A remény és a kiengesztelődés fénye – Ribat bíboros bemutatja Pápua Új-Guineát

Kitekintő – 2024. szeptember 5., csütörtök | 19:25

John Ribat bíboros, Port Moresby-i érsek a L’Osservatore Romano vatikáni napilap hasábjain szeptember 2-án megjelent jegyzetében nyilatkozott Ferenc pápa közelgő látogatásáról, egyházmegyéjének, országa egyházának helyzetéről. Az alábbiakban teljes terjedelmében közzétesszük írásának magyar nyelvű fordítását.

Ferenc pápa látogatása Port Moresbybe nagy esemény lesz. Egyházmegyénk területe huszonkét plébániára oszlik: tizenkilenc a városban található, további négy pedig vidéken. Összesen mintegy ötszázezer lakosunk van. A Jézus Szentséges Szíve Misszionáriusok, akiknek én is tagja vagyok, 1882-ben érkeztek Pápua Új-Guineába. Az első plébániát még abban az évben Rabaulban nyitották, majd három évvel később, 1885-ben a misszionáriusok megérkeztek Yule szigetére.

Sokan közülük Franciaországból érkeztek, de voltak német, amerikai, olasz, spanyol és svájci misszionáriusok is. Mindannyian kiváló missziós munkát végeztek. Azóta a helyi egyház megnőtt és tovább növekszik.

A pápa látogatása alatt az ország más részeiből is nagyszámú hívő érkezésére számítunk. Például a Mount Hagen-i főegyházmegyéből, amely a fennsíkon található, körülbelül száz ember érkezik majd, akik hosszú gyalogutat tesznek meg Keremáig, majd onnan más közlekedési eszközökkel utaznak tovább Port Moresbybe. Ez majdnem öt napot vesz majd igénybe. Jelenleg csak két település van, ahonnan szárazföldön lehet eljutni egyházmegyénkbe: Kerema és Bereina. Egyébként az ember vagy repülővel, vagy a tengeren át hajóval érkezik. A hívek mindenesetre mindent megtesznek, hogy találkozzanak a pápával. Ezért igyekszünk megszervezni mindazok fogadását, akik eljönnek egyházmegyénkbe. A plébániák gondoskodni fognak róluk, de az iskolák is várják a vendégeket.

Mi, Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek püspökei a papokkal, diakónusokkal, megszentelt életű férfiakkal és nőkkel, szeminaristákkal és katekétákkal együtt szeptember 7-én, szombaton találkozunk Ferenc pápával. Ugyanezen a napon a pápának lehetősége lesz arra is, hogy találkozzon marginalizált helyzetű gyermekekkel, akik az utcán élnek, akik szenvednek, akik mozgássérültek, akiket süketség és vakság sújt. Róluk különösen a Keresztény Testvérek kongregációja által alapított Callan Szolgálat gondoskodik. De mindannyian együtt dolgozunk azért, hogy gondoskodjunk ezekről a kiskorúakról és életkörülményeikről.

Egyházmegyénkben van párbeszéd, mind ökumenikus, mind vallásközi. Ez utóbbi különösen a muszlimokat, a hindukat és a bahaistákat érinti. Amikor párbeszédet kezdünk egymással, kölcsönösen megismerjük, tiszteljük és elfogadjuk a másikat. Ez arra vezet minket, hogy békésen éljünk és dolgozzunk együtt, ami jó dolog. Nemrégiben volt egy találkozónk, mindannyiunknak, amelynek témája a következő volt: Úgy bánj testvéreiddel, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak. Elmélkedtünk ezen az aranyszabályon:

Tégy jót felebarátoddal, és ő is képes lesz ugyanezt tenni veled.

Nagyon gazdagító találkozó volt, egyesített bennünket, és segített abban, hogy tovább építsük a kapcsolatunkat, ami azon alapul, hogy a jót tesszük: és ez a jó Krisztus. Igazán szép találkozó volt.

Vannak nehézségek is: idén májusban nagy földcsuszamlás volt az országban, és sok ingatlan megsemmisült. Port Moresbyben például történt erőszak, fosztogatás, gyilkosság.

A legnagyobb kihívás számunkra az, hogy megpróbáljunk békében élni.

Ezért várjuk a pápa érkezését, mivel az ő látogatása fényt, reményt és áldást hoz. Olyan látogatás, amely megújulást is hoz, abban az értelemben, hogy újrakezdésre ösztönöz bennünket, arra, hogy tegyünk valami pozitívat, jót a nemzetünkért. Kerestük a lehetőséget, és a Szentatya látogatása ilyen lehetőség.

Krisztus helytartójaként a pápa ráadásul nagy reményt jelent számunkra, egy módját annak, hogy visszahozza az országba az erőt és békét, mert sok nehézségen mentünk keresztül, nem volt könnyű.

De most ez a mi reményünk: hogy a Szentatya jelenléte valami jót, valami pozitív, békés dolgot hoz, ami mindenkit egyesít és megújít minket, hogy újra elkezdjünk együtt dolgozni, és Pápua Új-Guineát új szellemben építsük: a béke, a megbocsátás és a szeretet szellemében.

Pápua Új-Guinea óceániai ország, aFöld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglalja magában. A mai állam területe a gyarmati múlt következményeként alakult ki.

A Föld harmadik legnagyobb szigetországa. Területe Magyarországénak mintegy ötszöröse (462.840 km²).

Fővárosa, Port Moresby a délkeleti part mentén fekszik.

Az országnak sokszáz ismert nyelve van, amellyel a világ nyelvileg legváltozatosabb országa. Az urbanizáció igen alacsony, az egyik legvidékiesebb ország, 2019-ben a lakosságának mindössze 13 százaléka élt városokban. A fejlődő országok közé sorolják; a lakosság közel 40 százaléka önellátó gazdálkodó, akik még mindig viszonylag függetlenül élnek a készpénzgazdaságtól. Pápua Új-Guineában rendszerszintű a szegénység annak ellenére, hogy az ország mérhetetlenül nagy természeti erőforrásokkal rendelkezik. Számos nemzetközi vállalat kizsákmányolja az országot. Az éghajlatváltozás erősen érezhető, mivel az ország nagymértékben függ a természeti erőforrásaitól. Az erdőirtás és a nagyüzemi monokultúrák hatással vannak az emberekre.

Az ország lakosainak a száma: 8.241.000 fő. A legtöbb lakos hagyományos életmódú és értékrendű társadalmi csoportokban él. A pápua csoportok társadalmi élete a hagyományos vallást és életmódot ötvözi a kortárs gyakorlatokkal. Pápua Új-Guinea laikus állam, ahol egyértelmű és nagyfokú a vallásszabadság, a vallásgyakorlás és a társadalmi mozgástér. Ezt mutatja az is, hogy az országban az iskolák nagy része az egyházakhoz tartozik. Az országban mintegy 2.500.000 katolikus él.

Forrás és fotó: Wikipedia, Vatikán

Forrás: L’Osservatore Romano

Fotó: The Catholic Leader; Mscmissions.ie

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria