A Római misekönyv új kiadásáról – Interjú Veres András püspökkel

A misekönyvről Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével beszélgettünk, aki egyszersmind a Liturgikus Bizottság elnöke és a Liturgikus Intézet vezetője is.

– Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felkészülési éveiben több alkalommal szóba került, hogy előkészítés alatt áll egy új misekönyv. Először is pontosítsuk: új vagy megújított misekönyvről beszélhetünk?

– Mindkettőről. A jelenleg is használt, 1991-ben kiadott, magyar nyelvű Római misekönyv lényegi részei nem változtak, de van, ami kikerült belőle, s emellett különféle javításokra és betoldásokra is szükség volt. Ugyanakkor lényeges, hogy a latin nyelvű Editio Typica alapján készülő misekönyv a harmadik, hivatalos, bővített kiadás alapján készült fordítás. Azaz egy új kiadásról beszélhetünk.

– Mi indokolja az új kiadást?

– A Püspöki Konferencia egyfelől azt tapasztalta, hogy elfogytak a misekönyvek. Másfelől már

XVI. Benedek pápa elindított egy folyamatot: szükségesnek tartotta, hogy a misekönyv szövegeit a világon mindenhol nagyon mélyreható, szövegszerű revíziónak vessék alá,

mert több nemzeti kiadásba is bekerültek nem minden szempontból helytálló fordítások. Volt, amivel kapcsolatban azonnali lépés történt: az átváltoztatás szavaiban soron kívül kérte a Szentatya a módosítást. Így került a mindenkiért kifejezés helyére a sokakért. Ferenc pápa azután az egyes püspöki konferenciák hatáskörébe sorolta a teljes munkafolyamatot, azzal, hogy végül a teljes szöveget fel kell terjeszteni az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációhoz megerősítésre.

– A Magnum principium kezdetű motu proprióba foglalt szentszéki megerősítés formálisnak tűnik. Mit mutatott a gyakorlat?

– Azt, hogy a megerősítés sok feltételhez kötött. A kongregációval együttműködve úgy kellett kialakítani a magyar nyelvű misekönyv szerkezetét, hogy az összhangban legyen a többi nemzet által kiadott könyvekkel. Nagyon fontos volt számunkra, hogy a határon túli püspökök kérését is figyelembe vegyük, és a területükön élt magyar boldogokat, az emléknapjaikat is belevegyük a misekönyvbe. Bele is dolgoztuk őket. A kongregáció több ellenvetést is tett ezzel kapcsolatban, de

hosszú tárgyalások során sikerült elérni, hogy végül megértették, ez egy magyar nyelvű misekönyv, és a határainkon túl is jelentős számú magyarság él.

Szeretnénk, hogy a misekönyvünk az összmagyarságnak szóljon, és ez az elv érvényesülhessen nálunk is, ugyanúgy, ahogyan a német vagy az angol misekönyv esetében.

– Az egyeztetések után mi lett a végeredmény?

– Az egyes területeken élt boldogok emléknapjai, ünnepei végül bent maradhattak a szövegben, de átkerültek a függelékbe, jelölve, hogy az adott boldogot, szentet csak azokban az egyházmegyékben lehet ünnepelni, amelyek megkapták erre a jogot az Istentiszteleti Kongregációtól.

– Visszakanyarodva az új kiadás előkészületeire, hogyan zajlott a munkafolyamat a szentszéki megerősítésig?

– A már meglévő szövegeket át kellett nézni, a kiegészítéseknél, az új szövegeknél új fordítások készültek. A munkát teológusok végezték. Ezt követte a lektorálási munka. Az így összeállt teljes anyag ezután az MKPK Állandó Tanácsa elé került átnézésre.

Mivel egy nagyon nagy anyagról és felelősségteljes munkáról van szó, mindenkit köszönet illet, aki részt vett benne.

– Ahol változtatások történtek, ott mi indokolta a lépéseiket?

– Ferenc pápának és a kongregációnak az az utasítása, hogy ahol a szöveg bevett és teológiailag rendben van, ott nem kell hozzányúlni, ahol azonban eltérés van, ott szükséges megtenni a módosításokat. Az Állandó Tanáccsal ezért ennek megfelelően igyekeztünk dolgozni, és csak a legszükségesebb helyeken változtattunk.

– A jelenleg használt kiadás 974 oldalas. Hány oldal az új kiadás?

– 1156 oldal.

– Ez a jelentős gazdagodás szerkesztési, tördelési változásoknak köszönhető?

– Nem ezek okozták a gyarapodást, hanem a több prefáció, egy új kiengesztelődési eucharisztikus imádság (II. számú), valamint a bekerülő szentek könyörgései és miséi. Az 1991-től eltelt időszakban új boldogokkal, új szentekkel és új ünnepekkel is gazdagodott az Egyház. Az adventi és a húsvéti időszakban az egyes hétköznapok nem összevontan jelennek meg, hanem egymást követve a saját helyükön (pl. ahogyan a nagyböjti időszakban is található).

– Ha kézbe vesszük és kinyitjuk az új kiadást, azonnal feltűnik a változás. 

– Igen, a szövegtükör szembetűnően változott. Egy amerikai kiadású, angol nyelvű misekönyvet vettük alapul, ezt használtuk mintaként.

– A napi szentmiseünneplés során melyek lesznek azok a változások, amiket a papok és a világi hívek észlelni fognak?

– Az egyik ilyen a bevezető szertartásoknál, a közgyónásnál található. Eddig az állt a misekönyvben: „Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát…” Innen kikerült a szeplőtelen kifejezés, mivel az nem része a latin szövegnek.

A másik ilyen, hogy az eucharisztikus liturgiánál eddig az szerepelt: „a bor és víz titka által”. Itt csak a szórendet kellett megváltoztatni a latin szerint. A jövőben ez tehát úgy hangzik majd: „a víz és a bor titka által”.  

– Korábban a magyar sajtót is bejárta a hír, hogy változni fog a békeköszöntés.

– Így van, meg is változik.

Eddig úgy volt a szövegben, hogy „Köszöntsétek egymást a béke jelével!” Ennek helyére az kerül: „Engesztelődjetek ki szívből egymással!”

1969-ben ezt fogadta el a Szentszék mint a békeköszöntésre való felszólítást. Az ehhez való visszatérés talán jobban hangsúlyozza a kölcsönösség dimenzióját a megbékélésben.

– Ha továbbhaladunk a szertartás menetében, találkozhatunk további változásokkal?

– Igen. Eddig az áldozás előtti részben a következő szöveg szerepelt a misekönyvben: „Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya.” Az új kiadásban ezt a következő váltja fel: „Boldogok, akik meghívást kaptak a Bárány lakomájára.” Mondhatnánk, hogy ezen a ponton a változás nem sok, mégis lényegi, hiszen a latin eredetitől eddig eltért a szöveg.

– Az eddigi misekönyv magyar szövege a Vulgatát vette alapul. Van ebben változás?

– Igen, itt is a latin misekönyv mintájára jártunk el. Azaz a legteljesebb fordítást vesszük alapul, a Neovulgata szövegeit. Így ahol eddig, például a kezdőénekben és az áldozási énekben a Szentírás volt idézve, ott is változott a szöveg.

– Fontos változás.

– Ez abból a szempontból is lényeges, hogy a Püspöki Konferencia döntése nyomán előkészítés alatt állnak az új olvasmányoskönyvek, amelyek már a Neovulgata alapján készülnek. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az olvasmányoskönyvekben eddig egy harmadik fordítás szerepelt, akkor láthatjuk, hogy valóban lényegi a változtatás: az olvasmányok és mise szövegeiben ezentúl azonos szövegekkel fogunk találkozni.

Nagy örömünkre zajlik az előkészítése egy evangeliárium kiadásának is. Ez az olvasmányoskönyvek eddigi kötetei mellett újdonság lesz, hiszen a vasárnapok és az ünnepek evangéliuma szerepel majd egy díszes kötetben.

– A szentmise szövegeinek éneklését segítik az új kiadásban?

– Igen, fontos változás, hogy a prefációnál megszokott jelölés szerint, az időszaki rész könyörgéseiben is jelölésre kerülnek a hajlítások. Az éneklést segítendő a könyörgések és a prefációk kottázott alapváltozatait is elkészítettük és elhelyeztük a függelékben, néhány prefáció pedig az éneklésben jártasabbak számára sollemnis (ünnepélyes) dallammal is megtalálható.

– Mikorra várható az új kiadású misekönyv bevezetése?

– A célunk eredendően az volt, hogy az új misekönyv elkészüljön az eucharisztikus kongresszusra. A szentszéki megerősítés folyamata azonban elhúzódott, így az engedély csak a kongresszus idejére érkezett meg. Ezután a nyomdai kapacitáshiány és a világpiaci papírhiány késleltette a folyamatot. A kiadó és a nyomda tájékoztatása alapján úgy tűnik, hogy a nyomtatáshoz szükséges magas minőségű papírt immáron sikerült beszerezni, így elindulhat a nyomdai gyártás, majd pedig a kézzel készülő kötészeti munka.

Várhatóan még az idei évben bevezetésre kerül az új misekönyv.

– Az új kiadás bevezetése mindenütt egyszerre fog megtörténni?

– Mivel az egész liturgikus életünk csúcspontját meghatározza a misekönyv, ezért átmeneti időszak nem lesz, egy adott időpontban, egységesen térünk át a használatára.

Szerző: Kuzmányi István

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2022. február 6-i számában jelent meg.