A piarista Kovács Mihályra, az első informatikatanárra emlékeztek Szegeden

Megszentelt élet – 2016. november 15., kedd | 19:59

November 10-én a Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a Szent-Györgyi Albert Agorában minikonferenciával és tárlatvezetéssel emlékezett a 100 éve született Kovács Mihály tudós piarista szerzetes-tanárra.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság az NJSZT informatikatörténeti kiállításának helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában minikonferenciával és tárlatvezetéssel emlékezett a 100 éve született Kovács Mihály tudós piarista szerzetes-tanárra.

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 2016-ban, Kovács Mihály születésének centenáriumi évében együttműködött az első magyar középiskolai informatikatanár emlékének ápolásában. A Jövőbelátó piaristák címet viselő, október 20-ig látható közös kiállítást követően, záróakkordként Kovács Mihály emlékkonferenciát tartottak a felek Kovács Mihály szülővárosában, Szegeden.


Értéket mentünk, értéket őrzünk, és értéknek örülünk – ezekkel a szavakkal köszöntötte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója a „minikonferencia” mintegy hetven résztvevőjét, köztük a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium diákjait. Beszédében hangsúlyozta, hogy Kovács Mihály a Társaság életében mindig is hangsúlyos szerepet kapott, amelyet többek között az is bizonyít, hogy a díj alapításának évében, 1987-ben ő kapta meg elsőként az oktatók számára adományozott Tarján-emlékérmet. Kovács Mihály már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus csak elérhet, a kibernetikusok, informatikusok világában ő volt „a Kovács tanár úr” – idézte Alföldi István a magyar informatika egyik úttörőjét, az NJSZT volt főtitkárát, Kovács Győzőt.


Kovács Mihály életműve és az NJSZT mai tevékenysége között világos ív látszik: Kovács Mihály volt az első magyar középiskolai informatikatanár, aki más tanórákon, például a fizika oktatásában is használta a kibernetika módszereit, a tantermet is gépesítette – az NJSZT pedig most vezeti be IKT Pedagógusoknak képzési modulját, amely nem informatika szakos tanároknak segít, hogy az infokommunikációs technológiákat használják az óráikon.

A Piarista Rend Magyar Tartományának részéről Görbe László piarista szerzetes-tanár, Kovács Mihály monográfusa üdvözölte a jelenlévőket. „1617-ben, közel 400 éve alapították a Piarista Rendet. Már húsz évvel korábban, 1597-ben egy spanyol pap, Kalazanci Szent József írni, olvasni, számolni tanította az utcagyerekeket – így született meg az az oktatórend, amelynek Jámborság és tudomány a jelszava. A rend munkájában arra törekszik, hogy mindig a korszerű pedagógiai módszereket találja meg, és alkalmazza azokat. Kovács Mihály ebben is kiemelkedő egyéniség volt, s a rend megadta a lehetőséget számára, hogy kibontakoztathassa ezt a tevékenységét.”


A konferencia első előadója, Károlyi Attila történész, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese Kovács Mihály szegedi ifjúkorából mutatott be érdekes, a kor oktatási és vallási életét is felvillantó adalékokat. Előadásából megismerhettük a ’20-as és ’30-as évek diákéletét. Kovács Mihály 1919-ben elvesztette asztalosmesterként dolgozó édesapját, aki a spanyolnáthajárvány áldozata lett. Tőle örökölhette fizikai munkák és mesterségek iránti vonzalmát, amely pályáját is végigkísérte. Jó tanuló volt, amely mást jelentett, mint napjainkban: évfolyama 149 diákjából harmincketten érettségiztek, saját osztályából mindössze hárman, ő jelesre. A lendületesen fejlődő Szegeden 1930-ban megalakult az Aero Klub – a repülés számára is életre szóló szerelem lett. 1941-ben pappá szentelték, majd táborilelkész-képzésen is részt vett, ezt követően osztályfőnök is volt Szegeden. Ezeket az éveket már a háború árnyékolta be. Ugyanakkor vízicserkész-vezetőként és repülési előadóként már elkezdte szervezni diákjai szabadidős tevékenységeit.


Ezt követően Görbe László SP előadása következett, aki a fizikatanár és piarista szerzetes pályaképét vázolta fel. A háborúban vöröskeresztes szolgálatot végzett, majd utánament a nyugatra hurcolt leventéknek, hogy lelki gondozásukat, tanításukat megszervezze, a hadifogságból hazahozza őket. Innen eredtek a nyugati segélyszervezetekkel kialakult kapcsolatai, amelyeket később új állomáshelye, a budapesti Piarista Gimnázium érdekében is kamatoztatott. Az ’50-es és ’60-as évek Magyarországán kihasználta azt a rendeletet, amely oktatási célra vámmentesen tette lehetővé eszközök beszerzését. Az egyházi iskola tanulóit sok tekintetben diszkriminálták, viszont az iskola szertára, a Fizikum színvonalában sok egyetemi laboratóriumot is meghaladott. Ez ideális környezetet biztosított Kovács Mihály szakköreihez, az atomfizikától a kibernetikáig. Az iskola 1974-ben már egy 16 000 dollár értékű Hewlett-Packard programozható számológépet is beszerzett, de a kibernetika szakköri oktatását Kovács tanár úr már jóval korábban, a modern magyar informatika születési évében, 1958-59-ben elkezdte. Görbe László előadásából az analóg számológépeket, relés logikai gépeket is megismerhettük, amelyeket a Kovács-tanítványok építettek.


A konferencia záró előadását Kovács Mihály tanítványa, Woynarovich Ferenc fizikus tartotta. Beszélt a kibernetika-szakkör mindennapjairól, a Mikromat kibernetikai építőkészlet születéséről – és arról, hogy egy tanár kisugárzása, egyénisége miként határozza meg diákjai pályáját. Ezt erősítette meg Görbe László zárszava is, aki a Woynarovich Ferenc által tervezett, majd egy háziipari szövetkezet által gyártott Mikromat kibernetikai építőkészlet Kovács Mihály által írt vezérkönyvéből idézett. A jövőbelátó piarista 1968-ban leírta: „eljöhet az idő, hogy telefonhívásra számológépközpontok állnak szinte mindenki rendelkezésére”, ezért is fontos, hogy a „korunk legcsodálatosabb alkotásai közé tartozó” számítógépet minél többen megismerjék.


A konferenciát tárlatvezetés zárta, amelyen a budapesti Piarista Gimnáziumnak köszönhetően immár az NJSZT állandó kiállításának részeként tekinthették meg a Mikromat idén 50 éves, Tücsök nevű prototípusát és Kovács Mihály egyik kibernetikai játékának, a Műegérnek egy kései változatát. A tárlat megtekintése során Woynarovich Ferenc rögtönzött bemutatót is tartott a Mikromat működéséről.

Végezetül a világ legnagyobb informatikai gyűjteményei közé tartozó, átfogó tárlat egészét megtekintették a látogatók; azon tárgyakat a szervezők külön kiemelték, amelyek valamilyen módon Kovács Mihály pályájához is kapcsolódtak, az M-3-tól a HT-1080/Z-ig.

Forrás és fotó: Piarista.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria