A találkozó a bazilikában szentmisével kezdődött, ezt előadás és kiscsoportos beszélgetés követte. Ebéd után több műhelyfoglalkozást tartottak a különböző imaformákról. A program a bazilikában szentségimádással zárult.
A szentmisét Pál József Csaba megyéspüspök mutatta be a jelen lévő papokkal együtt; a templomban valamennyi pad foglalt volt, ami mintegy 300 résztvevőt jelent. Az egyházmegye szinte minden plébániájáról érkező papokhoz és plébániai munkatársakhoz csatlakoztak az Újszentannáról érkezett zarándok hívek, valamint a Mária-lányok csoportja. Ők a hagyományos viseletükben, pliszírozott fehér szoknyában, fehér hímzett blúzban és fekete cipőben vonultak be a kegytemplomba, a Szűzanya szobrát hordozva.
A lelkipásztori felülvizsgálat dimenziója
Homíliájában a megyéspüspök teljes egészében idézte XIV. Leó pápa beszédét, amit a lateráni bazilikában a római egyházmegye közgyűlésén mondott, szeptember 18-án, pénteken. A Szentatya kijelentette, „nem új lelkipásztori programot szeretnék megfogalmazni nektek. Nem a nulláról indulunk, és semmit sem kell elfelejteni abból, amit megéltünk. A »lelki betegségekről« végzett munka megtanított bennünket felismerni azt, ami egyházi életünkben gyógyításra, helyreigazításra vagy megtérésre szorul. A szinodális út megtanított bennünket arra, hogyan hallgassunk meg másokat és hogyan végezzünk együtt megkülönböztetést, közös felelősséget vállalva az egyetlen küldetésért. Új program helyett inkább azt szeretném javasolni, hogy bontakoztassunk ki egy harmadik dimenziót: a lelkipásztori felülvizsgálat dimenzióját.”
A lelkipásztori felülvizsgálat gyakorlásához Leó pápa három szempontot javasolt. Az első szempont: találkozni Krisztussal, és elősegíteni a vele való találkozást. A második szempont: közösséget teremteni. A harmadik szempont: jelen lenni a városban és szolgálni a várost.
A pápa teljes beszédének fordítása IDE kattintva olvasható.
A szentmise zenei szolgálatát a máriaradnai bazilika orgonistája, Andreea Bodroghi és az általa vezetett kórus végezte.
Az első lépés az imádság
A szentmisét követően Julianne Stanz, a chicagói székhelyű jezsuita Loyola Press kiadó külkapcsolati és tanítványképzési igazgatója, a Start with Jesus (Jézustól indulni) című kötet szerzője előadását hallgathatták meg a találkozó résztvevői felvételről.
Julianne Stanz hangsúlyozta, hogy
a plébániák megújulása nem elsősorban programokon, rendezvényeken vagy kommunikációs eszközökön múlik, hanem az embereken és az ő személyes hitük megújulásán.
Saját családjából vett történetből kiindulva felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény közösségekben az örömnek és az élő hitnek a környezetük – különösen a gyermekek – számára is láthatónak kell lennie. A tanítványság kiindulópontja Jézus személye: a keresztény ember nem csupán ismereteket ad át, hanem személyes kapcsolatokon keresztül bevezeti a többieket egy életformába.
A Green Bay-i egyházmegye tapasztalata megmutatta, hogy
az evangelizáción, a vezetőképzésen, a világos kommunikáción és legfőképpen a személyes kapcsolatokon alapuló pasztoráció hosszú távon hozzájárulhat a közösségek megújulásához.
Az előadó szerint
az Egyháznak vissza kell térnie a gyökereihez: a plébániai élet gyökere a tanítványság, amelyből a különböző pasztorális tevékenységek fejlődnek. Az első lépés az imádság, mivel maga Jézus is imádságban választotta ki és képezte tanítványait.
Jézus módszerének elemei közül Julianne Stanz szólt a meghívásról, a gyógyításról, az evangélium hirdetéséről, a barátságról, a tanításról, a személyes tanúságtételről, a küldetésre való felkészítésről és a közösségben való megmaradásról.
A plébániák arra hivatottak, hogy a remény, a gyógyulás és a vendégszeretet helyeivé váljanak, ahol az embereket befogadják és elkísérik különböző élethelyzeteikben és szenvedéseikben.
Julianne Stanz kiemelte a személyes hitélet elmesélésének és a közös imádságnak a szerepét is az evangelizációban. Végezetül arra hívta a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el azon, mit kell elkezdeniük, abbahagyniuk vagy folytatniuk a szolgálatukban, szem előtt tartva, hogy minden tevékenység célja az emberek elvezetése a Krisztussal való találkozásra.
A kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők együtt keresték a választ az előadó által feltett kérdésre.
Műhelyfoglalkozások és szentségimádás
Ebéd után a programj műhelyfoglalkozásokkal folytatódott, amelyek keretében a jelenlévők az imádság különböző formáit mélyíthették el: a keresztúti ájtatosságot, a rózsafüzért, a zsolozsmát, a Schönstatt-imádságot, a kontemplatív imát és a lectio divinát. A műhelyek koordinálásában közreműködött Bakó László nagyiratosi plébános, Craia Francisc és Karnel Mario diakónusok, Marie Therese Gabor, a salzkotteni ferences nővérek kongregációja (Jézus és Mária Szent Szívének Leányai Ferences Nővérek Kongregációja) házfőnöke, M. Tari Böbe schönstatti márianővér, valamint a plébániák több munkatársa.
A találkozó a máriaradnai bazilikában tartott szentségimádással zárult, amelyet Karnel Mario diakónus vezetett.
Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


