A Rada-úrmutató (20. századi fuldai ötvösmunkák Veszprémben I.) – Érsekségi ékességek (97.)

A három részre tervezett írás bemutatja, hogy három különleges, fuldai eredetű, Veszprémben található kegytárgy hogyan kapcsolódik egymáshoz. Természetesen további kutatások szükségesek mind történeti, mind művészettörténeti és ötvösművészeti szempontból a tárgyak provenienciájával, Veszprémbe kerülésével kapcsolatban.

1910. év úrnapján Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) a szentmise utáni körmenetben az Oltáriszentséget egy különleges szentségtartóban hordta körbe. A korabeli híradások szerint az úrmutató az „ötvösművészet remeke. (…) Román stílusban alkotott csodaszép szentségtartó ez, mely nemcsak ízléssel, hanem ihlettel is készült; az aranyat szebbnél szebb drágakövek és emailképek díszítik.”

A monstranciát Rada István prelátus kanonok ajándékozta a veszprémi székesegyháznak, és ezen remekmű a főpásztor tetszését is elnyerte. Külön levélben köszönte meg a prelátusnak nagylelkű ajándékát. Kancelláriai jegyzet tanúskodik arról, hogy az ordinárius mennyire le volt nyűgözve a műtárgy szépségétől, ugyanis a levél fogalmazványára ráírták: „még ma”, tehát a köszönő és elismerő levelet aznap kézbesíteni kellett az ajándékozónak.

A fenti leírás a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben 2001.150 leltári szám alatt megtalálható ostensoriummal (úrmutatóval) azonosítható. A kegytárgy 1909 és 1910 között készült Fuldában, alkotója Wilhelm Rauscher volt. Nem egyedi készítés, hanem katalógusdarab a megrendelő kívánsága szerint kivitelezve, mert a készítő későbbi katalógusaiban is ugyanez a forma szerepel. Ugyancsak hasonló található a Fuldai Egyházmegyei Múzeumban, amely a leírás szerint 1905 és 1907 között készült. (2018-ban az interneten 3500 dollárért lehetett ehhez hasonlót vásárolni.)

A monstrancia felső részén négyszögletes lemezeken az Atyaisten, három oldalt pedig három angyal látható, akik „Venite Satisfaciamus”, „Venite Amemus” és Venite Adoremus” feliratos szalagot tartanak a kezükben. A lunulán (holdsarló alakú csiptető, mely függőleges helyzetben tartja az Oltáriszentséget a monstranciában) a Szentlelket szimbolizáló galambot ábrázolták. Nodusának (szárának kidudorodó, jól megfogható része) felső részén az öntött formában a kígyót tipró Sarlós Madonna, alatta a négy evangélista figyelhető meg.

A talpon négykarélyos keretben Veszprémhez és Magyarországhoz kötődő szentek zománcképei láthatók, alattuk felirattal: Szent Mihály arkangyal, Szent Imre herceg liliommal, Boldog Margit liliommal, Szent László király vizet fakaszt a sziklából, alamizsnálkodó Szent István első magyar király és Szent Erzsébet. A monstrancia hátoldalán, körben „Ecce panis angelorum, factus cibus viatorum” felirat található.

Az úrmutatón érdekes a Szentháromság megjelenítése: az Atya legfelül képen ábrázolva, a lunulán a Szentlélek galamb képében, a kompozíció teljessé pedig az Oltáriszentség behelyezésével válik, amely Jézus Krisztus teste.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír