A remény jubileuma – Utazás a barátság diplomáciája nevében Kijevbe és Harkivba

110 olasz ember indul útnak Ukrajnába, először Kijevbe, majd közvetlenül utána Harkivba, az ország nagy keleti városába, néhány kilométerre az orosz határtól. Egymástól nagyon különböző háttérrel rendelkeznek, de úgy döntöttek, hogy összefognak, és elutaznak a háború sújtotta országba, hogy október 1. és 5. között részt vegyenek a remény jubileumának nevezett eseményen. Vannak köztük mozgalmak – Comunione e Liberazione, Azione Cattolica, Fokoláre Mozgalom – és egyesületek tagjai és képviselői, polgármesterek, tanácsosok és önkormányzati képviselők. Úgy döntöttek, hogy elindulnak, annak ellenére, hogy egyre intenzívebbek a városok elleni orosz dróntámadások.

Angelo Moretti, a Project MEAN (Movimento Europeo di Azione Nonviolenta, vagyis Európai Erőszakmentes Cselekvés Mozgalom) elnöke, aki a kezdeményezést koordinálja, így magyarázza: „Az ösztönöz minket, hogy ebben a pillanatban és ezeken a helyeken legyünk jelen a béke európai képviselőiként.”

„A háború a legnagyobb katasztrófa – teszi hozzá. – Tisztában vagyunk vele, hogy veszélyes helyre megyünk, de a csoport minden tagja elhívást érzett, hogy ne csak humanitárius segítségnyújtással – ami nagyon fontos – legyen jelen Ukrajnában, hanem imádsággal és osztozással is.”

Végül is a szentévi jubileum pontosan ez: fontos pillanat, amikor – elméletileg – a háborúknak véget kellene vetni.”

Nem ez az első alkalom, hogy a MEAN hasonló kezdeményezéseket szervez. Idén új dolog, hogy három család is elindul, tinédzser gyermekekkel. „Ez jelentős tény – hangsúlyozza Moretti. – Ha a családok is cselekszenek, az azt jelenti, hogy erős vágy él bennük: ellenállni a kétségbeesésnek, nem engedni a tehetetlenségnek, nem maradni a képernyő mögött, hanem ott lenni, a saját testünkkel és reményünkkel.”

„Nem operatív javaslatokkal megyünk, mert végső soron egyikünk sem tudja igazán, hogyan lehet békét teremteni azokon a területeken. De tudjuk, hogy a béke reményét jelenlétünkkel és figyelmünkkel kell táplálnunk.”

Ha mindent ráhagyunk a reálpolitikára, a katonai technológiára és a hatalmi egyensúlyra, a szegények egyre szegényebbek lesznek, az elnyomottak pedig továbbra is elnyomottak maradnak. Mi ezt a kört akarjuk megtörni.”

Az utazás programja titokban marad, nemcsak biztonsági okokból, hanem azért is, mert – a körülmények miatt – változhat. A találkozó kiindulási pontja, ahová október 1-jén, szerdán a különböző olasz városokból érkeznek, a lengyelországi Krakkó. Onnan együtt jutnak el a határig, és éjszaka utazva érkeznek meg Kijevbe.

A csoportot Kijev apostoli nunciusa, Visvaldas Kulbokas érsek fogadja, és miután a Maidan téren csendben és imádságban emlékeznek az elhunytakra, Kijev püspöke, Vitalij Krivickij szentmisét mutat be. Kijevben találkozót is tartanak a „helyreállító igazságszolgáltatás” témájában, valamint meglátogatják a nemzeti hősök emlékművét: a belváros egyik utcáján egy hosszú falfelület a háborúban elesett férfi és női katonák fényképeivel.

Harkivban pedig szentmisével és a városi temető meglátogatásával folytatják a jubileumi utazást. Ebben az Oroszországgal határos városban, amely folyamatosan küzd és ellenáll az orosz támadásoknak, egy sor tematikus találkozóra kerül sor. Öt csoportra osztva az olaszok helyi tisztviselőkkel, ukrán városok polgármestereivel, a Beketov Egyetem hallgatóival és oktatóival, sportolókkal és vállalkozókkal találkoznak, hogy Ukrajna együttes újjáépítésének témájában megosszák egymással gondolataikat. 2023 óta először nyílik meg a Harkivi  Filharmonikusok orgonaterme egy várva várt zenei és művészeti eseményre.

Harkiv városában a csoportnak lehetősége lesz megismerkedni a frontvonalon dolgozó cserkészekkel és segélyszervezetekkel is. Mielőtt Kijeven át visszatérnek a lengyel határra, az állomáson ökumenikus és vallások közötti békeünnepséggel zárul a jubileum.

A jubileum valódi küldetése – magyarázza Moretti – „kapcsolatok létrehozása, a művészet, a zene, az egyetemek, a polgármesterek és a vállalkozók, a hit és a kultúra összekapcsolása”. Ezt a barátság diplomáciájának nevezik. Moretti elmagyarázza: „Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen lehetséges diplomáciai forma ma ebben a kontextusban. Mert a hatalmak és a kormányok diplomáciája kizárólag az erőviszonyokra épül. A hadseregek katonai logika szerint cselekszenek.

A civil társadalom az egyetlen, amely valami mást tud felkínálni: alternatív logikát az erő és a számítás helyett.

Diplomácia, amely alulról tevékenykedik, hiteles kapcsolatokat épít, és valósággá teszi egy olyan Európa ideálját, amely a közös sorsban való osztozásra hívott népek közössége.”

Forrás és fotó: AgenSIR

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír