Mint ismert, a pócsi kegykép első könnyezésének (1696. november 4.) híre a császári udvarba is eljutott, ezért I. Lipót császár 1697-ben erőszakkal Bécsbe vitette az ikont. A kegyképet körbehordozták a városban, majd a Stephansdomban helyezték közszemlére. Az ikon 1903-ig a főoltár fölött volt, ám miután az összes rajta lévő ékszert ellopták, elzárták, és csak nagy ünnepeken tették közszemlére. Túlélte a II. világháború okozta tűzvészt is. 1948-ban került a dóm jobb oldali mellékoltárára, ahol ma is látható.
Az első könnyezés, egyben a kegykép Stephansdomban való elhelyezésének évfordulóján, a november 4-ét követő vasárnap ünnepi szentmisével és körmenettel tisztelegnek a pócsi Istenszülő előtt Bécsben, ahol Ungarischer Madonnaként vagy Pötscher Madonnaként ismerik az ikont. Az eredeti kép helyett egy másolat került Máriapócsra, mely 1715-ben és 1905-ben ismét könnyezett.
A bécsi küldöttség az első könnyezés 330. évfordulója alkalmából szervezett látogatást a kegyhelyre. Kiss Edina, a Bécsi Főegyházmegye pasztorációs hivatalának referense, az út főszervezője fontosnak tartotta, hogy ezen a kerek évfordulón a Stephansdom és a főegyházmegye munkatársai láthassák Máriapócsot.
„Az elcsendesedés mellett az osztrák-magyar kapcsolatok építése is fontos szempont, mely az ilyen személyes találkozások által tud mélyülni. Reméljük, hogy a Szűzanya is a segítségünkre lesz ebben” – mondta Kiss Edina.
A vendégek Kocsis Fülöp érsek-metropolitával, Szocska Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspökkel, valamint görögkatolikus papokkal együtt Szent Liturgián vettek részt a kegytemplomban, majd a jelenlévő hívekkel német és magyar nyelvű akathisztoszt imádkoztak a kegykép előtt.
A napot közös vacsora és eszmecsere zárta, mely során a bécsiek egyéb ajándékok mellett átadták az osztrák főváros két védőszentjének, Szent Lipót és Hofbauer Szent Kelemen csontereklyéjét, amit Josef Grünwidl bécsi érsek adományozott a kegyhelynek; ez volt az első ereklyeadományozása januári beiktatása óta.
Felkérték Kocsis Fülöp metropolitát, hogy a jubileumi, novemberi bécsi búcsún ő vezesse a Szent Liturgiát. Az érsek elmondta: „Megkértem a Stephansdom káptalanjának tagjait, hogy a dómban hangsúlyosabban jelenjen meg az eredeti kegykép magyar görögkatolikus eredete, amelyre nyitottnak mutatkoztak. Meghívtak a jubileumi ünnepségükre is, amelyre szeretném, ha minél több magyar zarándok is eljönne; erről később hírt is adunk.”
Nikolaus Krasa, a Bécsi Főegyházmegye főhelynöke örömmel jött Máriapócsra. „A Stephansdom legbecsesebb ikonja a máriapócsi Mária-kép. Nagyon fontosnak tartom, hogy eljöhettünk ide és láthattuk, honnan érkezett, milyen történetek fűződnek hozzá. Örülök, hogy találkozhatunk azokkal, akik itt élnek és itt tisztelik az ikont, és tapasztalatokat cserélhetünk velük.”
A bécsi küldöttség ellátogatott a hodászi cigány egyházközséghez és Nyíregyházára is.
Szerző: Király András
Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria





















