A pápa halála után – Jogrend, szabályozás és ami mögötte van

– Mi és hogyan határozza meg a pápa halálát követő időszakot, a temetés menetrendjét?

– A pápa halálát követő időszakra az Egyházi Törvénykönyv csak utal. A részletes szabályok részben alkotmányjogi, részben liturgikus jogi természetűek. A két jogterületet érintő dokumentumok között a dolog természetéből és az Egyház sajátos jogi és szentségi karaktere miatt vannak átfedések. A sede vacante (széküresedés) legjelentősebb dokumentuma az Universi Dominici gregis kezdetű apostoli konstitúció. Időbeli hatálya a „rendkívüli állapotra”, az új pápa megválasztásáig tartó időszakra korlátozódik. A konstitúció mint jogi dokumentum a római pápa által kiadott magasabb szintű jogforrás, amely hitbeli, fegyelmi vagy szervezeti kérdéseket szabályoz.

A pápaválasztás hatályos dokumentuma az Universi Dominici gregis (magyarul: Az Úr egész nyája) kezdetű apostoli konstitúció.

A konstituciót II. János Pál pápa adta ki 1996. február 22-én. A dokumentum részben a széküresedés, részben pedig a pápaválasztás (konklávé) szabályait rögzíti. A pápaválasztás rendjét az Egyház történelme folyamán többször módosították. A jogalkotót nemcsak a választás átlátható rendjének megalkotása motiválta, hanem a garanciális elemek erősítése is, mint a választás titkossága, az időbeli korlátok kijelölése, vagy a külső hatalom beavatkozásától való védelem.

A huszadik században szinte mindegyik pápa módosította a joganyagot. Példaként kiemelhetjük a magyar vonatkozással is rendelkező X. Piusz esetét. A konklávé eredetileg Mariano Rampolla bíborost választotta, aki azonban Ferenc József vétója miatt nem foglalhatta el a pápai széket; nem volt szimpatikus az osztrák udvarnak. Bár

a pápa pont az uralkodói vétónak köszönhetően lett pápa,

az első intézkedései között szerepelt az 1904-ben kiadott Commissum nobis kezdetű apostoli konstitúció, amelyben örökre megtiltotta a világi hatalom bármiféle beavatkozását a pápaválasztásba. A hatályos szabályozás VI. Pál Romano Pontifici eligendo kezdetű konstitúciójának a helyébe lépett azzal a szándékkal, hogy vegyék figyelembe a modern kor kihívásait és tapasztalatait. XVI. Benedek (2007, 2013), majd Ferenc pápa (2022) is eszközölt, főképp a választás technikai részletei és a szavazás szabályai kapcsán, kisebb módosításokat.

Ugyanakkor a széküresedés nemcsak közjogi kérdés, hanem mélyen imádságos, szakrális eseménysor is.

Ez igaz a pápa temetésére és a választás rendjére is. Ennek megfelelően két jogforrást kell említeni: egyrészt az Ordo Exsequiarum Romani Pontificist (magyarul: A római pápa temetési szertartásának rendje), másrészt az Ordo Rituum Conclavist, a pápaválasztó konklávé során betartandó liturgikus és formai előírásokat. A pápa temetésének hivatalos szertartáskönyve részletesen szabályozza a pápa halála utáni liturgikus cselekményeket, a ravatalozástól a temetési szentmiséig és a temetésig. A temetési szertartás szabályozása a huszadik század második felében már jelentős változtatáson ment keresztül. A jogalkotó igyekezett a II. Vatikáni Zsinat teológiai és liturgikus koncepcióját a pápai temetések kapcsán is megjeleníteni. 2005-ben II. János Pál temetése azt is bemutatta, hogy a temetés a média figyelmének a középpontjába is került. Ez új hangsúlyokat hozott.

Ferenc pápa a temetési rítusok egyszerűsítésére, a szegénység és a szerénység hangsúlyozására törekedett.

– Általában mi azoknak a bíborosoknak a szerepe az Egyházban, akik most megválasztják az új pápát?

– A II. Vatikáni Zsinat és az új Egyházi Törvénykönyv kiadása után a bíborosi kollégium szerepe csökkent. Nagy múltú jogintézmény, de éppen ezért története szorosan összekapcsolódott az Egyház hatalmának vagy akár a gazdagságának a képével. A bíborosok alapvetően a pápa segítői, amit megtehetnek személyesen vagy közösségileg. Egyénileg segítik a pápát akár a dikasztériumok vezetésében, tanácsadásban, különféle kuriális szolgálatokkal. Közösségileg pedig a konzisztóriumon keresztül, amely lehet rendes vagy rendkívüli, de mindig a pápa által tematizált kérdéseket tárgyal. A legfontosabb feladata kétségtelenül az, hogy a pápa halála vagy lemondása esetén válassza meg az utódát. Ezt a konklávé intézményén keresztül teszi. Jog- és hatáskörüket az említett Universi Dominici gregis kezdetű konstitúció szigorúan szabályozza. 

Fontos megjegyezni, hogy a bíborosok közösségileg sem jogalkotók ebben a rendkívüli helyzetben.

Nincs például lehetőségük arra, hogy a pápaválasztás rendjére a konstitúciótól eltérő szabályokat fogalmazzanak meg. Legfeljebb magyarázhatják a törvény szövegét, ha az nem lenne egyértelmű, de ezt is csak konszenzusos alapon tehetik meg.

Némelyik bíboros címe szerint is megjelenik. Így a camerlengo vagy a bíboros dékán. A camerlengo 11. századi jogintézmény. A kamarás, aki a pápai vagyonért, majd a 13–14. századtól a pápa helyettesítéséért felelt. Később egyre inkább szimbolikussá vált a feladata. Jelenleg a jogszabály pontosan meghatározza a hatáskörét. Meg kell állapítania a pápa halálát, és az ő tiszte ennek közlése is az Egyház és a különböző testületek, így a bíborosok, illetve a diplomáciai, nemzetközi szervezetek felé. 

A camerlengo lezárja – lepecsételi – a pápa lakosztályát, megakadályozandó, hogy például dokumentumokat, amin a pápa dolgozott, kihozzanak. Ezek már nem adhatók ki a pápa neve alatt, hiszen pápasága véget ért.

Ehhez tartozik, hogy össze kell törnie a pápai ólompecsétet és halászgyűrűt, ami ugyancsak garanciális elem a visszaélések elkerülése érdekében. Mindkét cselekedet jelképes, de komoly üzenetet hordoz: ennek a pápának a hatalma véget ért. A következő lépés kapcsolódik a liturgikus eseményekhez: meg kell szerveznie a pápa temetését, egyetértésben a jelen lévő bíborosokkal. Emellett elő kell készítenie a konklávét.

Két gyűlést (kongregációt) kell megemlíteni. Az általános gyűlést, melyen minden bíboros részt vesz, és a részlegest, amit a camerlengo és három választott bíboros alkot.

Az általános gyűlés feladata a pápaválasztás előkészítése (például a konklávé időpontjának meghatározása, sürgős esetekben a Szentszék mindennapi ügyeinek intézése és a temetési, illetve a választási szertartások megszervezése). A különleges gyűlés kizárólag sürgős ügyek intézésével foglalkozik. Így haladnak az előkészületek. A halál napjától számítva 9 napon át tart a gyász időszaka. Mindennap más bíboros mutat be szentmisét a pápáért, kifejezve az Egyház egyetemességét. A temetés a 4., 5. vagy a 6. napra kerül.

A konklávé legkorábban a 15. napon kezdhető meg, és a 20. a legkésőbbi nap, amikor meg kell kezdeni.

– Milyen változásokat hozott Ferenc pápa a temetés szertartása kapcsán?

– Ferenc pápa, ahogy említettük, a liturgikus szabályokat módosította. Elmélyítette a II. János Pál által megfogalmazott szempontot, hogy a pápa temetése ne az uralkodói, hanem a püspöki búcsúztató karakterét adja vissza. Ezért ravatalát egészen közel az emberekhez, és nem magaslatra helyezték el, mint az uralkodók esetében. Újdonság az is, hogy egy koporsóba helyezik el Ferenc pápát. A régi szokás az volt, hogy a pápát három egymásba illesztett koporsóba helyezik. Ennek komoly szimbolikája volt. Az első koporsó fenyő vagy cédrus, egyszerű fa, ami a halandóságról, a mulandóságot közvetíti. Ez a koporsó van legközelebb a testhez. Néhány szerző szerint Krisztus keresztfáját is jelképezi ez az egyszerű fa. A következő az ólom, ami a pápai hatalom szilárdságát jeleníti meg, és egyben a hierarchiát is jelképezi. Az Egyház stabilitásának, állandóságának a kifejezése. Az utolsó a tölgy vagy valamilyen nemes fa, az erő és a tartósság, illetve az örök élet jelképe.

Ferenc pápa koporsója egyszerű fa.

A szertartás több állomásos. A Szent Márta-házban kezdődött, ahol felravatalozták a testet. A camerlengo felolvasott egy könyörgést, áldást adott. Ez az imádság egyrészt az elhunyt pápa életéért való hálaadás volt, másrészt ima Istenhez, hogy fogadja be őt a mennyek országába. A következő lépésként ünnepi menetben átvitték a koporsóba helyezett testet a Szent Péter-bazilikába. A menet a Harangok kapuján haladt át – a harang egyszerre jelképezi a dicsőséget és a halált. Jelképes, hogy az egyházi hierarchiát jelképező bíborosok és a szegénységet kifejező ferencesek együtt kísérték a testet. A felravatalozott pápa a halandóság, de a pápai hatalom állandóságának a jelképe is.

– A jog szabályoz, de a gyászfolyamatban nagy szerepet kapnak a szimbólumok is.

– Ezeknek a napoknak nagyon mély történeti szimbólumvilága van, ami szinte mindent átjár. Amikor meghal a pápa, kezdődik a kilencnapos gyász. A jogszabályban meghatározza a kilencnapos időtartamot, azt, hogy ez miért kilenc nap, arról nem szól. Messzire visszanyúló eszmetörténeti hagyományok adnak magyarázatot. Egyrészt benne van a római szokás, ott is kilenc napig gyászoltak. De a kilenc a tökéletesség száma, jelképezi valaminek a végét, lezárását és valaminek a kezdetét. Kifejezi továbbá a teljességet, az Egyház egyetemességét, amit tovább erősít, hogy mindennap másik bíboros misézik a pápáért.

A koporsóban elhelyezik a pápaság idején vert pénzérméket és emlékérmeket, valamint a pápa viseli a palliumot, továbbá elhelyezik azt a latin nyelvű okiratot (rogito), amely röviden összefoglalja péteri szolgálatát.

Mellette áll a húsvéti gyertya mint a feltámadás, a fény szimbolikája, és mellette az evangéliumos könyv. Tömegek érkeznek, az emberek ezrei róják le kegyeletüket. Ennek is van szimbolikája.

Ilyenkor a Szentszék címere is megváltozik. A „napernyő” jelképezi, hogy pápai hatalom árnyékba vonult, de létezik. A színvilág is szimbolikus. A vörös a vér, az arany a dicsőség jelképe. A kulcsok jelképezik az oldás-kötés hatalmát, ami továbbra is az Egyház kezében van.

Az egyik kulcs arany, a másik az ezüstszínű. Az arany a mennyek országa, az ezüst a földre utal. A vörös színű zsinór, ami az áldozat, az áldozatvállalásnak szimbolikáját hordozza.

– Milyen nemzetközi érdeklődésre számítanak a temetés kapcsán, és hogyan jelenik meg ebben az Egyház diplomáciai szerepe?

– Kettős jelentése van. Egyrészt jelenti azt, hogy az Egyház zarándokúton, misszióban van. Párbeszédet folytat a társadalommal, az államokkal. Ez az Egyháznak egy alapküldetése. A másik sík kifejezetten diplomáciai. Protokollárisan mindössze egy-két olyan állam van, amellyel a Szentszéknek nincs diplomáciai kapcsolata. Ezért ebből a szempontból jelentős, hogy meghívják ezeket. A szertartás óriási médiafigyelmet kap. A világ különböző pontjairól érkeznek állam- és kormányfők. Várják az ellenzék képviselőit is. Ferenc pápa sokszor nyilatkozott arról, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok egymásban ne ellenséget lássanak.

Ferenc pápa szerint nem szabad, hogy az agresszió és a gyűlölet uralkodjon a politikai erők között, mert az egész társadalmakat megmételyez. A párbeszédre kell törekedni a közjó megvalósítása érdekében.

– Hogyan épül fel a temetés szertartása?

– Maga a szertartás nagyon hasonlít a szokásos temetéshez, lényegében integrálódik egy szentmisébe, és kibővül bizonyos elemekkel. A szertartást a bíborosi kar dékán – az első az egyenlők között – vezeti.

A szertartás  latin nyelve, és bizonyos imádságok, sok latin ének a temetés alatt kifejezetten az Egyház egyetemességét hivatottak kifejezni.

A könyörgések felolvasására a világ különböző részeiről érkezett embereket szoktak felkérni, ugyancsak az egyetemesség kifejezésére. A szertartás ez esetben majd folytatódik, hiszen átviszik a pápa testét a Santa Maria Maggiore-bazilikába, és ott fogják elhelyezni.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír