A remény szentévének megnyitása egyházmegyéinkben

Ferenc pápa a Spes non confundit kezdetű bullájával elrendelte, hogy a 2025-ös jubileumi év 2024. december 24-én a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával vegye kezdetét. Az egyházmegyék világszerte a következő vasárnap, december 29-én, a Szent Család ünnepén tartották meg saját megnyitó ünnepségüket.

Az Evangelizáció Dikasztériuma által összeállított szertartásrend szerint a jubileumi év ünnepélyes megnyitása az egyházmegye püspöke által bemutatott szentmise keretében történt, az egyházmegye központi templomában, a székesegyházban. A szentmisét megelőzően egy különleges esemény, egyházmegyei zarándoklat vezette be az ünneplést. A zarándoklat üzenete a közösségi összetartozás és a Krisztus keresztjéhez való hűség volt, amit a jubileumi év logója is kifejez.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök egyházmegyéjében december 29-én, vasárnap a Szent Anna-székesegyházban szentmisével nyitotta meg a 2025-ös szentévet, Bosák Nándor nyugalmazott megyéspüspök, az egyházmegye papságának és híveinek jelenlétében.

Az ünnepi liturgia rendhagyó módon a székesegyház főbejáratnál kezdődött. A szentév kezdete a kegyelem és irgalom gazdag megtapasztalásának nyitánya – hangsúlyozta a főpásztor. – Krisztus legyen a békénk és a reménységünk.

Homíliájában a megyéspüspök arról beszélt, hogy a Szent Család vasárnapján nyitjuk meg a jubileumi szentévet, és nyitjuk meg a szívünket Isten kegyelme előtt. Az, hogy hogyan telik majd a szentév, hogyan hordozzuk majd a reménységet, és hogyan leszünk a remény zarándokai, azon múlik, hogy mennyire fogadjuk be Jézus szavait, azt a tanítást, amit az Egyház elénk tár – mondta Palánki Ferenc.

Azt írja a Szentatya, hogy a reménységünknek, a keresztény reménynek az az alapja, hogy Jézus meghalt, eltemették, föltámadt és megjelenik. Megjelenik most is, minden szentmisében és minden szentségben. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel, és járjuk ezt az évet olyan lelkülettel, hogy mi a reménységet hordozzuk a szívünkben – buzdított szentbeszédében a főpásztor. – A mi reménységünk az maradt, hogy örök életre, örök boldogságra kaptunk meghívást, amelyet Jézus szavai garantálnak nekünk.

Az ünnepi szentmise végén Palánki Ferenc püspök köszöntötte a liturgián koncelebráló Bosák Nándor nyugalmazott megyéspüspököt 85. születésnapja alkalmából.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

A Szent Család vasárnapján nyitotta meg Ternyák Csaba egri érsek a szentévet az Egri Főegyházmegyében. Göncről érkezett az a monumentális zarándokkereszt, melynek bevonulásával, megáldásával  vette kezdetét az ünnepi szentmise.

A főpásztor szentbeszédében rámutatott, Ferenc pápa az éjféli misén a Szent Péter bazilikában a szent kapu megnyitásakor az Úrral való találkozás örömének felfedezésére és megújulásra buzdított. Az egri székesegyházban felállított zarándokkereszt új életre inspirál, tudatosítva, jó nekünk Jézus vonzásában élni. Ternyák érsek azt is elmondta, azért lett a gönci zarándokkereszt a szentév szimbóluma, mert az Egri Főegyházmegye peremvidékéről érkezett, s Ferenc pápa gyakran beszél  a perifériák jelentőségéről. Ez egy igazi zarándokkereszt, amelyet a hívek minden évben elvisznek Monokra, a Fájdalmas Szűzanyához, hogy búcsút nyerjenek.  Hozzátette:

a krisztusi remény több, mint puszta optimizmus, mert – Ferenc pápa megfogalmazása szerint –  az örök élet hite az alapja.

Egész évben itt áll majd a bazilikában ez a kereszt, mutatva, hogy Krisztus keresztjében van minden bizodalmunk,  életünk és feltámadásunk, ez nekünk a remény biztos jele – hangsúlyozta a főpásztor.

A különleges ünnep alkalmából a Szentatya rendelkezése szerint két szín alatt történt az áldoztatás.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Szent István Televízió

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

December 29-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmise keretében megnyitotta a szentévet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számára Budapesten, a Szent István-bazilikában.

A szentév esztergom-budapesti főegyházmegyei megnyitója ünnepi szentmisével kezdődött a Szent Jobb-oltárnál. A misén mások mellett Mohos Gábor és Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök és José Antonio Rodriguez Garcia, az Apostoli Nunciatúra képviselője, illetve az esztergomi Érseki Papnevő Intézet előljárói koncelebráltak.

Miután a bíboros megnyitotta a „reménnyel és kegyelemmel teli” szentévet, evangéliumot olvastak fel Szent János könyvéből (Jn 14,1–7), majd Ferenc pápa szentévet meghirdető, Spes non confundit (A remény nem csal meg) kezdetű bullájának 7. fejezetéből olvastak fel olasz és magyar nyelven. A felolvasás után Erdő Péter bíboros, a koncelebrálók és az asszisztencia a bazilika főoltárához vonult, ahol a magyar és a környező országokban élt vértanúk ereklyéivel ékes missziós kereszt előtt imádkoztak.

„A következő év legyen keresztény reményünk éve. Jelmondatunkat pedig Ferenc pápa így fogalmazta meg: „A remény zarándokai”.

Erre a reményre most különösen is szükségünk van, „mert az emberiség újabb megpróbáltatásokkal néz szembe, mivel sok nép a brutalitás és az erőszak áldozatává válik” (Spes non confundit 8.)

Ha a világ helyzetére tekintünk, a háborúkra, a hazugság és a gyűlölet terjedésére, a félelemre, hogy tönkre tesszük magunk körül a világot, és fizikailag vagy erkölcsileg nem vagyunk képesek a pusztító folyamatokat megállítani, hogy a fiatal nemzedékek a föld számos országában úgy látják, nincs előttük távlat, akkor átérezzük keresztény küldetésünket: a remény jeleinek kell lennünk az egész emberiség számára” – hangzott el a szentmise homíliájában.

A szertartásról ITT olvashatják tudósításunkat, Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében.

Fotó: Merényi Zita

*

Győri Egyházmegye

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke december 29-én, Szent Család vasárnapján nyitotta meg a jubileumi szentévet a Győri Egyházmegye számára. Az ünnep a győri Loyolai Szent Ignác bencés templomban imádsággal kezdődött, majd a papság és a hívő közösség a főpásztor vezetésével körmenetben vonult a Nagyboldogasszony-székesegyházhoz, ahol szentmise keretében sor került a szent kapu megnyitására és a vízszentelésre.

Nem véletlen, hogy a szentév helyi egyházakban történő megnyitását a pápa Szent Család vasárnapjára helyezte. „A remény zarándokai” mottóval a Szentatya világossá teszi, hogy a szentév nem egy alkalmi zarándoklatról szól, hanem egész életünkről és arról a közösségről, családról, amelyben a remény útját együtt járjuk – fogalmazott a főpásztor. Hozzátette: A remény egyike a három isteni erénynek, a hit és a szeretet mellett. A szentév abban segít bennünket, hogy megtapasztaljuk az Istennel való mélyebb, bensőségesebb közösséget az imádságon és a szentségek vételén keresztül.

A keresztény remény alapja nem más, mint Isten szeretete, az a felismerés, hogy minden körülmények között, még bűnös mivoltom ellenére is szeret az Isten. Ha valaki felismeri, hogy Isten végtelen szeretettel van iránta, akkor a szívében biztosan vágy ébred arra, hogy a szeretetet egy ehhez a szeretethez méltó élettel viszonozza.

Isten gyermekei, a remény várományosai vagyunk. A Szentlélek erősít bennünket életünk folyamán, hogy Isten szeretete mindig megtapasztalhatóvá, megélhetővé váljon számunkra, és ez késztessen bennünket a viszontszeretetre – fogalmazott az MKPK elnöke.

Veres András püspök örömének adott hangot, hogy a jubileumi szentév és az egyházmegyei zsinat egybeesik, hiszen a kettő szorosan összetartozik.

A szentév során a lélekben való megújulásra kapunk lehetőséget, ugyanakkor bízunk abban, hogy a zsinat gyümölcsei konkrét tettekben fognak megnyilvánulni.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Hajdúdorogon december 28-án Kocsis Fülöp érsek-metropolita nyitotta meg a szentévet a görögkatolikus székesegyházban.

A vecsernye szertartása során körmenetben vitték a Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskolából azt a Szentháromság-ikont, amelyet minden hétvégén gyalogos zarándoklattal visznek majd át az adott egyházközség tagjai egy szomszédos parókiára. Az első állomás január 4-én Hajdúnánás lesz.

Ahhoz, hogy a remény zarándokai lehessünk, tudnunk kell, hogy merre induljunk, s honnan lesz erőnk ezt az utat végig járni, hogy fogjuk tudni a reményt továbbadni, hogyan válunk majd a remény hírvivőivé – mutatott rá Kocsis Fülöp, majd hozzátette: hogy fölismerjük az élő reményt, sokat segít, ha megvizsgáljuk a reménytelenségeinket. Ott mutatkozik meg, hogy van-e bennünk remény, amikor a földi muníció már elfogyott, amikor emberileg teljes kilátástalanság vesz körbe minket. Reményünk alapja az, hogy meg vagyunk váltva, hogy a bűneink meg vannak bocsátva, hogy a saját gonoszságaink, hitványságaink nem tudnak minket elszakítani Istentől – hangsúlyozta. Föl kell fedeznünk Isten szeretetét az életünkben. Ez mindennek az alapja. Isten szeretete ugyanis bennünk van. Csak föl kell fedeznünk. A remény forrása bennünk van, csak meg kell találnunk.

El kell vinnünk minél több helyre a reménynek ezt a lángját..., el kell vinnünk családjainkba, közösségeinkbe, reménytelennek tűnő élettereinkbe. 

Ránk várnak az emberek, hogy vigyük a reményt, vigyük a remény lángját, vigyük Isten szeretetének tüzét

– mondta a metropolita. A főegyházmegye papsága a szertartás végén átvehette tőle azt a gyertyát, amelyet 2025-ben minden szombati vecsernyén meg fognak gyújtani.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott ünnepi szentmise keretében nyitotta meg a jubileumi évet.

„Van, szeret! Van, remélj! Reményünk alapja, forrása, kiteljesedése Isten, aki a szeretet. Kontinentális erők próbálják megdönteni a keresztények szívében is az Isten szeretetébe vetett hitet. Tragédiák, konfliktusok, járványok, krízisek, összeomlások. Krízis a társadalomban, az Egyházban, botrányok. Van remény?” – kezdte prédikációját a megyéspüspök.

„Ígért-e olyan Egyházat, amely ütőképes, tiszta, hiteles, amelyikkel ki lehet állni a világ elé, s amelyik mentes a botrányoktól? Az evangéliumok tanulsága szerint nem. Ő a betegekhez jött, mert a betegeknek van szüksége az orvosra. Bűnösöket választott ki, hívott meg követőinek, s nem engedte meg, hogy gyomláljunk…

Az igazi remény, amit Jézus hozott, az a mennyország. Az, hogy bejutunk az Atya dicsőségébe. Erre hívott meg és választott ki bennünket… Addig Isten országának az örömhírét kell itt és most megélnünk és gyakorolnunk. Az igazságot az igazságtalanságot szenvedők felé, a békességet a békétlenségben szenvedők és az örömöt a szomorúságban szenvedő testvéreink felé. Itt és most gyakorolnunk kell Isten országát, ami a mennyország kezdete…

Tudom, hogy ami most zajlik az Egyházban, az igazából szellemi harc, melyet csak szellemi fegyverekkel lehet megvívni. Ezek közé tartozik az ima és böjt, amire meghívtam az embereket, kivétel nélkül mindenkit, minden Egyházhoz tartozó keresztény testvéremet, mert az egyházunknak meg kell tisztulnia, újulnia… Az a reményem, hogy még sokan fogják meghallani ezt a hívást és sokan csatlakoznak ehhez az üzenethez, hogy megtörténhessen mindaz, amiben reménykedünk az Egyházunkon belül. Az, hogy megszülessen az egység és győzzön a szeretet. Mert van remény, és mert van, és szeret bennünket az Isten – fogalmazott a megyéspüspök prédikációjában.

A szentmise a himnuszok eléneklésével ért véget, a zenei szolgálatot a CapPuccini kórus és kántorokból alakult schola végezte.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

*

Miskolci Egyházmegye

Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke Miskolcon, a Búza-téren magasodó székesegyházban december 29-én tartott Szent Liturgián nyitotta meg a szentévet.

A liturgián mondott homíliában a püspök elomondta: „Ferenc pápa a szentév gyümölcseként a remény ajándékáért fohászkodik világunk számára, amelyet felkavarnak a fegyverek, a halál, a pusztítás, a felebaráti szeretet elhanyagolása, az éhezés, az ökológiai válság, az alacsony születésszám.

A remény balzsamát akarja a Szentatya az emberiség sebeire kenni, melyet az erőszak kegyetlensége sújt, vagy a rohamosan növekvő szegénység lehetetlenít el.”

Szintén pápai szándék, hogy templomok közötti zarándoklat vezesse be a szentév helyi szintű megnyitását. Miskolcon a két, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom, a római katolikus minorita templom és a görögkatolikus székesegyház között zarándokoltak a hívek e hideg vasárnap délelőttjén. A zarándokok azt a keresztet vitték magukkal, amelyet 1938-ban is használtak, a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Kongresszust előkészítő misszió idején. Keleti hagyománynak megfelelően a körmeneten az evangéliumos könyvet is körbehordozták, valamint ez alkalommal a 65. éve itt őrzött Szent Kereszt ereklyét is magukkal vitték.

„Jézus fontos üzenete felénk az, hogy a hű tanítvány nem e világ kényelméhez, eszméihez igazodik, hanem Isten hívására felel, hogy mindenekelőtt Istennek éljen. Minden Krisztus-hívő meghívást kap a Krisztus és evangéliuma, illetve a szent pásztorok iránti engedelmességre. Itt az idő arra, hogy végigolvassuk a kétezer éve elmondott krisztusi örömhírt, s ahhoz igazodjunk életünk legapróbb részleteiben is” – hangozott el a liturgián.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó: Miskolci Egyházmegye

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházán december 29-én Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök az egyházmegye papságának jelenlétében nyitotta meg a jubileumi szentévet, a remény évét a Magyarok Nagyasszonya római katolikus társszékesegyházban.

Az evangéliumból elhangzó részlet után (Jn 14,6) a főpásztor részletet olvasott fel a 2025-ös szentévet meghirdető, Spes non confundit – A remény nem csal meg című pápai bullából: „(...) Legyen a jubileumi szentév mindenki számára a valódi, személyes találkozás pillanata az Úr Jézussal, üdvösségünk »ajtajával« (vö. Jn 10,7.9), akivel kapcsolatban az Egyháznak az a feladata, hogy mindig, mindenütt és mindenkinek hirdesse, mint a mi »reménységünket« (1 Tim 1,1). (...) Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik csüggedtek, pesszimisták és cinikusak a jövőt illetően, mintha semmi sem hozhatna számukra boldogságot. Legyen a jubileum mindannyiunk számára lehetőség arra, hogy megújuljunk a reményben.”

A hierarcha a Szentatya szavaival indította útra az egyházmegyét mint a remény zarándokait: hosszú menetben indultak el a római katolikus templomból a görögkatolikus Szent Miklós-székesegyház felé. A processzió élén a tömjénező után egy régi körmeneti kereszt mutatta az utat. A székesegyház két mellékoltárának ikonjait, egy Szent Miklós-ikont és a pócsi könnyező ikon másolatát, valamint az evangéliumos könyvet Szabó Tamás pasztorális helynök, Gánicz Endre főhelynök, Horváth Tamás bírósági helynök és Halinda Gyula ökonómus vitték. A megyéspüspököt és asszisztenciáját az egyházmegye papjai követték a hívekkel együtt, akik az egyes parókiákat is képviselték.

A székesegyház bejáratánál Szocska Ábel püspök a körmeneti kereszttel megnyitotta a székesegyház kapuját, egyben a jubileumi szentévet a Nyíregyházi Egyházmegye számára.

Prédikációja kezdetén a főpásztor a régi körmeneti keresztről beszélt: „Ezt a keresztet választottam a jubileumi évünknek a szimbólumává, jelképévé, hogy végigkísérje a jubileumi évünket. Ez előtt a kereszt előtt hódolunk, mely elődjeinknek is reményt adott: a kereszt a Nyíregyházán épült első, több száz évvel ezelőtt épült fatemplomból való, melyet a hívek sok-sok körmeneten és egyéb szertartásokon követtek, s ez az egyetlen emlék, mely megmaradt abból a fatemplomból. Ez a kereszt, mintegy összekapcsol bennünket eleinkkel, akik a kereszt mögött zarándokoltak, és Istenbe vetett hittel reménykedtek.” A kereszt az ikonosztázion előtt lesz egész évben, s tekinthetünk rá úgy, mint a jubileumi év kegyelmeinek forrására.

Szocska Ábel püspök arra buzdította a híveket és a papságot, hogy különösen ebben az évben tanúságot tegyenek Isten kegyelméről. Ehhez bűnbánatot kell tartani és másokat is bűnbánatra, megújulásra sarkallni. „Ne legyünk restek a bocsánatkérésre!” – szólított fel mindenkit a főpásztor, s maga is bocsánatot kért paptestvéreitől, s egyházmegyéje nevében mindazoktól, akik kiábrándultak az Egyházból. „Mindannyian követünk el hibákat, és ezzel meg tudunk másokat bántani, rossz cselekedeteink másokban megrendíthetik az Istenbe vetett bizalmat és a reményt – hangsúlyozta a megyéspüspök. – A bűnbánat és bűnbocsánat mellett próbáljunk meg a Jóistennel is kiengesztelődni.

Ezt zarándoklatok formájában is megtehetjük. S a szentévben nemcsak Máriapócsra, hanem a székesegyházban egy éven keresztül kihelyezett kereszthez is lehet zarándokolni.”

Bővebb beszámoló és képgaléria ITT található.

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

*

Pannonhalmi Területi Főapátság

December 29-i konventmisében Hortobágyi T. Cirill főapát nyitotta meg a jubileumi szentévet a Pannonhalmi Területi Főapátság hívei számára. „Legyen a jubileumi szentév mindenki számára a valódi, személyes találkozás pillanata az Úr Jézussal, üdvösségünk »ajtajával«” (vö. Jn 10,7.9) – hangzott el a liturgián Ferenc pápa buzdítása a szentévet meghirdető bullából.

A szentmise a kerengőfolyosón kezdődött, ahol az evangéliumi szakasz elhangzása után részletet olvastak fel a pápai bullából. Ezt követően a szerzetesközösség és a hívek a bazilikába vonultak, ahol Hortobágyi T. Cirill megáldotta a vizet, majd meghintette vele az egybegyűlteket. A főapát igehirdetésében arról beszélt, hogy a szentév milyen lehetőségeket kínál a számunkra.

Nem véletlenül választja az év témájául a pápa a reményt, hiszen mi magánemberek, a magán életünkben, de közösségeink, a társadalom, az egyes régiók és a világ sorsának alakulásában annyi mindent tapasztalunk, ami nyugtalanít, ami szorongást kelt, ami kilátástalannak tűnik, ami elakadást okoz. Hosszan-hosszan sorolhatnánk... Így aztán egyes emberek és közösségek is képesek rezignálódni, megkeseredni, megfásulni és feladni a reményt. Ezért kiálltja felénk Ferenc pápa Szent Pállal „Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől!” Azzal a meggyőződéssel teszi, hogy ha élő a kapcsolatom Krisztussal, ha megmaradok a szeretetében, akkor nem egyfajta, naiv, felelőtlen, vakremény, hanem egy lélegzetelállító, Istenbe vetett remény tud növekedni a szívünkben – fogalmazott a főapát.

A most kezdődő szentév felhívás arra, hogy személyes életutamat, összevessem a Krisztuséval. Lehetőség arra, hogy Jézus élete tükrében felülvizsgáljam, hogy milyen irányt vett az életem, merre tart az életem, mi az életem reménysége. Bátorítás arra, hogy úton maradjunk, maradjon nyitott a szívünk; hogy belépjünk azon az ajtón, az ő országa ajtaján, amelyet Isten nyitott előttünk és ezért már soha, „senki be nem zárhat”. (Jel 3,8)

Hortobágyi T. Cirill homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

*

Székesfehérvári Egyházmegye

„A remény zarándokai” mottóval Spányi Antal püspök a székesfehérvári egyházmegyében is ünnepélyesen megnyitotta a jubileumi szentévet, a Szent Család vasárnapján a Szent Imre-templomban.

Az egyházmegyei szentév megnyitása előtt közösen dicsőítették a Szentháromságot. Elhangzottak az evangélium szavai is: „Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek!”, majd Ferenc pápa gondolatait idézték a jubileumi szentévet meghirdető bullából.

Az ünnepi liturgia után a Szent István király székesegyházba vezető körmenettel, jelképes zarándoklattal fejezték ki a hívek, hogy valóban a remény zarándokai szeretnének lenni. Spányi Antal püspök beszédében a szentév legfőbb jelképéről, a keresztről beszélt.  „A kereszt által bízunk és remélünk, mert a kereszt által váltott meg bennünket Krisztus, teljesedett be megváltásunk, semmisítette meg bűneink adósságlevelét saját testében.” – kezdte gondolatait főpásztor majd bemutatta székesfehérvári egyházmegye szentévi keresztjét, amely az üldözött keresztények hűségének jelképe. Ez

a relikvia Irakból került Székesfehérvárra, abból a káld templomból, amelyet felrobbantottak és összedőlt falai között találtak meg.

A főpásztor azt is hangsúlyozta: ez a szentév „arra hív, hogy Istennel együtt járjuk utunkat. Bizalommal, hittel, reménnyel és szeretettel egyre inkább Isten akarata szerint éljünk és minél több ember felé hirdessük a remény és a kiteljesedés útját” – zárta gondolatait Spányi Antal püspök.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó: Berta Gábor

*

Váci Egyházmegye

A Barátok templomában gyülekeztek a hívek december 29-én, vasárnap reggel a szentmise első állomásához, amely során a dicsőítő imádságot követően Marton Zsolt püspök megnyitotta a szentévet a Váci Egyházmegyében.

Ezt követően az asszisztencia és a hívek ünnepélyes körmenetben vonultak át a Nagyboldogasszony-székesegyházba a keresztet követve. A püspökkel koncelebrált Varga Lajos váci segédpüspök is.

Szentbeszédét Marton Zsolt püspök a szentlecke (Kol 3,12–13) felidézésével kezdte, amelyben Szent Pál a kölcsönös megbocsátásról és szeretetről beszél és utalt arra, milyen jól illeszkedik ez a páli gondolat a szentév céljához, amely nem más, mint a megtérés és a kiengesztelődés.

„Nekünk, keresztényeknek, az a hivatásunk, hogy megmutassuk embertársainknak az igaz Istent és fölkínáljuk számukra az Egyházat mint szerető közösséget. Ezt a küldetésünket kizárólag úgy tudjuk beteljesíteni, ha először mi magunk is megtérünk Istenhez, újból” – emlékeztetett a főpásztor.

Kiemelt módon lehetünk a remény zarándokai és jelei akkor, ha az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakoroljuk, betegeket, fogvatartottakat, magányos időseket vagy fogyatékkal élőket látogatunk meg, amely élethelyzeteket a szentévi bulla részletesen bemutat.

De természetesen akkor is, amikor konkrétan útra kelünk és elzarándokolunk azokra a szent helyekre, székesegyházakba és kegyhelyekre, amelyek a főpásztorok rendelkezései alapján alkalmasak a szentévi búcsú elnyerésére. (A Váci Egyházmegyében a váci Nagyboldogasszony-székesegyház mellett ilyen kegyhelyek Márianosztra, Mátraverebély-Szentkút és Máriabesnyő.)

A szentmisén a váci székesegyház Szent Cecília kórusa teljesítette a zenei szolgálatot Varga László karnagy vezetésével.

A teljes írás ITT olvasható.

*

Veszprémi Egyházmegye

December 29-én, Szent Család vasárnapján Udvardy György veszprémi érsek ünnepi szentmise keretében nyitotta meg a szentévet a Veszprémi Főegyházmegye számára.

Veszprémben az Óváros téren a főpásztor e szavakkal nyitotta meg a jubileumi évet: „Megváltónk, Jézus Krisztus megtestesülésének misztériuma – a názáreti Szent Család szeretetközösségében ápolva – számunkra a mély öröm és a biztos remény alapja. Az egyetemes Egyházzal való közösségben, miközben az Atya szeretetét ünnepeljük, amely láthatóvá válik az emberré lett Ige testében és a kereszt jelében, mely az üdvösség horgonya, ünnepélyesen megnyitom a jubileumi évet a Veszprémi Főegyházmegye számára.”

Az evangélium elhangzása után Takáts István érseki általános helynök részletet olvasott fel a jubileumi évet megnyitó bullából, majd az érsek felszólítására a körmenet elindult a Szent Mihály-főszékesegyházhoz.

A székesegyház főkapuján való belépés előtt a főpásztor magasba emelte a keresztet, és a nagypénteki liturgia szavaival hódoltra hívta Isten népét.

A szentmise elején Udvardy György megáldotta az oltárra helyezett vizet, majd a templomon végighaladva mindenkit meghintett vele, emlékeztetve az Egyházba való belépés szentségi útjának kezdetére.

Prédikációjában az érsek kiemelte: a 2025-ös szentévet Ferenc pápa a megváltás jubileumi évének nyilvánította. Az ószövetségi jubileumi évhez hasonlóan ez is a visszaállítást, a szabadság, méltóság és Isten szövetségéhez való hűség megújítását jelenti, de túlmutat azon, mert Isten irgalmával gazdagít és új lehetőségeket kínál számunkra – emelte ki a főpásztor, hangsúlyozva: Krisztus megváltása teljessé tette az ószövetségi gyakorlatot. Jézus elhozta az Atya ismeretét, és lehetőséget adott arra, hogy befogadjuk Isten országának törvényeit. Az irgalmasság, a kiengesztelődés és a közösség megvalósulása Krisztus keresztáldozatának gyümölcsei. A jubileumi év lehetőséget nyújt a hitben való megújulásra és erősödésre. A szent kapu átlépése, amely az Egyház tanítása szerint búcsúval jár, segíti a hívőket abban, hogy újra felfedezzék és elmélyítsék hitüket.

Udvardy György felhívta a figyelmet a vértanúk, köztük Bódi Mária Magdolna példájára, akik a végső reményt tanúsítják. A főpásztor arra buzdított, hogy a jubileumi év során a plébániai és iskolai közösségek, a hívek tudatosan keressék a hitben való növekedést és éljenek a búcsúk kegyelmével. A szentév lehetőség arra, hogy visszanyerjük szabadságunkat, erősödjünk hitünkben és reménységünkben, valamint új életet kezdjünk Krisztusban – mondta az érsek. – A jubileumi év ünneplése a megújulás, az isteni irgalom és a remény mélyebb megtapasztalását jelenti számunkra Jézus Krisztusban.

A főpásztor a szentmise záró áldás előtt hangsúlyozta, hogy nemcsak belépünk a hit kapuján, hanem átélve megváltottságunkat, ki is lépünk rajta, nem felejtve Péter apostol szavait: „Álljatok készen arra, hogy megválaszoljatok, ha reménységetek okáról kérdeznek benneteket.” Így lépjünk ki, hogy tudjunk beszélni, akarjunk beszélni, tanúságot tenni reménységünk okáról – buzdította a híveket Udvardy György.

Udvardy György veszprémi érsek szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír