Felföldi László püspök rövid köszöntőjében kiemelte: nagy szükség van a papok életében az egymással való örömteli találkozásra.
Az Istennel, egymással és önmagukkal való találkozás ünnepének öröme és gazdagsága erősítsen meg mindnyájukat hivatásukban, hogy általa a hétköznapok papi szolgálata is ünnepi, segítő és közösséget építő legyen – mondta a főpásztor.
Homíliájában Fazekas Ferenc szabadkai püspök a Szűzanya életének küldetéséről beszélt.
Amikor Máriára gondolunk, alkalom nyílik számunkra, hogy őszinte és érző szívvel Jézus Krisztusra vessük tekintetünket. Mária földi élete és későbbi megjelenései Krisztusra, a mi Megváltónkra mutatnak, aki a szeretet országát hozta el nekünk, és vele együtt az örömöt és a reményt.
Sokszor azonban mégis kétségbeesve, reményt vesztve ülünk zárt ajtók mögött, miként pünkösd előtt az apostolok, és minket is szorongás nyomaszt, elzárkózunk, szúrósak leszünk, erőszakosak, vagyis a kárhozatot képviseljük a másik ember számára – mutatott rá szentbeszédében Fazekas Ferenc. – A tanítványok is szorongó szívvel zárkóztak el a világ elől, elbizonytalanodtak, de volt bennük némi remény, hisz együtt imádkoztak, és ott volt Mária is mellettük. Jelenlétük nem volt kínos egymás számára, mert Jézus ígérete alapján együtt várták a Szentlelket, aki majd vigaszt önt lelkükbe, aki egyesíti őket a nagy szolgálatra.
A Szentlélek várásában és eljövetelében világosság gyúlt a szívükben: amit Jézus tett, élt és szenvedett, amiért meghalt, nem volt hiábavaló. Mindez egyszerre belső világosság lett számukra. Ami történt, értelmet és reménységet adott életüknek.
Egyedül az ima tudja igazán egyesíteni a különböző embereket – emelte ki a szabadkai megyéspüspök.
Mária az ima és az Istenre való hagyatkozás példaképe.
„Hozzá és vele együtt imádkozzunk mi is, hogy öröm és bizakodás éledjen bennünk” – zárta szentbeszédét Fazekas Ferenc püspök a Pécsi Egyházmegye éves papi zarándoklatán a máriagyűdi kegyhelyen.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria