A Pázmány külügyi osztályának vezetője az Erasmusról, a CEEPUS-ról és más mobilitási lehetőségekről

A PPKE Központi Külügyi Osztálya sokrétű tevékenységet végez, koordináló és összekötő szerepet tölt be a karok között. Tamássy Bence Ákos külügyi osztályvezető az általa irányított szervezeti egység mindennapi és hosszú távú feladatairól, célkitűzéseiről, terveiről számolt be az intézmény honlapján körzreadott interjúban.

– Milyen fő feladatokat lát el a Központi Külügyi Osztály?

– A Központi Külügyi Osztály (KKO) legfőbb feladata, hogy az egyetem nemzetközi ügyeivel, tevékenységeivel kapcsolatos feladatokat központi szinten ellássa. Ez magában foglalja az egész intézmény nemzetköziesítési stratégiájának kidolgozását, a megvalósítás nyomon követését és segítését, a nemzetközi kapcsolatok központi koordinálását. Mindemellett mi felelünk a nemzetközi pályázatok beadásáért és a nemzetközi mobilitási programok egyetemi szintű menedzseléséért. Részt veszünk a nemzetközi kapcsolatok építésében, valamint a külügyi és tudományszervezési rektorhelyettessel együtt ellátjuk az egyetem képviseletét a nemzetközi szervezetekben. 

Ami azonban a hallgatók felé talán a leginkább látványos, fontos feladatunk, az a nemzetközi mobilitási programok koordinációja. Természetesen első helyen említendő meg az Erasmus+ program menedzsmentje, de ezek mellett számos más nemzetközi érintettségű program koordinációjáért is mi felelünk, úgy mint a CEEPUS program, a Stipendium Hungaricum Program, az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak, a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, továbbá a KA220-as Felsőoktatási Stratégiai Partnerségek, a Hubert Curien-Balaton Program és a Makovecz Ösztöndíjprogram. Mindezek esetében általában elmondható, hogy a mobilitások megvalósítása kari szinten, a kari nemzetközi osztályokon történik. Mi ezen programok intézményi szintű adminisztrációját látjuk el.

A Központi Külügyi Osztálynak ezen mindennapi feladatok mellett nagy szerep jut az egyetem külföldi megismertetésében, népszerűsítésében, így az tájékoztató brossúrák, valamint az angol nyelvű holnap kezeléséért is mi felelünk. 

– Milyen szerepet tölt be a Külügyi Osztály az egyetem nemzetközi kapcsolatainak építésében?

– Egyszerre kezdeményező és koordináló szerepet. Sok esetben mi vagyunk a kezdeményezője egy-egy új együttműködésnek, míg máskor a karok igényei és megkeresései alapján koordináljuk a nemzetközi kapcsolatok alakítását, támogatjuk és segítjük a karokat céljaik elérésében. Emellett a Tempus Közalapítvánnyal – amely a legtöbb nemzetközi program hazai szintű koordinációjáért felel – is mi egyeztetünk, és igyekszünk az egyetem számára minél jobb lehetőségeket elérni.

– Milyen együttműködései vannak az egyetemnek külföldi intézményekkel, partneregyetemekkel, szervezetekkel?

– Egyetemünknek számos külföldi partneregyetemmel van hatályos együttműködési megállapodása. Általában a Memorandum of Understanding (MOU) szerződésekkel indul két egyetem nemzetközi együttműködése, amely később további, konkrét együttműködési formákban (közös kutatás, közös publikáció, kölcsönös mobilitások stb.) folytatódhat ezen szerződéses alapon. Ezek az intézményközi együttműködések általában már lehetővé teszik a kölcsönös hallgató- és oktatócserék megvalósulását, valamint kiindulási pontot jelentenek későbbi együttműködésekhez.

A már említett nemzetközi mobilitási programokon belüli együttműködések is fontosak. Egyetemi szinten csak az Erasmus+ programban majdnem 200 partneregyetemünk van Európán belül, valamint közel 20 Európán kívül országokból az Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitási Programban. 

A partneregyetemi együttműködések között a CEEPUS mobilitási programban való részvételünk is jelentős. Itt a résztvevő egyetemek hálózatokat hoznak létre – a 2024/25-ös tanévben egyetemünk öt CEEPUS-hálózatnak a tagja, ezeken belül összesen mintegy 54 partneregyetemmel állunk kapcsolatban. 

Kiemelt prioritással bír munkánkban a Stipendium Hungaricum, a Diaszpóra ösztöndíjprogramok, valamint katolikus egyetemként a Keresztény Fiataloknak szóló ösztöndíjprogram lebonyolításáért felelős magyarországi szervezetekkel való szoros együttműködés (TKA Study in Hungary Igazgatóság és Hungary Helps Ügynökség). Az említett ösztöndíjprogramok keretében évente nagyszámú külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait angol nyelvű képzéseinken, így a programok lebonyolításában nagyon fontos az ezen szervezetekkel való napi szintű kapcsolattartás. 

– Hogyan választják ki az új partnereket, van-e kiemelt prioritás ebben?

– Korábban megvizsgáltuk, melyek azok a földrajzi értelemben vett célrégiók, amelyeket érdemes egyetemi szinten is megcélozni, akár új partnerek keresése, akár mobilitási programok megvalósítása vagy hallgatók toborzása céljából. A döntés során figyelembe vettük az egyes karok, oktatók, kutatók meglévő kapcsolatait és igényeit is a különböző partnerségekre. Így született döntés többek között a közép-ázsiai régió megcélzásáról is. Ennek egyik megvalósulása volt a kazahsztáni és kirgizisztáni hallgatói vásárokon való részvétel, valamint Kirgizisztán legjelentősebb egyetemével, a Kirgiz-Török Manas Egyetemmel kötött megállapodás is.

Természetesen nagyon fontos prioritás egyetemünk számára a katolikus partnerségek erősítése. Legjelentősebb egyetemi szintű partnereink szinte egytől egyik nagy múltú katolikus intézmények, amelyek a PPKE mellett szintén tagjai katolikus egyetemi szerveződéseknek is. A közös értékrend már megteremt egy olyan alapot, amelyre a későbbiekben sikeres szakmai együttműködés épülhet.

Az interjút – melyben szó esik még többek között arról is, hogy milyen nemzetközi mobilitási programok érhetők el a Pázmányon a hallgatók és az oktatók számára, milyen Erasmus által nyújtott lehetőségeket lehet igénybe venni, milyen feltételekkel lehet jelentkezni és melyek a legfőbb célországok – teljes terjedelemben ITT olvashatják el.

Korábban Vincze Krisztián külügyi és tudományszervezési rektorhelyettes számolt be az egyetem külügyi tevékenységéről, a vele készült beszélgetésből IDE kattintva olvashatnak részleteket.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír