A Párbeszéd Háza Te Deuma

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója a szentmise kezdetén arra kérte az egybegyűlteket, gondolják át, mi az, amit elvett tőlük ez az év, de ez az elvétel a javukra vált, és mi az, amit kaptak ez alatt az év alatt.

Az Úr arcának tisztásán szeretnénk megpihenni közösen – fogalmazott a szerzetes pap szentbeszédében. majd a Miatyánk imádságára tért át, hiszen annak hosszabb változata volt a napi evangélium.

Jézus azért ajánlotta ezt az imát, mert ő maga is így fordult az Atyához – mutatott rá Sajgó Szabolcs. – Ha a Miatyánkot imádkozzuk, bensőleg egyek vagyunk Krisztussal.

Ezután a Párbeszéd Házában székelő Szentjánosbogár ifjúsági mozgalom idei nyári lelkinapjainak mottóját idézte a jezsuita szerzetes, amelyet Michael Ende Momo című művéből vettek: „Momo úgy tudott hallgatni, hogy ostoba embereknek egyszeriben okos gondolatuk támadt. (...) Úgy tudott figyelni, hogy tanácstalan, határozatlan emberek egyszeriben pontosan tudták, mit akarnak. A félénkek hirtelen szabadnak s bátornak érezték magukat. A boldogtalanok és szorongók bizakodók és boldogok lettek. S ha valaki úgy hitte, élete célt tévesztett, s nincsen értelme, ő maga csupán egy a milliók közül, valaki, akin semmi se múlik, s egy szempillantás alatt pótolható, akár egy lyukas cserép – s elment, és mindezt elmondta Momónak, már azalatt, amíg beszélt, titokzatos módon megvilágosodott előtte, mekkora tévedésben volt, hogy úgy, ahogyan van, csak egyes-egyetlen az emberek között, s éppen ezért a maga módján különösen fontos a világnak. Így tudott Momo figyelni!”

Ha ez a mesealak, Momo, így tud figyelni, hogy tud akkor ránk figyelni Isten! Aki nem magát keresi az imádságban, az éppen ezt tapasztalja meg – fűzte hozzá a Sajgó Szabolcs.

A Máté evangéliumából vett napi szentírási részben szerepelt: „Mert ha megbocsátjátok az embereknek botlásaikat, nektek is megbocsát a ti mennyei Atyátok.” Sajgó Szabolcs erről elmélkedve elmondta: ne képzeljük azt, hogy a mi cselekedeteink marionettbábuként rángatnák a Jóistent. Itt arról van szó, hogy ha mi nem tudunk megbocsátani, akkor leengedjük a redőnyt, elzárjuk magunkat Isten bocsánatától.

A Párbeszéd Háza igazgatója beszélt arról is, hogy mennyire jó, ha a Szent Ignác-i „tantum quantum” elv szépen érvényesül az életünkben. Vagyis ha a Jóisten kegyelméből próbálunk szabaddá válni teremtett értéktől, egyfajta szent közömbösségre eljutni, akkor kapunk egy nagyobb jóra való szabadságot, a teremtetlen értékhez: Istenhez való ragaszkodást. Ennek fényében a teremtett értékeket aszerint nézzük, hogy előrevisznek-e minket, Isten országát építik-e; ha igen, akkor használjuk őket, de ha nem, akkor elengedjük.

Sajgó Szabolcs nem csak a szentbeszédben igyekezett az egymás felé fordulásra, a közösség fontosságára felhívni a figyelmet. A szentmise elején arra kérte a jelenlévőket: forduljanak körbe, hogy lássák, kik gyűltek így egybe, a kiengesztelődés szertartásánál pedig azt kérte a Párbeszéd Háza közösségeiből érkezettektől, hogy legalább öt embernek nyújtsanak kezet.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír