A remény új térképei – Konferenciát tartottak az iskolai és egyetemi pasztorációról a Vatikánban

A közel 60 országból érkező nevelők, lelkipásztori munkatársak, papok, szerzetesek, egyházi vezetők és szakemberek a VI. Pál aulában gyűltek össze, hogy közösen gondolkodjanak az oktatás és a pasztoráció jövőjéről.

A konferencián a Piarista Rend Magyar Tartományát négyen képviselték: Kalmár Petra tartományi pasztorális koordinátor, Márkus Roland SchP, a tartományi hivatáskultúra-bizottság vezetője, Czeglédi Zsolt SchP, a mosonmagyaróvári piarista iskola pasztorális vezetője, valamint Szabó Dániel SchP, aki jelenleg Rómában folytat posztgraduális tanulmányokat.

A konferenciát José Tolentino de Mendonça bíboros, a dikasztérium prefektusa nyitotta meg. Beszédének kiindulópontja a VI. Pál aulában található monumentális Feltámadt Krisztus-szobor volt. A nevelés szépségre irányuló küldetését hangsúlyozta: az oktatás nem merülhet ki az ismeretek átadásában, hanem segítenie kell a fiatalokat abban, hogy felismerjék és kibontakoztassák saját méltóságukat és lehetőségeiket. A szépség képes megállítani a rohanó embert, új látásmódra hívni, és felébreszteni a vágyat a jó, az igaz és a teljesebb élet iránt.

A nevelő hitelessége ezért nem pusztán abban áll, amit tanít, hanem abban is, ahogyan tanúságot tesz róla.

A kétnapos konferencia hátterét több meghatározó egyházi dokumentum adta: a Globális nevelési egyezmény, Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikája, XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikája, valamint A remény új térképei című apostoli levele. Ezek közös horizontjában

a nevelés nem pusztán az egyéni boldogulás eszköze, hanem az emberi méltóság, a testvériség, a közjó és a béke szolgálata. A kérdés az, hogy hogyan készítjük fel a fiatalokat a jövőre, valamint milyen emberi és közösségi világ építésére hívjuk őket.

Az előadások három nagy téma köré rendeződtek: a belső élet gondozása, a digitális kultúra emberközpontú alakítása, valamint a békére nevelés. A résztvevők XIV. Leó pápa oktatásról szóló tanításához kapcsolódva vizsgálták, milyen feladatok várnak ma az egyházi iskolákra és egyetemekre.

A belső élet gondozásának témájához kapcsolódott Simona Brambilla nővér, a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma prefektusa is, aki az ember lelki mélységeiben rejlő öröm felébresztéséről beszélt. A nevelés és a pasztoráció ebben a megközelítésben nem merülhet ki ismeretek átadásában vagy programok szervezésében: figyelmet kell fordítania az ember belső világára, érzelmeire és sebeire is. Ehhez biztonságot adó kapcsolatokra, figyelmes meghallgatásra, csendre, imádságra és személyes kísérésre van szükség. Olyan térre, amelyben a fiatalok felismerhetik, mi lakik a szívükben, és szabadabban kereshetik saját útjukat.

Massimo Recalcati pszichoanalitikus és egyetemi professzor a nevelés célját a személyes élet kibontakozásának összefüggésében mutatta be. Gondolatmenetében a tanulás hagyományos, fokozatos előrehaladást jelképező létra szimbóluma mellett a tűz képe is megjelent: a nevelő feladata nem csupán az ismeretek közvetítése, hanem a tudás iránti vágy felébresztése, az élet és a tanulás összekapcsolása.

Timothy Radcliffe OP bíboros a digitális korban felnövő fiatalok megszólításáról beszélt. Rámutatott arra a feszültségre, amely a biztonság iránti vágy és a kaland, a kockázatvállalás, a valódi találkozás igénye között húzódik.

A fiataloknak olyan közösségekre van szükségük, amelyek egyszerre nyújtanak otthont és hívnak útra. Ebben különösen fontos szerepe van a figyelmes jelenlétnek, annak, hogy a másik ember ne a róla alkotott elképzeléseinken keresztül, hanem saját valóságában váljon láthatóvá.

Az előadások során számos nemzetközi példa bizonyította, milyen sokféle formában válhat az iskola és az egyetem a személyes növekedés, a párbeszéd, a közösségépítés és a béketeremtés helyévé. A konferencia egyik fontos üzenete az volt, hogy a pasztoráció nem korlátozódhat a vallási programok szervezésére: a teljes emberi életet, a tudás felelős használatát, a társadalmi igazságosságot és a közjó szolgálatát is szem előtt kell tartania.

A résztvevők XIV. Leó pápával is találkozhattak, aki a fiatalok közösségépítő szerepének és a testvériség kultúrájának jelentőségére irányította a figyelmet.

A remény új térképeinek megrajzolása annak közös felismerését jelenti, hogy hogyan lehet a nevelés olyan találkozási hellyé, ahol a fiatalok kérdései komolyan vétetnek, képessé válnak saját útjuk megtalálására, és megtapasztalják, hogy életüknek iránya, értelme és másokért vállalható küldetése van.

A konferencia előadásainak anyagai a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma honlapján érhetők el.

Szöveg: Kalmár Petra

Forrás és fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya

Magyar Kurír