A száz évvel ezelőtt elhunyt Vaszary Kolos bíborosra emlékeztek Keszthelyen

Hazai – 2015. szeptember 14., hétfő | 11:15

Az 1915 szeptemberében elhunyt Vaszary Kolos bíborosra, esztergomi érsekre emlékeztek Keszthelyen szeptember 13-án. A szentmisét Márfi Gyula veszprémi érsek mutatta be, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mondott szentbeszédet a Magyarok Nagyasszonya-templomban. A Zaol.hu tudósítása.

A szentmisén több közéleti személyiség mellett jelen volt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke is.

Vaszary Kolos 1832-ben született Keszthelyen. A szentmise helyszínén, a Magyarok Nagyasszonya-templomban keresztelték meg, itt volt elsőáldozó és bérmálkozó. Várszegi Asztrik szentbeszédében arról is szólt, hogy aki Jézus útján akar járni, vegye fel mindennap saját keresztjét. Aki meg akarja nyerni életét, az veszítse el azt – utalt a pannonhalmi főapát Jézus szavaira –; azaz fogadja be, nyíljon meg előtte Isten csodálatos nagysága. Isten jelenléte az életünkben a szegényt gazdaggá teszi, a foglyot szabaddá, a kesergőt és sírót örvendezővé – buzdított Várszegi Asztrik.

A szentmisén elhangzott: Vaszary Kolos, a város egyik legnagyobb szülöttje sokakon segített: alapítványt hozott létre, a keszthelyi szegényeket százezer, a gimnazistákat ötvenezer koronával támogatta. Kiss László hévízi plébános, a Bencés Diákszövetség zalai vezetője rámutatott, méltó lenne egy emlékszoba létrehozása Keszthelyen, és ehhez felajánlásokat várnak.

Vaszary Kolos Ferenc OSB (Keszthely, 1832 – Balatonfüred, 1915) hercegprímás-érsek, bíboros, főapát. 1847-ben lépett be a bencés rendbe. 1855-ben szentelték pappá Komáromban, 1856-tól Pápán, 1861-től Esztergomban volt gimnáziumi tanár. Történelem–földrajz szakot végzett. 1869-től Győrött házfőnök és gimnáziumi igazgató 1885-ben pannonhalmi főapáttá nevezték ki. 1892. február 7-én szentelték püspökké. 1893 januárjában bíborossá kreálták. Ugyanazon év áprilisában merényletet követtek el ellene, melytől Kohl Medárd mentette meg. 1894-től az MTA tagja volt. 1892-ben fölállíttatta Budapesten az érseki helynökséget. Az egyházpolitikai törvények elleni tiltakozásul 1894 januárjában tartották az első katolikus nagygyűlést a pesti Vigadóban. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fő szónoka volt, újjászervezte a főegyházmegye főtanfelügyelői hivatalát. A századforduló után visszavonult, az egyházi ügyek intézésében egyre inkább a kalocsai érsek került előtérbe. Mivel nem vett részt 1912 szeptemberében a Bécsben megnyitott XXIII. Eucharisztikus Kongresszuson, magára vonta I. Ferenc József nemtetszését, október végén lemondott, novemberben az uralkodó Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki utódjául. Vaszary Balatonfüredre vonult vissza. Keszthelyen temették, hamvait 1981-ben átvitték Esztergomba.

Forrás: Magyar katolikus lexikon

Fotó: Zaol.hu

Magyar Kurír

#egyházmegyék #jubileum #papi hivatás #pasztoráció

Kapcsolódó fotógaléria