A Pécsi Egyházmegye szeretettel várja a híveket máriagyűdi főbúcsújára

Nagyboldogasszony ünnepe hagyományosan a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúja, egyben a máriagyűdi kegyhely három napon át – idén augusztus 15-én, az ünnep napján, valamint 17-én és 18-án – tartó főbúcsúja, amikor az ünnepi szentmisére a kegyhely szabadtéri oltárához viszik a Mária-kegyszobrot.

A liturgián való részvétel mellett lehetőség lesz szentgyónás végzésére, valamint a Fájdalmas Szűzanya szobrához zarándokló rózsafüzér-körmenethez is lehet csatlakozni.

Nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária földi élete végén testestől-lelkestől felvétetett a mennyországba. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyja, Mária holttestét a földi enyészetnek, hanem halála után föltámasztotta, és magához emelte őt a mennyei dicsőségbe.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta hazánkat Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony parancsolt ünnepén minden megkeresztelt katolikusnak részt kell vennie szentmisén, hogy az Egyház közösségében tapasztalják meg Isten végtelen szeretetét.

Máriagyűd az egyik legrégebbi Mária-kegyhelyünk, amely több jelentős zarándokútvonal állomása.

A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom, és a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, melyeknek egy 1698-ban készült kegyszobor állít emléket – ezt a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítették, és azóta is ott őrzik. 1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.

1950-ben a kommunista uralom elűzte innen a fenntartó ferences szerzeteseket;  ennek ellenére a kegyhely tovább működött. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak. Máriagyűdöt napjainkban búcsús zarándokok, és sok turista is felkeresi.

A kegyhely honlapja ITT érhető el.

Forrás, fotó és grafika: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír