kötelező volt egy hangszert választania. Jobban mondva, hároméves kishúgának még van pár éve erre. „Nem volt kérdés, hogy akarok-e hangszert tanulni, vagy sem. Utólag nagyon hálás vagyok ezért édesapámnak, és azért is, hogy nem engedte, hogy felhagyjak a zenéléssel egy-egy mélypontnál.”

Nehézségek pedig bizony akadtak az elmúlt több mint egy évtizedben, mióta trombitál. A zenélés ugyanis sok lemondással jár: míg a társai fociznak, Gergely gyakorol. Vagy épp a szüneteit áldozza fel azért, hogy még jobb legyen. „Kicsiként a jószándékú apai szigor miatt nem adtam fel, ma már a zene szeretete az, ami túllendít a holtpontokon.”

Mint mondja, naponta többször gyakorol, mert úgy a leghatékonyabb a munka. Sokszor már a reggeli stúdium előtt a zeneteremben van, és az órák után is odamegy. „Nagyszerű dolog, hogy a darabokon keresztül érzelmeket adhatok át, és kifejezhetem önmagam.” Alapvetően klasszikus darabokat játszik, de a könnyedebb műfajok is vonzzák. Tagja a Bencés Big Bandnek és a gimnázium zene- és orgonatanára, Kiss Zsolt Improvizációs műhelyének. „Nagyon szeretem a klasszikus zenét, amely nem merül ki a Mozart–Haydn–Beethoven hármasban. Rengeteg barokk és romantikus darab íródott trombitára, és mindkét korszak csodálatos. A barokk a maga eleganciájával, magasztosságával, rendezettségével, a romantika pedig érzelemdússágával.”

Kéthelyi Gergely nem először vett részt az Országos Lubik Imre Trombitaversenyen, amelyet háromévente rendeznek meg. Korábban kétszer is második lett a megmérettetésen, amely a zeneiskolák közötti legrangosabb verseny. 2023-ban megnyerte a fődíjat, egy trombitát, valamint egy rádiós fellépés lehetőségét. A versenyre Horváth László készítette fel, akit különdíjjal jutalmaztak. Trombitajátékát Kiss Zsolt kísérte zongorán.

Mint mondja, nekik és Pannonhalmának is rendkívül hálás. Bár a középiskolai felvételinél elgondolkodott, hogy inkább konzervatóriumba megy, végül a bencéseket választott. „Egy pillanatra sem bántam meg a döntésemet. Nagyon jó oktatást és közösséget adott Pannonhalma, és egy olyan közeget, ahol mindig történik valami.”

Végzősként most újabb nagy döntés előtt áll. Bár egyelőre nem zenei pályával számol, hanem a jog és a közgazdaságtan felé kacsingat, de azért időről időre fellángol benne, hogy mégis inkább a zenét válassza, ahogy mondja, ez piszkálja a fantáziáját. Hogy végül hol tanul majd tovább az érettségi után  – hogy stílszerűek legyünk –, az még a jövő zenéje.

Forrás: Pannonhalmi Bencés Gimnázium

Fotó: Zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskola / Dégay Péter; Győrffyné Könczöl Tímea

Magyar Kurír