Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter és Herczegh Anita mellett Klaus Höhn jószolgálati nagykövet, Marik Gergely, a Szent Erzsébet Karitász Központ igazgatója, Szili András, a szervezet lelki igazgatója, Kecskés László, a Karitász Orvosmissziójának programkoordinátora és a házigazda, Forgács Alajos, a Városmajori Jézus Szíve templom plébánosa. A hagyományos ünnepségre a Pannonia Sacra Általános Iskola diákjai egy népi betlehemessel készültek.
Budapestről és környékéről számtalan család érkezett, köztük olyanok is, akik a spanyol nyelvű katolikus közösség tagjai. A Karitász fontosnak tartja, hogy karácsonykor a nehéz sorsú gyerekek is kapjanak szívüket vidámító ajándékokat.
A jó nagy csomag angyalbatyuk, melyek a szentélyben és a lépcsőkön alig fértek el, a nagylelkű adományozóknak köszönhetően meg voltak tömve játékokkal.
Az ünnepség előtt karácsonyi dalokat énekelt a gitáros kórus, majd megérkezett Erdő Péter bíboros és Herczegh Anita.
Forgács Alajos plébános a templom házigazdájaként köszöntötte a gyerekeket, majd egy történetet mesélt nekik karácsony titkáról. „Volt egyszer négy gyertya. Akkora volt a csend, hogy meg lehetett hallani a beszélgetésüket. Az első azt mondta: »Én vagyok a béke, de az emberek nem képesek életben tartani, el fogok aludni.« Aztán már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdani lángra. A második azt mondta: »Én vagyok az élet, az emberek sajnos fölöslegesnek tartanak.« Egy enyhe fuvallat aztán őt is kioltotta. »Én a szeretet vagyok – mondta a harmadik. – Az emberek nem törődnek velem, nem érzik, milyen nagy szükségük lenne rám« – tette hozzá, majd elaludt. Hirtelen belépett egy gyertya, és felkiáltott:
»Mi történt? Hiszen nektek égnetek kellene mindörökké!« Elkeseredésében sírva fakadt. »Amíg nekem van lángom, meg tudom gyújtani a többi lángot is – gondolta –, mert én vagyok a remény.« Úgy is tett, lángjával új életre keltette a többit.”
A remény éve van – tette hozzá a plébános. – Ezt a reményt hozta el nekünk az Úr Jézus Krisztus, és ennek a reménynek a lelkületével szeretnénk megajándékozni benneteket.
Ezután cserkészek vitték a remény egyik szimbólumát, a betlehemi lángot az adventi koszorúhoz. Meggyújtották immár mind a négy gyertyát, miközben spanyolul is énekeltek karácsonyi éneket.
„Jézus Krisztus születésnapját ünnepeljük évről évre, aki valóban történelmi személy, akinek az élete, tanítása, halála és feltámadása a történelmi ismeretszerzés útján is elérhető” – kezdte beszédét Erdő Péter. – Mi az ő tanítványai vagyunk, Jézus Krisztus tanítványaiként ünnepeljük a születését. Azért is adunk ajándékot, mert kaptunk ajándékot: maga Jézus Krisztus, a megszületett Istenember a legnagyobb ajándék az emberiség számára.
Értelmet, értéket ad az életünknek, bizalmat ad, hogy örök boldogságra szól a hivatásunk. Ezért kell már itt a földön szeretnünk és tisztelnünk egymást – tette hozzá.
Azzal kapcsolatosan, hogy miért gyújtunk gyertyát, elmondta: „Jézus azt tanította, ő a világ világossága, mely minden embert megvilágosít, az az isteni fény, mely értelmet és értéket ad a dolgoknak, az emberiség életének. Ezt a fényt fejezzük ki a gyertyáinkkal. Amikor kivilágosítjuk fényekkel a városokat szerte az egész világon, jó lenne, ha maga Jézus Krisztus jutna az eszünkbe, aki tényleg a világ világossága. Azt kérem mindannyiunk számára, hogy a hit és a szeretet fénye világosítsa be az életünket most a karácsonyi ünnepeken, és később is, mindörökké” – zárta beszédét.
Szili András, a Szent Erzsébet Karitász lelki igazgatójaként és a budapesti spanyol nyelvű misszió vezetőjeként is szólt, előbb magyarul, majd spanyolul.
„Keressük a jászolt, az Istent, mint sokan mások a világban. Mi azonban itthon lehetünk az Egyházban. Ahol Isten jelenléte megtapasztalható, ott otthon vagyunk. Isten emberré lett, közénk született úgy, ahogyan mi is, gyermekként. Ránk akarta bízni magát, szerette volna, hogy gondoskodjanak róla, szeretettel viseltessenek iránta, táplálják, neveljék, szakmát is adjanak neki.
Arra kaptunk meghívást, hogy hordozzuk a kisdedet a szívünkben, és így testet öltsön a világban. Tanítva vagyunk, és tanítványok akarunk lenni” – hangsúlyozta.
Szili András rámutatott, hogy egy gyermek születésével nemcsak egy új élet születik meg, de az egész család megújul. Mint mondta, amikor karácsonyt ünnepeljük, annak a születésnapját ünnepeljük, aki az élet számunkra. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az ismerőseinket köszöntsük születésnapjukon és névnapjukon, hanem azt is, aki megosztotta velünk az életét azért, hogy részesülhessünk abból, és örökké élhessünk.
A Pannonia Sacra Általános Iskola diákjai ezután betlehemes játékot mutattak be, melyben volt csipkelődő pásztor, botos tánc és sok szép tiszta, angyali hangon előadott ének.
Marik Gergely köszönetet mondott a diákoknak és a tanároknak, akik bekapcsolódtak az ajándékgyűjtő akcióba. Ezután a nevükön szólítva kihívták a gyerekeket a szentélyhez, ahol Erdő Péter bíborostól és Herczegh Anitától átvették a megtömött angyalbatyukat.
Rengeteg játék, plüss, labda, társasjáték, baba volt a csomagokban, gondosan válogatva nem és kor szerint. A kicsik és a fiatalok izgatottan várták, mikor nézhetik meg a csomagjaikat.
Erdő Péter bíboros áldásával fejeződött be a Katolikus Karitász főegyházmegyei ünnepsége.
Fotó: Lambert Attila
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria