A szaléziak a pakisztáni missziójuk 25. születésnapját ünneplik

A pakisztáni Pandzsáb tartomány vidéki területein számos olyan sokgyermekes család él, akik mezőgazdaságból élnek, annyi jövedelmük van, amit megtermelnek. Ezeket a családokat – keresztényeket és muszlimokat – a szegénység problémája köti össze. Gyakran nem tudják gyermekeik oktatását finanszírozni, főleg a lányokét, akiket gyakran diszkriminálnak, és megakadályozzák őket abban, hogy befejezzék tanulmányaikat vagy szakképzésben vegyenek részt.

Ebben a társadalmi helyzetben találták magukat a szalézi misszionáriusok, amikor 25 évvel ezelőtt megérkeztek Pakisztán középső régiójába, és missziót indítottak ott. Így született meg az az intézmény, amelyet nagyra értékelnek a régióban, és amely nagyon népszerű a fiúk és lányok körében, ahogyan azt az első Pakisztánban felszentelt szalézi pap, Noble Lal rektor elmondta. A 2000-ben Lahorban megnyílt intézmény 25 éves működése alatt több mint nyolcezer fiú és lány végzett az iskolában, egy olyan országban, ahol még mindig sok az írástudatlan ember, különösen a vidéki területeken.

Az intézményben szalézi munkatársak, tanárok és önkéntesek dolgoznak. Az évek során egyre bővülő iskola ma mint Don Bosco Technical & Youth Centre már teljes kapacitással működik: lehetőségeket kínál mind az iskolai oktatás, mind a szakképzés területén.

A Lahorban található komplexumban, amely rendelkezik a szalézi oktatási projektek jellegzetes létesítményeivel, mint például a színház és a játszótér, „a közösség igényei szerint különböző oktatási programokat valósítanak meg, amelyek mindegyike a fiatalok munkanélküliségének problémája elleni küzdelmet szolgálja” – számol be a szalézi pap.

A globális „Don Bosco Education” projekt Pakisztánban a távoli területeken élő, marginalizált közösségek elérését célozza. A szaléziak által felszámított tandíj azért alacsony, mert az intézetbe járó gyerekek családjainak többsége nagyon szegény, és támogatásra vagy ösztöndíjra van szükségük, hogy finanszírozni tudják gyermekeik oktatását, akik ezáltal a társadalom független tagjai lehetnek.

Az iskola képzéseket kínál a fémmegmunkálás, villanyszerelés, asztalosmunka és autóipar területén. „Mióta az intézmény megnyílt 2000-ben, több ezer 15 és 22 év közötti fiatalt képeztünk különböző műszaki szakmákban. Ez sok fiatalnak segített munkát találni” – magyarázta a szerzetes, megemlítve, hogy Pakisztánban alacsony az átlagéletkor,  mivel magas a gyermekek és fiatalok aránya.

Különös figyelmet fordítanak a lányokra, hogy megpróbálják csökkenteni az iskolaelhagyást a körükben – magyarázta Noble Lal. Tulajdonképpen sok lány már jóval a tankötelezettség vége előtt abbahagyja tanulmányait, vagy azért, hogy gondoskodjon a családról, vagy a családok által előre elrendezett korai házasságok gyakorisága miatt (amely széles körben elterjedt az indiai szubkontinensen). Ez gyakori vidéken, a falusi közösségekben, de a nagyobb városok, például Lahor peremén is. A Pakisztánban élő szaléziak tisztában vannak ezzel a kulturális és társadalmi jelenséggel, és részt vesznek szociális kezdeményezések támogatásában és a nők jogairól szóló oktatási programokban, hogy elősegítsék a fiatal lányok tudatos életvezetését és társadalmi szerepvállalásuk megerősödését. „Bátorítjuk a lányokat, hogy folytassák tanulmányaikat; kapcsolatot tartunk fenn családjaikkal is, hogy biztosítsuk, hogy ne hagyják el idő előtt az iskolát” – magyarázta a rektor. Szakképzéseket is szerveznek számukra (például szabászatot), „hogy elsajátíthassanak egy szakmát, ami hozzájárul a lányok emancipációjához”.

A lahori oktatási központ mellett a szaléziak a pakisztáni Beludzsisztán tartomány fővárosában, Kvettában is tevékenykednek; elsőként „itt dolgozták ki a fiúk és lányok közös oktatásának modelljét az iskolákban. Pakisztánban azóta mások is követték példánkat” – számolt be a szerzetes.

Ma a szaléziak által végzett oktatást és szakképzést „nagyra értékeli a lakosság, akik nagy hálát tanúsítanak irántunk, de a civil intézmények is elismerik társadalmi elkötelezettségünket és nyitottságunkat minden vallású és kultúrájú, muszlim, keresztény és más kisebbséghez tartozó fiatal felé”.

Van egy másik terület, ahol a szaléziak aktívan segítenek a pakisztáni katolikus közösségnek: ez az intézményközi együttműködés Isten szolgája Akas Basír boldoggáavatási folyamatában. A lahori egyházmegye nyitotta meg a boldoggáavatási folyamat egyházmegyei szakaszát 2022 márciusában. Akas a lahori szalézi iskola diákja volt. A szaléziak pakisztáni missziója kezdetének 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre – amelyekre a napokban kerül sor Lahorban –, egy Akas Basírról szóló könyvet is kiadtak.

Fordította: Hollósi Judit

Forrás: Fides.org

Fotó: Infoans.org

Magyar Kurír