A remény táborozói – Ilyen volt az idei Görögtűz tábor

A görögkatolikus gyerekek legjobban várt nyári tábora minden évben a Görögtűz, melyre idén százan jöttek az ország minden részéből. Borsodon, a Hajdúságon és Szabolcson kívül Budapestről, Dunakesziről, Gödöllőről, Pécsről és Szegedről is érkeztek, hogy görögkatolikus közösségben, imádsággal, játékkal és szórakozással töltsenek egy hetet a nyár elején.

A szervezők – a Görögkatolikus Metropólia és a Nyíregyházi Egyházmegye Hitoktatási Irodájának munkatársai Grunda Dávid vezetésével – gondos munkával állították össze a tábor programjait, hogy a lelki elmélyülés mellett a közösséggé formálódás, a testi föltöldődés és testmozgás is hangsúlyos szerepet kapjon a hét folyamán. A tábor életének szerves részét képezte az imádság. Minden nap esti imával, elmélkedéssel, tanúságtétellel zárult, a hét folyamán az egyes csoportok pedig egy-egy témakörön elmélkedtek, és egy-egy bibliai jelenet előadására készültek.

Június 29-én ismerkedéssel, csoportbeosztással és elmélkedéssel vette kezdetét az idei Görögtűz, melyet másnap városismereti vetélkedő követett. A fiatalok Nagykálló nevezetességeivel ismerkedtek meg, aminek során önállóan kellett feladatokat megoldaniuk. Délután játékok, csapatversenyek, vacsora után pedig táncház volt a program.

Kedden a Nagykállóhoz tartozó Harangodon folytatódott program: a Téka Népművészeti Tábor területén a szabadon szaladgáló és kézből is magokat majszoló ürgék hoztak vidám perceket, majd népi játékok, méta és ádáz számháború folyt, ami után jólesett a szabadban elfogyasztott meleg ebéd. A hőség nem szegte a táborozók kedvét, gyalog indultak vissza a város felé, hogy estig élvezzék a nagykállói strand medencéinek hűsítő vizét. Az önfeledt ugrálás, fürdőzés után csapatjátékok következtek a szárazon.

Szerdán, a hét legmelegebb napján Kállósemjénbe buszoztak a táborozók, ahonnan gyalog zarándokoltak az erdőn át Máriapócsra. A kegytemplom és a fatemplom megtekintése után mindenki fagylalttal hűsítette magát. A főhadiszálláson elfogyasztott ebéd után különféle kézműves-foglalkozások során próbálták ki kézügyességüket a fiatalok. Volt szappanöntés, csotkifonás, stencilezés, fafestés, szalvétatechnika, textiltáska-díszítés, kiskanáldíszítés égethető gyurmával, stresszlabdakészítés, gyertyadíszítés, aki pedig túl hamar befejezte a munkát, társasjátékkal, csocsóval múlatta az időt.

A csütörtöki fárasztó, de élménydús nap volt: a felvidéki Borsi vára, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, majd a kisvárdai élményfürdő és csúszdapark volt a program – végkimerülésig.

A tábor zárónapja, péntek a Görögtűz csúcspontja: a csoportok ekkor adják elő azt a bibliai jelenetet, melyet egész héten át próbáltak. Tíz különböző stílusú előadást láthatott a tábor száz résztvevője és huszonöt segítője, melyeket rendre tapsvihar követett. Zárásként Grunda Dávid reflexiója, a csoportok csatakiáltásai, közös imádság és búcsúzás következett, mely után a résztvevők egymást ölelve, azzal az ígérettel búcsúztak, hogy „akkor jövőre ugyanitt!”

Az idei tábor különlegessége volt, hogy a nagyobbak számára az elmúlt években külön táborként megszervezett Görögtűz+ résztvevői immár a Görögtűz résztvevőiként, de nagyobb felelősséggel, a csoportvezetők segítőiként működtek közre, belekóstolva a nagyobb felelősséggel járó munkába, támogatva a kisebbeket.

Egyikük, Galambvári Panna élményeiről ITT olvashatnak. 

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír