A pápa Bahreinben a Muszlim Vének Tanácsához: A testvériség jövője kerüljön az ellentétek múltja elé

Ferenc pápa az Al-Azhar főimámjával folytatott zártkörű találkozóját követően a szunnita iszlám legtekintélyesebb vallásjogi intézményének vezetőjével együtt kereste fel a shakiri királyi palota mecsetét, ahol a Muszlim Vének Tanácsa tagjai várták. A Szentatya beszédében a béke és a testvériség megteremtésének fontosságáról elmélkedett. Arra figyelmeztetett, hogy Isten és a felebarát mindennél előrébb való, a vallási vezetőknek Istent kell hirdetniük; csak a transzcendens és a testvériség ment meg bennünket.

A találkozón felolvastak egy részletet a Koránból és a Teremtés könyvéből. Ezt követően a Muszlim Vének Tanácsa főtitkára, majd a vatikáni delegáció, illetve az tanács egy képviselője szólalt fel. Az Al-Azhar főimámjának beszéde után Ferenc pápa fordult az egybegyűltekhez.

Isten a béke forrása. Ő segítsen, hogy békéjének közvetítői legyünk mindenhol – kezdte beszédét a pápa. Kijelentette, hogy

a béke Istene soha nem hoz háborút, soha nem szít gyűlöletet, soha nem támogat erőszakot.

Mi, akik hiszünk benne, azt a hivatást kaptuk, hogy elősegítsük a békét a béke eszközeivel, mint a találkozás, a türelmes tárgyalások és a párbeszéd, ami a békés együttélés oxigénje.

Utalt arra is Ferenc pápa, hogy a Vének Tanácsa céljai között szerepel az igazságosságon alapuló béke kultúrájának elterjesztése.

A béke a testvériségből születik; az igazságtalanság és az egyenlőtlenség elleni küzdelem révén növekszik; úgy épül fel, hogy kezet nyújtunk mások felé. A békét nem lehet egyszerűen kihirdetni; segíteni kell, hogy gyökeret eresszen. Ez pedig az egyenlőtlenség és a diszkrimináció azon formáinak felszámolásával lehetséges, amelyek instabilitást és ellenségeskedést okoznak. Istenben hívőként, testvérként és a béke zarándokaként jöttem közétek – fordult a Szentatya a Muszlim Vének Tanácsa tagjaihoz. Majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy találkozni kell egymással, meg kell ismerni és meg kell becsülni egymást, hogy a valóságot az eszmék elé helyezzük, az embereket a vélemények elé, az ég felé való nyitottságot a földi különbségek elé.

A testvériség jövőjét kell az ellentétek múltja elé helyezni, legyőzve a történelmi előítéleteket és félreértéseket annak nevében, aki a béke forrása. Az egyre sebzettebb és megosztottabb világban, amely a globalizáció felszíne alatt szorongást és félelmet él meg, a nagy vallási hagyományoknak kell a szívvé válni, amely egyesíti a test tagjait, és a lélekké válni, amely reményt és életet ad a legnemesebb törekvéseknek – hangsúlyozta a pápa.

Utalt a Teremtés könyvében szereplő fára, valamint a Bahreinben található, több száz éves fára, melyet „az élet fája” néven emlegetnek.

Az édenkert közepén egy fa állt, Istennek az emberiségre vonatkozó csodálatos terve középpontjában. Ez egy harmonikus terv volt, amely az egész teremtést magába foglalta. Az emberek azonban hátat fordítottak a Teremtőnek és az általa létrehozott rendnek, ez volt a problémák és az egyensúlyhiány kezdete. A gonoszság áradata és a halál tört ki az emberi szívből, hogy elpusztítsa a világ harmonikus kertjét. Mindez a rossz Isten és testvéreink elutasításában gyökerezik, abban, hogy szem elől tévesztjük az élet Alkotóját, és többé nem tekintjük magunkat testvéreink őrzőjének. Ennek eredményeként két kérdés továbbra is érvényes marad. Bármilyen vallási hagyományhoz tartozik is az ember, ez a két kérdés továbbra is kihívást jelent minden életben és minden korban: „Hol vagy?” (Ter 3,9); „Hol van a testvéred?” (Ter 4,9).

Kedves barátaim, testvéreim, Ábrahámban és az egy Istenben hívők! A társadalmi, nemzetközi, gazdasági és egyéni gonoszság, valamint korunk drámai környezeti válsága, amelyről ma itt elmélkedtünk, végső soron az Istentől és felebarátunktól való elhidegülésből fakad. Egyedülálló és megkerülhetetlen kötelességünk tehát segíteni az emberiséget, hogy újra felfedezze az élet elfeledett forrásait. El kell vezetnünk az embereket az ősi bölcsesség forrásaihoz, hogy igyanak belőle. Közelebb kell hoznunk a híveket a mennyek Istenének imádásához, és közelebb a testvéreinkhez – hangsúlyozta a pápa.

Hogyan tehetjük ezt meg? Lényegében két eszköz áll rendelkezésünkre: az ima és a testvériség. Ezek a mi fegyvereink, szerény, de hatékony eszközök.

A Magasságost, akinek a neve Béke, meggyalázzák azok, akik a hatalomba helyezik a bizalmukat és az erőszakot, a háborút és a fegyverkereskedelmet, a „halál kereskedelmét” táplálják, amely egyre növekvő ráfordításokkal közös otthonunkat egyetlen nagy arzenállá változtatja. Mennyi homályos intrika és nyugtalanító következetlenség húzódik meg mindezek mögött! Gondoljunk például mindazokra az emberekre, akik azért kényszerülnek elhagyni hazájukat, mert olyan konfliktusok dúlnak ott, amelyeket az elavult fegyverek megfizethető áron történő vásárlásával támogatnak, hogy aztán az egyre kifinomultabb katonai felszereléssel azonosítsák és más határokon visszafordítsák őket. Ily módon a reményüket kétszer is megölik! – állapította meg keserűen a Szentatya. – E tragikus forgatókönyvek közepette, miközben a világ az erő, a hatalom és a pénz illúzióit hajszolja, arra kaptunk meghívást, hogy az idősek és atyáink bölcsességével hirdessük, hogy Isten és a felebarát mindennél előbbre való, hogy egyedül a transzcendens és a testvériség ment meg minket.

Mindenekelőtt rajtunk múlik, hogy inkább tetteinkkel, mint pusztán szavainkkal tanúskodunk-e arról, amiben hiszünk. Felelősségünk Isten és az emberiség előtt óriási. Legyünk példája annak, amit prédikálunk, nemcsak közösségeinkben és otthonainkban – mert ez már nem elég –, hanem az egyesült és globalizált világban is. Be kell ismernünk saját hanyagságunkat is, azt a botrányt, hogy más dolgokkal vagyunk elfoglalva, nem pedig Isten hirdetésével, aki békét hoz az életben, éltető békét az embereknek. Támogassuk egymást ezen a téren! Megáld érte Isten, és áldanak a szegények, a gyerekek és a fiatalok, akik annyi sötét éjszaka után várják a világosság és a béke hajnalát – zárta a Muszlim Vének Tanácsa tagjaihoz intézett beszédét Ferenc pápa bahreini látogatásának második napján.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír