A parókiaalapítás és a templomszentelés évfordulóját ünnepelték a görögkatolikusok Tiszaújvárosban

Harmincöt évvel ezelőtt, 1991-ben alakult meg a szervezőlelkészség Tiszaújvárosban. Négy évvel később kezdődött a bizánci stílusú, kereszt alaprajzú, kupolás templom építése, Nagy József András tervei alapján. Az új templomot Keresztes Szilárd püspök 1996. augusztus 11-én szentelte fel Urunk színeváltozásának tiszteletére.

A kettős évforduló alkalmából augusztus 9-én tartott ünnepi Szent Liturgián homíliájában Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök az egy évvel ezelőtt elhunyt Keresztes Szilárd püspök templomszentelési beszédét is felidézte, aki Péter apostol szavaival összefüggésben (2Pét 1,16: „nem kieszelt meséket vettünk alapul, amikor tudtul adtuk nektek Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, hiszen szemlélői voltunk fenségének”) örömét fejezte ki, „mert e város és egyházunk egy új épülettel gazdagodott, és ez nem mese, hanem valóság, élet és igazság. Ez az evangélium, ez az örömhírünk, ez a kereszténység jelene és jövője.”

Tiszaújváros (régi nevén Leninváros) története egy mesterségesen felépített szocialista városként kezdődött az 1950-es években. A templom építésének idején még elevenen élt az a szemlélet, amely a vallást hamis vigasztalásnak tekintette, a kereszténységet pedig népámításnak – emlékezett vissza szentbeszédében Orosz Atanáz püspök. – A keresztény ember feladata azonban nem a sértett visszahúzódás, hanem a hiteles cáfolat: életünkkel kell megmutatni, hogy Krisztus örömhíre valóság.

A város első lakói a vegyi üzem dolgozóiból kerültek ki, akik több mint kétszáz különböző településről költöztek ide. Krisztus örömhíréréről tettek igaz tanúságot, a hithez való ragaszkodásukat is kifejezték, akik harminc évvel ezelőtt minden lehetőséget megragadtak a templom felépítésére. „Színtiszta igazságnak tartották azt, amit szüleiktől, őseiktől kétszáz különböző településen hallhattak”, és ezt az örökséget új lakóhelyükön is úgy akarták megélni, ahogyan átvették” – fogalmazott a főpásztor, hozzátéve: az elmúlt évtizedek tapasztalata megmutatta, hogy sokan rátaláltak vagy visszataláltak hitükhöz, több százan megkeresztelkedtek és kapcsolódtak be a közösség életébe. A templom története így nem pusztán műemlék, hanem emberi sorsok története.

A közösség tanúságtétele a felekezeti határokon is túlmutatott: a templom az egész város megújulásához is hozzájárult. „Ebben a városban megtörténik a színeváltozás. Megértő jóakarattá változott a vallásellenes erőszak” – idézte újra a templomot szentelő Keresztes Szilárd püspök szavait Orosz Atanáz.

Majd az evangéliumi szózatra utalva kiemelte: ma sincs más teendőnk, mint Jézus Krisztusra hallgatni, egyedül őt hallgatni, mert sokkal többet ér az ő beteljesült igazsága a többség hangjánál, mert az ember sorsának és üdvösségének kulcsát isteni kinyilatkoztatás adja.

Az ünnepi alkalomból tartott püspüki Szent Liturgián énekes szolgálattal közreműködött a Miskolci Egyházmegye Keresztelő Szent János kórusa.

A templomépítést előkészítő bizottság még élő tagjait és leszármazottaikat Páll Miklós parókus köszöntötte. Köszönetét fejezte ki a közösség egykori szervezőlelkészének, Vatamány Sándor atyának és az első parókusnak, Kicsák György atyának – az ő tiszaújvárosi szolgálata idején fejeződött be a templom építése –, valamint a város első polgármestereinek, Farkas Zoltánnak és Koscsó Lajosnak is.

Az eltelt három évtized alatt a város arculata teljesen átalakult, és a templom is tovább épült és szépült.

Az ezredfordulón Makláry Zsolt festette meg a templom falain látható freskókat, az ikonosztáziont pedig mintegy húsz éve a kárpátaljai Karácsfalva görögkatolikus líceumának tanárai faragták.

Idén egy újabb ikonnal gazdagodott az Urunk színeváltozása titulusú görögkatolikus templom. A templomkerítés sarkában felállított Istenszülő-ikon szintén Kárpátaljáról került Tiszaújvárosba. Az ikont a 24. Ifjúsági Gyalogos Zarándoklatot megnyitó vecsernyén, mintegy háromszáz fiatal jelenlétében áldották meg a Görögkatolikus Metropólia főpásztorai: Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Szocska A. Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök. 

A tiszaújvárosi parókia történetében immár negyedszer indult ifjúsági zarándoklat Máriapócsra. Ahogyan az új ikon mellett állva Páll Miklós parókus fogalmazott: most már tényleg Máriától Máriáig vezet az ifjúság útja.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír