A pozitív fegyelmezés módszerével ismerkedtek a Hajdúdorogi Főegyházmegye pedagógusai

Rakaczkiné Vadász Viktória, az iroda főmunkatársa jelezte: három alkalommal tart majd előadást a téma szakértője, Bari Zsuzsanna, okleveles pozitív fegyelmezés tréner, a „Positive Discipline” Nemzetközi Szervezet tagja és a Pozitív Fegyelmezés Magyarország alapítója.

(Legközelebb Budapesten lesz tréning március 7–8-án, majd ismét Debrecenben március 13–14-én.)

A pozitív fegyelmezés egy olyan nevelési szemlélet, amelynek pszichológiai alapjait két pszichiáter, Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. Adler szentül hitte, hogy a gyerekeknek elemi szükségletük, hogy kötődjenek a környezetükben élőkhöz. Szerinte azok a gyerekek, akiknek szoros a kapcsolata a családjukkal, szeretteikkel, környezetükkel, kevésbé hajlamosak a rossz viselkedésre. Ezt az elképzelést gondolta tovább Jane Nelsen, aki „pozitív fegyelmezés” elnevezéssel fektette le az elmélet alapjait. A program célja olyan szociális készségek és képességek tanítása, amelyek hosszú távon hozzájárulnak ahhoz, hogy egy gyerek felnőttként is boldog, sikeres, hasznos és tevékeny tagja legyen a társadalomnak.

Jane Nelsen amerikai pszichológus, házassági, családi és gyermeknevelési tanácsadó hét gyermek édesanyja, aki ma már a gyermekeivel együtt oktatja a pozitív fegyelmezést. Az évek során többen is csatlakoztak Nelsenhez, hogy kibővítsék a programot, így most már van pozitív fegyelmezési gyakorlat 3 éves kor alatt, illetve óvodáskorban, majd az iskolában, tinédzserkorban, elvált szülőknek, keresztény szülőknek és még további speciális élethelyzetekben is.

A pozitív fegyelmezés programja egyre népszerűbb nemcsak Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában, Afrikában, de Európában is. Itthon Bari Zsuzsanna okleveles pozitív fegyelmezés tréner, a „Positive Discipline” Nemzetközi Szervezet tagja, a Pozitív Fegyelmezés Magyarország alapítója tart képzéseket. Bari Zsuzsanna 30 éve dolgozik oktatási területen mint Montessori-pedagógus; 2003-ban a nigériai Kaduna nemzetközi iskolában (Kaduna International School) tanított, ahol az intézmény által szervezett multidiszciplináris tanulmányok keretében alkalmazta a pozitív fegyelmezést. Oktatói között volt Jane Nelsen is. 2006-ban, a tanulmányai befejeztével a Positive Discipline Association hivatalos tagja lett, azóta itthon és nemzetközi szinten is igyekszik megismertetni a szülőkkel és pedagógusokkal a pozitív fegyelmezés alapjait és módszereit.

„Ha következetesen és határozottan alkalmazzuk a módszert, akkor változás várható a család életében, viszont nem egy-két hónap alatt – fogalmazott Bari Zsuzsanna. – Ilyen nincs. A pozitív fegyelmezésben vannak olyan eszközök, amikhez előbb nekünk, felnőtteknek kell megváltoznunk. Ilyen eszköz például az a módszer, amely nem dicsér, nem büntet, nem is jutalmaz. A felnőtteknek is idő kell ahhoz, hogy ezt megértsék és alkalmazni tudják. Ha sikerül, akkor várható, hogy a gyerek viselkedése is változik.”

Nyilván nehéz elhinni, hogy mindig, minden szituációban előhúzza a szülő vagy a pedagógus ezt a módszert a tarsolyából, és mosolyogva, pozitív hozzáállással rendezzen egy kritikus helyzetet. De Bari Zsuzsanna szerint ez az élet. „Néha hibázunk, néha tévedünk. Nincs olyan, hogy következetesen mindig sikerül alkalmazni a módszert. De ha már azt mondom, hogy az élet nagy részében használjuk a pozitív fegyelmezést, akkor nemcsak a gyerek, hanem a szülő is nyerő lehet. Magyarországon még nincsen erről felmérés, viszont nekem nagyon sokszor jön visszajelzés, hogy akik már régebben elvégezték a képzést, azoknál megváltozott a családi élet: könnyebb lett. Nemzetközi szinten már ötven országban alkalmazzák a pozitív fegyelmezést, így már vannak kimutatható eredmények. Az iskolákban a munka legelején és pár év múlva is végeznek felmérést, ami azt mutatja: drasztikusan csökkentek a problémás esetek.

Adler azt mondta, neki nagyon fontos a szociális készségek tanítása. Szerinte ha a szociális készségeket megtanítanánk a gyerekeknek, és az érzelmi intelligenciáról is beszélnénk nekik, nem lennének háborúk. Ha érzekenyek lennénk szociálisan, akkor nem akarnánk a másik országot megtámadni.

A cikk teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír