A pápa a szentszéki diplomatákhoz: Az atomfegyverek fenyegetésével szemben építsük együtt a békét

A Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében Ferenc pápa az elmúlt év fontos eseményei kapcsán mindenekelőtt az öt világrészen napjainkban dúló konfliktusokról és jelen lévő feszültségekről szólt, mely konfliktusok – miként fogalmazott – közvetlenül bolygónknak csak egyes területeit érintik, de lényegében mindenkire kihatnak. Építsük együtt a békét és erősítsük meg a demokráciát, amely a „növekvő politikai és szociális polarizációk” miatt egyre inkább elhalványul különböző országokban – kérte a nemzetközi közösség képviselőit a pápa, Perut, Haitit és Brazíliát említve példaként. Utalva a közelmúlt eseményre, amikor Brazíliában megrohamozták a kongresszus épületét, a Szentatya leszögezte: a megosztottság ilyen feszültségekhez és erőszakhoz vezet, ezért „mindig le kell küzdeni a pártos logikákat és a közjó érdekében kell tevékenykedni”.

Ferenc pápa említést tett a Kína és a Szentszék közötti püspökszentelésekről szóló ideiglenes megállapodás meghosszabbításáról, reményének adva hangot, hogy ez az együttműködés továbbfejlődhet, a Katolikus Egyház életét és a kínai nép javát szolgálva.

Felidézte, hogy Szent XXIII. János pápa hatvan évvel ezelőtt, alig két hónappal halála előtt tette közzé Pacem in terris kezdetű enciklikáját. A „jó pápa” emlékezetében még élénken élt az atomháború veszélye, amelyet 1962 októberében a kubai rakétaválság okozott. Az emberiséget csak egy lépés választotta el önmaga megsemmisítésétől, és bekövetkezett volna, ha nem juttatják érvényre a párbeszédet. A nukleáris fenyegetést sajnos ma is felidézik, félelmet és aggodalmat okozva a világnak – mondta Ferenc pápa, majd kiemelte, hogy az atomfegyverek birtoklása erkölcstelen. Idézte Szent XXIII. János szavait, miszerint „ha nehéz meggyőzni magunkat, hogy vannak olyan emberek, akik képesek vállalni a felelősséget a pusztításokért és a fájdalmakért, amit egy háború okozna, nincs kizárva, hogy egy előre nem látható és ellenőrizhetetlen tény meggyújtja a szikrát, amely beindítja a háború gépezetét”. Ebben az összefüggésben különösen aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutottak a közös átfogó cselekvési terv, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos tárgyalások – figyelmeztetett a Szentatya, majd annak a kívánságának adott hangot, hogy találjanak minél előbb konkrét megoldásokat egy biztosabb jövő érdekében.

A pápa ezután Ukrajnáról szólt. Elítélte a polgári infrastruktúrák elleni támadásokat, amelyek számos ember halálát okozzák – nemcsak a bombák és az erőszak, hanem az élelmiszerhiány és a hideg is. Megújította felhívását, hogy azonnal szüntessék be ezt az értelmetlen háborút, amelynek hatásai egész régiókat érintenek Európán kívül is, az energiabiztonság, valamint az élelmiszertermelés területén, főleg Afrikában és a Közel-Keleten. Idézett a Gaudium et spes kezdetű zsinati konstitúció 80. pontjából:

Minden olyan háborús cselekmény, amely válogatás nélkül egész városok, vagy széles területek és lakóik elpusztítását eredményezheti, bűncselekmény Isten és az emberiség ellen, amit határozottan és minden habozás nélkül el kell ítélni.”

A világ különböző területeit sújtó társadalmi feszültségek színhelyei közül elsőnek Iránt említette meg, ahol tovább alkalmazzák a halálbüntetést (néhány nappal ezelőtt került sor a legutóbbi kivégzésre), a nők méltóságának fokozottabb tiszteletben tartására felszólító tüntetéseket követően. Ennek kapcsán a Szentatya újfent leszögezte, hogy „a halálbüntetés nem alkalmazható egy állítólagos igazságszolgáltatásra, mert nem jelent elrettentést és nem nyújt igazságszolgáltatást az áldozatoknak, hanem pusztán bosszúszomjat szít”. A halálbüntetés mindig elfogadhatatlan, mert a személy sérthetetlen méltóságát támadja. A pápa ezért felhívást intézett, hogy töröljék el a világ minden országának törvényhozásában. Ne feledjük, hogy bárki az utolsó pillanatig megtérhet és megváltozhat – hangsúlyozta.

Ferenc pápa ezután a Közel-Kelet térségére irányította a figyelmet, mindenekelőtt a szegénységtől és szankcióktól meggyötört Szíriára. Az ország újjászületését a szükséges reformok valósítsák meg, beleértve az alkotmányos reformokat is – szólított fel a pápa; majd arról szólt, a Szentszék nagy aggodalommal követi a palesztinok és izraeliek közötti erőszak növekedését, amelynek következménye a sok áldozat és a totális kölcsönös bizalmatlanság. Az erőszak különösen sújtja Jeruzsálemet, a zsidók, keresztények és muszlimok szent városát.

Jeruzsálem hivatása, hogy a béke városa legyen.

Nevében ez szerepel [a város neve a héber shalom (béke) szó rokona – a szerk.], de sajnos összecsapások színhelye – mondta a Szentatya. Kifejezte: bízik abban, hogy Jeruzsálem újból megtalálja ezt a hivatását, és a találkozás és békés együttélés helyévé és jelképévé válik, valamint továbbra is garantálják és a status quónak megfelelően tiszteletben tartják a szent helyekre való bejutást, valamint az istentiszteletek szabad végzését. Izrael Állam és a Palesztin Állam hatóságai találják meg újból a bátorságot és az elszántságot a párbeszéd folytatására, hogy megvalósítsák a gyakorlatban a kétállami megoldást, annak minden pontját, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ vonatkozó határozataival.

A pápa utalt a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetére, ahova január végén a „béke zarándokaként” érkezik majd meg, és ahol remélhetőleg véget érnek az ország keleti részén zajló erőszakos cselekmények. Ferenc pápa csatlakozott a dél-szudáni nép békekiáltásához, és a dél-kaukázusi tűzszünet tiszteletben tartását sürgette, kérve a katonai és polgári hadifoglyok szabadon bocsátását. Jemenben a fegyverszünet ellenére az aknák miatt civilek veszítik életüket – hangzott el a Szentatya beszédében. Etiópiáról szólva sürgette a nemzetközi közösség elkötelezettségét a humanitárius válság kezelésére, majd megállapította, hogy Burkina Faso, Mali és Nigéria lakossága is drámai helyzetben van. Reményét fejezte ki, hogy a Szudánban, Maliban, Csádban, Guineában és Burkina Fasóban végbemenő átmeneti folyamatok tiszteletben tartják az érintett lakosság jogos elvárásait.

A pápa felhívást intézett Mianmar érdekében is, ahol már két éve pusztít az erőszak, fájdalmat és halált okozva. A koreai félsziget lakosságának pedig azt kívánta, hogy találják meg az olyan régen vágyott béke és jólét építésének módját. Ferenc pápa a teljes leszerelés megvalósítására szólított fel, minthogy minden konfliktus rávilágít az új és egyre szofisztikáltabb fegyverzetek folyamatos használatának és gyártásának halálos következményeire, amelyet olykor azzal az érveléssel indokolnak, hogy a béke csak akkor lehetséges, ha az erők egyensúlyára épül. Felül kell múlni ezt a logikát, és a teljes leszerelés útján kell haladni, mert semmiféle béke sem lehetséges ott, ahol a halál eszközei burjánzanak – állapította meg Ferenc pápa.

Róma püspöke arra kérte a nemzetközi közösség képviselőit, hogy

az igazság, az igazságosság, a szabadság és a szolidaritás szálaiból szőjük újra együtt a békét.”

Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani az emberi személyt, a léthez és a testi épséghez való jogát. Ez különösen vonatkozik a nőkre, akiket sok országban még ma is „másodrangú állampolgárként” kezelnek, vagy erőszak és visszaélés áldozatai; megtagadják tőlük az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, a tehetségük kibontakoztatásához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit, olykor még az ételt is. A nők felkínálhatják pótolhatatlan hozzájárulásukat a társadalmi élethez, és a béke első szövetségesei lehetnek – hangsúlyozta a pápa.

A béke azt is megköveteli, hogy megvédjék az életet, ami ma túl gyakran, már az anyaméhben veszélybe kerül, megerősítve az abortuszhoz való állítólagos jogot – figyelmeztetett a Szentatya. – Senkinek sincs joga, hogy egy másik emberi lény életével rendelkezzen, főleg akkor, ha az tehetetlen és meg van fosztva az önvédelem minden lehetőségétől. Ferenc pápa felhívást intézett minden jóakaratú férfi és nő lelkiismeretéhez, különösen azokhoz, akik politikai felelősséggel rendelkeznek, hogy munkálkodjanak a leggyengébbek jogainak védelme érdekében és számolják fel a leselejtezés kultúráját, amely sajnos a betegeket, a fogyatékkal élőket és az időseket is érinti.

Létezik egyfajta „félelem az élettől” – mutatott rá a pápa. – Ugyanaz a félelem, amely aggodalmat ébreszt a családalapítás, a gyermekek világra hozatala kérdésében. Olaszország példa a születések veszélyes csökkenésére. A félelem, amelyet a tudatlanság és az előítélet okoz, könnyen konfliktusokká fajulhat. A félelem ellenszerei közül elsőnek az oktatást jelölte meg a Szentatya. Kiemelte: az oktatás mindig igényli a személy lelki és természetes fizikai adottságának átfogó tiszteletben tartását; kerülni kell az emberi lényről alkotott új és zavaros látásmód másokra erőltetését. Elfogadhatatlan, hogy a lakosság egy részét kizárják az oktatásból, miként ez az afgán nőkkel történik. Az oktatás témájában arra szólította az államokat: legyen bátorságuk, hogy megfordítsák a kínos és helytelen arányt, amely az oktatásra fenntartott kevés állami költségvetés és a fegyverkezésre szánt nagy összegek között áll fenn.

Ferenc pápa erőteljes kérésként fogalmazta meg, hogy egyetemesen ismerjék el a vallásszabadságot, mert aggasztó, hogy egyes személyeket pusztán azért üldöznek, mert nyilvánosan megvallják hitüket; olyan országokban is, ahol a keresztények nem alkotnak kisebbséget. A vallásszabadság nem korlátozódhat pusztán az istentiszteletek szabad végzésére, mert az a méltó élethez szükséges alapvető követelmények egyike – húzta alá a pápa. A kormányok kötelessége a vallásszabadság védelmezése, és a közjóval összeegyeztethetően minden személynek biztosítaniuk kell annak lehetőségét, hogy a közéletben és hivatása gyakorlása terén lelkiismeretük szerint cselekedhessenek. A vallás ugyanis a különböző népek és kultúrák közötti párbeszéd és találkozás tényleges lehetősége – emlékeztetett a Szentatya az Abu-Dzabiban 2019-ben aláírt nyilatkozatra.

A párbeszéddel napjaink megosztott világában az igazságosságra kell törekedni, amely a gyakorlatban a multilateralizmusban, az államok közötti kapcsolatokban nyilvánul meg. A multilateralizmus szintén válságban van, ahogy ezt az ukrajnai konfliktus is világossá tette – szögezte le a pápa. – Szükség van azon szervek megreformálására, amelyek lehetővé teszik a multilateralizmus működését, hogy valóban minden nép szükségleteit és érzékenységét képviseljék. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy mindenkinek legyen lehetősége párbeszédet folytatni.

Sok jót tehetünk együtt – biztosította a  Szentszékhez rendelt diplomáciai képviseletek vezetőit Ferenc pápa. – Elég azokra a dicséretes kezdeményezésekre gondolni, amelyek a migránsok és a fegyverleszerelés érdekében, vagy a szegénység felszámolása és a klímaváltozások elleni küzdelem terén születtek. Ennek ellenére az utóbbi időben a különböző nemzetközi fórumokat a növekvő polarizáció jellemezte, valamint annak a kísértése, hogy mindenkire ráerőltessenek egyetlen gondolatot, ami megakadályozza a párbeszédet, és háttérbe szorítja azokat, akik másképpen gondolkoznak. Ez az elhajlás veszélyével jár, amely egyre inkább egy ideológiai totalitarizmus arcát ölti magára, előmozdítva az intoleranciát azokkal szemben, akik nem csatlakoznak a „haladás” állítólagos álláspontjához. Ezek azonban valójában sokkal inkább az emberiség általános hanyatlásának látszanak, és sértik a gondolat- és lelkiismertszabadságot.

Az „ideológiai gyarmatosítás formái” közvetlen kapcsolatot teremtenek a gazdasági segélynyújtás és az ilyen ideológiák elfogadása között – mondta a Szentatya, hozzátéve, hogy a nemzetközi szervezetekben hatalmi kapcsolatokat alakítanak ki, gyengítve a belső párbeszédet. A gyarmatosításról szólva a pápa beszélt az őslakosok által megélt drámákról is, amelyeket személyesen is megtapasztalhatott tavaly júliusban, kanadai látogatása során. „A kizárások és a kölcsönös vétók csak további megosztottságot szítanak” – fejtette ki.

Ferenc pápa szolidaritásra szólított fel, mivel – ahogy a pandémia megtanította – „senki sem tudja megmenteni magát egyedül”. Mai világunkat a szoros összekötöttség jellemzi, ami azt jelenti, hogy mindnyájunk cselekedetei hatással vannak mindenkire. A migrációs kérdés iránti nagyobb és céltudatosabb elkötelezettségre van szükség. Elég, ha a Földközi-tengerre tekintünk, és látjuk azokat a megtört életeket, amelyek „civilizációnk hajótörésének” jelképei. Európában sürgősen meg kell erősíteni a jogszabályozási keretet az új migrációs és menekültügyi paktum jóváhagyása által, hogy megfelelő politikát lehessen folytatni a migránsok befogadására, kísérésére, segítésére és integrálására.

A pápa kérte, hogy állítsák vissza a gazdasági vállalkozás és a munka méltóságát, küzdve a kizsákmányolás minden formája ellen, amely a dolgozókat áruként kezeli. Munkálkodni kell a közös otthonért, tekintettel az éghajlatváltozás pusztító hatásaira, ahogy Pakisztánban történt – utalt az országban pusztító árvizekre, amelyek a klímaváltozás következtében léptek fel.

A Szentszékhez rendelt diplomáciai képviseletek tagjaihoz intézett éveleji beszédében Ferenc pápa végül a béke megvalósítására vonatkozó javaslatait összegezte. A béke építése megkívánja, hogy ne legyen helye más nemzetek szabadsága, integritása és biztonsága megsértésének, bármilyen területi jellemzőkkel vagy védelmi képességgel rendelkeznek is. Ez akkor lehetséges, ha a közösségekben nem az elnyomás és az agresszió kultúrája érvényesül, amely oda vezet, hogy a felebarátunkra mint ellenségre tekintünk, aki ellen harcolnunk kell, hanem a testvért látjuk benne, akit befogadunk és átölelünk.

*

A január 9-én kiadott vatikáni tájékoztató szerint jelenleg 183 állam tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Ezekhez társul az Európai Unió és a Szuverén Máltai Lovagrend. A Szentszékhez akkreditált, római székhelyű nagykövetségi kancelláriák száma 91, beleértve az Európai Unió és a Szuverén Máltai Lovagrend kancelláriáit is. Római székhellyel rendelkezik továbbá az Arab Államok Ligája, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

2022. augusztus 15-én a Szentszék és São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság megállapodást írt alá. Szeptember 14-én kiegészítő megállapodást írtak alá a Szentszék és a Kazah Köztársaság közötti kölcsönös kapcsolatokról szóló 1998. szeptember 24-i megállapodáshoz, amely a külföldről érkező egyházi és vallási személyzet számára szóló vízumok és tartózkodási engedélyek kiadását szögezi le. Október 22-én a Szentszék és a Kínai Népköztársaság megállapodott abban, hogy további két évvel meghosszabbítják a 2018. szeptember 22-én rögzített és első alkalommal 2020. október 22-én megújított, a püspökök kinevezéséről szóló ideiglenes megállapodás érvényességét. 2022. október 4-én Vatikánváros Állam nevében és megbízásából hatályba lépett a Szentszék számára az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és a párizsi megállapodás.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír