A pápa a toledói szeminaristákat fogadta a Vatikánban

A papoknak „elő kell mozdítaniuk a közelséget” – kezdte Ferenc pápa kötetlen szavakkal mondott beszédét. – Először is az Istenhez való közelséget, „hogy meglegyen a képességük az Úrral való találkozásra, az Úrhoz való közelségre”. Másodszor a „püspökökhöz való közelséget”; a püspökök részéről pedig „a papsághoz való közelséget”, mert ha egy pap „nem áll közel a püspökéhez, akkor »sántikál«, valamije hiányzik”. Harmadszor – folytatta a Szentatya – elő kell mozdítani „a közelséget köztetek, papok között, amely már a szemináriumban kezdődik; és negyedszer: a közelséget Isten szent, hűséges népéhez”.

A pápa kifejezte, hogy „örömmel” fogadja a leendő papok új csoportját, akik – a spanyolországi konfraternitásokhoz hasonlóan – körmenetben mennek „az Anyaszentegyház” elé, hogy „a bűnbánat egyik stációját elvégezzék”. Ez hasonlít egy „ősi hagyományhoz”, a „Reservado” ünnep körmenetéhez, amelyet minden novemberben annak emlékére tartanak, hogy az Oltáriszentséget először őrizték („reservado”) a spanyol prímási szék szemináriumi kápolnájának tabernákulumában.

„Mindig jó Isten szent népének egyszerű lelkiségére tekinteni” – húzta alá Ferenc pápa, felidézve a megemlékezés három pillanatát: az eucharisztia ünneplését, az Oltáriszentség egész napos kitételét és végül a körmenetet. – Ezek az állomások felidézik „a papság alapvető elemeit, amelyekre készültök.” Az Eucharisztia ünneplésével „Jézus eljön az életünkbe, hogy a legnagyobb szeretetről tanúskodjon”, és „hív minket mint Egyházat, hogy legyünk jelen a papságban és a népben, a szentségben és az Igében, hogy földi jelenlétével magához vonzhassa életeteket és szíveteket”.

Majd, amikor az Úr egész nap a monstranciába kihelyezve marad, itt az ideje, hogy „egyedül maradjunk vele, hogy meghalljuk a hangját a csendben, Igéje meghallgatásával és a mellettünk imádkozók hitének tanúságtételében”.

„Csak a személyes találkozás, a Jézussal való szeretetteljes találkozás képes megvilágítani, fenntartani és támogatni földi napjainkat. Legyen ez a találkozás valóban hatékony ösztönzés, amely átalakítja életeteket.”

Végül az Urat körmenetben hordozzák körbe, „hogy befogadjuk őt, és hordozzuk”. A mi szolgálatunk pontosan ez: „elkísérni Krisztust népe felé, a népet pedig Krisztus felé”. Ezért a meghívás, hogy „tanuljunk meg együtt járni, a találkozás reményében”, anélkül, hogy „elfordulnánk attól, aki vezet minket”.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír