A rohingja kisebbség idáig kimaradt a mianmari oltási kampányból

Több százezer rohingja él táborokban összezsúfolva a Mianmar nyugati részén fekvő Rakhine államban.

700-800 ezer rohingja menekült Bangladesbe a 2017-es etnikai és vallási alapú üldöztetés és genocídium idején; azok, akik Mianmarban maradtak, diszkrimináció és rossz bánásmód áldozatai, egy olyan országban, amely nem hajlandó állampolgárként kezelni őket.

Rakhine állam fővárosa, Sittwe vezetése például úgy döntött, az oltási kampányban továbbra is más, prioritásnak tekintett csoportok kerülnek sorra: idősek, egészségügyi dolgozók, állami tisztviselők és buddhista szerzetesek – a rohingjákat egyelőre nem oltják. Sittwében gettókban él a muszlim kisebbség, elzárva a lakosság többi részétől, és nem részesülhetnek kórházi kezelésben, akkor sem, ha megfertőződnek koronavírussal.

Megtagadják tőlük az egészséghez való jogot”

– szögezték le a Fortify Rights szervezet emberi jogi aktivistái. „A Rakhine-ban élő rohingják kifejezték, félnek, és nem bíznak az állami egészségügyben” – tette hozzá a szervezet munkatársa. Mintegy 100 ezer otthonából elűzött ember él jelenleg Sittwében és környékén, illetve még ötszáz rohingja Rakhine állam többi településén.

Mianmarban már az előző, 2021. február 1-jén megbuktatott kormány megrendelt 30 millió dózist a Covishield vakcinából Indiától (licensz alapján gyártott AstraZeneca-vakcina). Az első szállítmány meg is érkezett, még idén januárban, ám több nem, mert közben Indiában rendkívül súlyos méreteket öltött a járvány. Mianmar Kínától és Oroszországtól is vásárolt vakcinát; illetve a WHO biztosította az országot arról, hogy más fejlődő országokhoz hasonlóan ők is részesedni fognak a Covax program keretében biztosított vakcinákból.

Forrás: Fides

Fotó: Wikimedia Commons; UNHCR/Andrew McConnell

Magyar Kurír
(vn)